VI. évfolyam 26. szám

Minden kedves Látogatónknak

áldott,  békés karácsonyt,

és egészségben, sikerekben gazdag

boldog új évet kívánnak a Zöldpont Magazin

munkatársai!

*****

Szilágyi Domokos: Karácsony

A puha hóban, csillagokban,
az ünnepi foszlós kalácson
láthatatlanul ott a jel,
hogy itt van újra a karácsony.

Mint szomjazónak a pohár víz,
úgy kell mindig e kis melegség,
hisz arra született az ember,
hogy szeressen és szeressék-

S hogy ne a hóban, csillagokban,
ne ünnepi foszlós kalácson,
ne díszített fákon, hanem
a szívekben legyen karácsony

*****
Ahol a játék valóság, a valóság játék.

Deutsche Bühne Ungarn - bemutatkozik sorozat

*****

Karácsonyra ünnepi díszbe öltöztek a bokrok

*****

Ajándék, utazás, szeretet

Felszálltak a buszra. Leghátul foglaltak helyet a hármas ülésen. A kislány mesébe kezdett, maszkja ide-oda vándorolt arcán a heves grimaszolástól és kéz játéktól, amivel próbálta történetét szórakoztatóvá tenni. Az idős hölgy jó ízűeket kacagott és néha azt mondta:
- Ne bohóckodj, ez nem lehet igaz.
- Szöszi, cserfes leányzó a leghatározottabban kijelentette, hogy:- pedig így volt... vagy ilyesmi.
- Huncut mosolyra húzódott a szája majd egymásra kacsintottak és felnevettek. Különleges kis szövetség zötykölődött a helyi járaton. A mama gumicukrot vett elő zsebéből és oda adta az unokájának, aki csak azt sikkantotta egy köszönöm kíséretében, hogy a kedvence és már rángatta le a szövet darabot a szájáról, hogy egy narancs színű cápát a szájába dobjon, majd visszahúzta gyorsan, mintha mi sem történt volna. Megkínálta az ajándékozót is, de ő visszautasította. Egymásnak dőltek és néztek ki a jármű zúzmarás ablakán. Ezt az idillt az idős néni zsebéből szóló mobilcsörgés zavarta meg. A telefon túloldalán anyával egyezkednek, hogy hol szálljanak le. A kislány elkéri a mobilt és bemondja a megállót, ahol leszáll,majd a telefont lerakja. Mama összeráncolva barázdált homlokát, következő szavakat intézi a lánykához:
- De hát te előbb kellene leszállj, ott vár anya.
- Válasz a legnagyobb természetességgel:
- Igen, de szeretek veled utazni, és segítek haza cuccolni aztán két megállót vissza tudok sétálni.
Puszi kerül az arca, az ölelés kis idő múlva fejet a vállra hajtós pozícióba vált, így tekintenek ki az ablakon, ahol az idei első hópelyhek éppen megérkeznek. Együtt örülnek a tél szépségének. Én meg nekik.

Kincses Nagy Zoé

VI. évfolyam 25. szám

Sajtótájékoztató a II. Társasházak Napja elnevezésű fórumról

*****

"Biztos karmok őrzik a múltat" - különleges szobrok sorozat

Horváth István alkotása a kiskajdacsi fatelep előtt,
a 63.számú főút mellett.

*****

Szabó Kila Margit: Adventi remény

Advent van, itt a titokzatos várakozás.
A kegyelem napjainak áldása csodás.
Ködös esti fények édes csöndje ölel át.
Jön a tiszta lélek, ölelés, megbocsátás.

Jöjj hit, jöjj szeretet, jöjj áldás, szív reménye!
Örök békesség, csoda szálljon a szívünkbe!
Hajnal szárnyán igaz, buzgó fohász fakad
Üdvös imánk vigaszt, reménységet akar.

Szunnyadó nemzetünk bűnben hervadó virág
Segíts minket Messiás, szebb lesz a világ!
Mécsesek gyúlnak, és száll a hálaima.
Béke, hit, remény, szeretet! Jön Isten Fia!

*****

 

 

VI. évfolyam 24. szám

 45 éves a Bogyiszlói Hagyományőrző Egyesület

*****

Avarszőnyeget sző az ősz

*****

Csiffáry Zoltán
Magányos fa

Elbújnék a világ elől,
sokszor úgy érzem.
Keresve sem találnák meg
eldugott kis fészkem.
Lennék erdő sűrűjében
egy magányos fa,
melybe belevésik neved,
melyet nem fúj el szél,
nem mos le eső,
s nem lep be moha.
Mindig velem lennél.
Kiállnám az élet bármely viharát,
büszkén viselném e felírást:
"Nem feledlek soha."

*****

Pillanatkép a Csörge tónál

(fotó: Ábrahám Exit Béla)

VI. évfolyam 23. szám

Tisztelgés az íróóriás előtt - Jókai Mór emlékház

Balatonfüred, Honvéd utca 1.

*****

Ásvai Jókay Móric, közismertebb nevén Jókai Mór a márciusi ifjak egyike, regényíró, a „nagy magyar mesemondó”, országgyűlési képviselő, főrendiházi tag, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató-tanácsának tagja, a Szent István-rend lovagja, a Kisfaludy Társaság tagja, 1876-tól 1903-ig a Petőfi Társaság elnöke, a Dugonics Társaság tiszteletbeli tagja. Jókay Károly és Jókai Eszter öccse.25 éven át nyaralt Balatonfüreden. Első (1857-es) balatonfelvidéki utazásáról a következő év tavaszán számolt be a Vasárnapi Újságban, A magyar Tempevölgy című cikksorozatában. Ezt követően is sokszor járt erre, ilyenkor a Szívkórházhoz tartozó Klotild udvarban lakott. 1867-ben sógora, dr. Huray István fürdőorvos ösztönzésére vásárolt meg egy telket a Kerek-templom mögött Balatonfüreden, s arra építtette rá azt a villát, amelybe 1871-ben költöztek be véglegesen feleségével, Laborfalvi Róza (1817–1886) színésznővel. Az épület kora eklektikus stílusban épült, tágas előcsarnokkal rendelkezett, hatszobás, konyhás, alápincézett villa volt, amelyből szép kilátás nyílt a Balatonra. Előkertjében ritka rózsafajták nyíltak, az épület mögötti gyümölcsöst Jókai saját kezűleg gondozta. Az író ritkán hagyta el Füredet a nyári időszakban, csak ősszel költöztek vissza Pestre. Balatoni élményeiről számos cikkben, írásban számolt be (pl. Asszonyt kísér, Istent kísért című regényében), a fürdőélet mindennapjairól lapjában, az Üstökösben is tudósított. 1876-ban az Életképekben Balatonfüredi levelek címmel indított sorozatot. A környezet jó hatással volt egészségére, korábbi betegségéből, hörghurutjából is itt sikerült kigyógyulnia. Itt írta meg egyik legnépszerűbb regényét, Az arany embert, amelyet maga is „legkedvesebb regényének” nevezett. Miután 1886 novemberében meghalt Laborfalvi Róza, a füredi otthon üressé vált számára, ezért 1890-ben eladta a villát.


Forrás: wikipédia

*****

Állandó hadtörténeti kiállítás a Siklósi várban

Programajánló sorozat

*****

Ábrahám Exit Béla: A kétrészes szegedi Tisza

Tisza Part I.

Fagyos téli délutánon
Jó meleg a nagykabátom.
Híd alatt sárgásan a Tisza tekereg
Hideg szobor mellett lábam beremeg.

Nem kényeztet a napsugár
Közel került a fátyolos láthatár.
Nem zsong a nádas, mindenütt csend.
Egy fáradt varjú köröz odafent.

Elmereng a Kalapos nő...
Mi is "kéne", talán több hő?
Fejére száll a fáradt varjú,
Ebből még nem is lenne gond...
De elrebben hirtelen...
S helyén marad egy "pont".

Tisza Part II.

A folyó mentén apró kavicsok közt egy hatalmas kő,
Rajta fáradt varjú ápolja tollát, akár egy igazi nő.
Csendesen kanyarog a lankák közt a Tisza,
Lapos ez a környék, mint a Mona Lisa.

Lassan, hangtalanul siklik a vízen
Egy fa letört ága, s rajta hangyák tízen.
Puhán süpped egy kóbor kutya lába a parton,
Egy alak lépdel a hídon, s kezében egy karton.

A kartonból kivesz egy távcsövet,
Szemügyre veszi a környéket, s a nagy követ.
Kihúzza magát a madár, akár egy nagykövet,
El is fordítja az alak a messzelátót,
S megpillantja a faágat, (balra-át volt).

A hangyák sorban ülnek a szélén,
A legnagyobb, talán a főnök a végén.
A kutya az alakhoz simul a hídfőnél,
Közben zajlik az élet a nagy kőnél.

Megsimogatja az ürge,
Szól az ebnek: Szaladj, Fürge!
Partot ér a bátor hangyacsapat,
Lemásznak szépen a nagy kő alatt.
Tudják, hogy erre sok morzsa vár,
Ekkor toppan eléjük a madár.
Jaj, de kááár!

De még semmi sincsen veszve,
Kóbor kutya eleresztve
Odaszalad a nagy kőhöz,
Az alak meg egy nőhöz.

Elrebben a fáradt madár,
Nincsen hangyavacsi ma már...
A többi szereplő boldog végre,
S Te is, mert a versnek itt a vége.

https://www.kozterkep.hu/18662/kalap-alatt

 *****

A kétrészes szegedi Tisza

Forrás: www.poet.hu magyar versek

A kétrészes szegedi Tisza

Tisza Part I.

Fagyos téli délutánon
Jó meleg a nagykabátom.
Híd alatt sárgásan a Tisza tekereg
Hideg szobor mellett lábam beremeg.

Nem kényeztet a napsugár
Közel került a fátyolos láthatár.
Nem zsong a nádas, mindenütt csend.
Egy fáradt varjú köröz odafent.

Elmereng a Kalapos nő...
Mi is "kéne", talán több hő?
Fejére száll a fáradt varjú,
Ebből még nem is lenne gond...
De elrebben hirtelen...
S helyén marad egy pont.

Tisza Part II.

A folyó mentén apró kavicsok közt egy hatalmas kő,
Rajta fáradt varjú ápolja tollát, akár egy igazi nő.
Csendesen kanyarog a lankák közt a Tisza,
Lapos ez a környék, mint a Mona Lisa.

Lassan, hangtalanul siklik a vízen
Egy fa letört ága, s rajta hangyák tízen.
Puhán süpped egy kóbor kutya lába a parton,
Egy alak lépdel a hídon, s kezében egy karton.

A kartonból kivesz egy távcsövet,
Szemügyre veszi a környéket, s a nagy követ.
Kihúzza magát a madár, akár egy nagykövet,
El is fordítja az alak a messzelátót,
S megpillantja a faágat, (balra-át volt).

A hangyák sorban ülnek a szélén,
A legnagyobb, talán a főnök a végén.
A kutya az alakhoz simul a hídfőnél,
Közben zajlik az élet a nagy kőnél.

Megsimogatja az ürge,
Szól az ebnek: Szaladj, Fürge!
Partot ér a bátor hangyacsapat,
Lemásznak szépen a nagy kő alatt.
Tudják, hogy erre sok morzsa vár,
Ekkor toppan eléjük a madár.
Jaj, de kááár!

De még semmi sincsen veszve,
Kóbor kutya eleresztve
Odaszalad a nagy kőhöz,
Az alak meg egy nőhöz.

Elrebben a fáradt madár,
Nincsen hangyavacsi ma már...
A többi szereplő boldog végre,
S Te is, mert a versnek itt a vége.

Forrás: www.poet.hu magyar versek

A kétrészes szegedi Tisza

Tisza Part I.

Fagyos téli délutánon
Jó meleg a nagykabátom.
Híd alatt sárgásan a Tisza tekereg
Hideg szobor mellett lábam beremeg.

Nem kényeztet a napsugár
Közel került a fátyolos láthatár.
Nem zsong a nádas, mindenütt csend.
Egy fáradt varjú köröz odafent.

Elmereng a Kalapos nő...
Mi is "kéne", talán több hő?
Fejére száll a fáradt varjú,
Ebből még nem is lenne gond...
De elrebben hirtelen...
S helyén marad egy pont.

Tisza Part II.

A folyó mentén apró kavicsok közt egy hatalmas kő,
Rajta fáradt varjú ápolja tollát, akár egy igazi nő.
Csendesen kanyarog a lankák közt a Tisza,
Lapos ez a környék, mint a Mona Lisa.

Lassan, hangtalanul siklik a vízen
Egy fa letört ága, s rajta hangyák tízen.
Puhán süpped egy kóbor kutya lába a parton,
Egy alak lépdel a hídon, s kezében egy karton.

A kartonból kivesz egy távcsövet,
Szemügyre veszi a környéket, s a nagy követ.
Kihúzza magát a madár, akár egy nagykövet,
El is fordítja az alak a messzelátót,
S megpillantja a faágat, (balra-át volt).

A hangyák sorban ülnek a szélén,
A legnagyobb, talán a főnök a végén.
A kutya az alakhoz simul a hídfőnél,
Közben zajlik az élet a nagy kőnél.

Megsimogatja az ürge,
Szól az ebnek: Szaladj, Fürge!
Partot ér a bátor hangyacsapat,
Lemásznak szépen a nagy kő alatt.
Tudják, hogy erre sok morzsa vár,
Ekkor toppan eléjük a madár.
Jaj, de kááár!

De még semmi sincsen veszve,
Kóbor kutya eleresztve
Odaszalad a nagy kőhöz,
Az alak meg egy nőhöz.

Elrebben a fáradt madár,
Nincsen hangyavacsi ma már...
A többi szereplő boldog végre,
S Te is, mert a versnek itt a vége.

Forrás: www.poet.hu magyar versek

VI. évfolyam 22. szám

Ezer színben köszönt be az ősz

 

*****

Siklósi vár

Magyarország várai sorozat

*****

A SIKLÓSI VÁR TÖRTÉNETE


A hazánk történelmi nevezetességei között kiemelkedő a siklósi vár.1260-ban rakták le erődjének első falait, magát a várat   1970-ben kezdék építeni. 1294 keltezésű az első írásos emlék róla.
A siklósi vár építtetője és első birtokosa a Soklyósi család, akik az Árpádkor legbefolyásosabb nemzettségének tagjai. A Soklyósiak folyamatos hatalmi küzdelemben vettek részt a baranyai birtokosokkal. Mivel hosszas időkön keresztül sem  hagytak fel a többi birtokos zaklatásával, és elvesztették az udvari befolyásukat, valamint vagyonuk is megcsappant hatalmaskodásaik miatt.
Kakas és Pásztói családé lett a vár, de csak 7 évig voltak tulajdonosai.
A Garai család majdnem 90 évig tudhatta magáénak. Ezekben az időkben a siklósi vár az országban központi helyet foglalt el. A vár védelmi rendszerének modernizálása és kibővítése valamint a kastély rész gótikus stílusúvá építése a családhoz köthető. Az ország egyik legerősebb várának számított ekkor.
Késöbb  Perényiek voltak azok, akik a már elavult védműveket korszerűsítették illetve a gótikus várkastélyt átalakították és reneszánsz stílusú lett. Siklós és vára sokat köszönhet a családnak, mert munkájuk ma is láthatóak.
 A török 1543-ban több napig tartó ostrom után foglalta el a siklósi várat és 143 évig birtokolta. Szigetvár elestéig nagyobb létszámú katonaság volt a várban, majd a török közigazgatás központja volt. Nagy átalakítások nem történtek ebben az időben. Az 1686-os felszabadítását követően egy darabig a császári kincstár tulajdona, majd  Caprara család kapta meg jutalmul, a gróf harcokban tett szolgálatáért.
A sorban a Batthyány család következik, akik közel 145 évig éltek a várban.  A hatalmas birtokot az özvegy vette meg 96.200 forintért. Ők voltak, akik barokk stílusúvá építették át a kastélyt, de a védműveket már nem újították fel.
A siklósi vár utolsó birtokosa Benyovszky család. Gróf Benyovszky Móric volt, aki a vár belső tereit átalakította és az addig üres termeit berendezte. 1929-ben műemlékké nyílváníttatta a siklósi várat. A második világháború évei alatt a család már nem lakott a várban.
A várat egy ideig a 1939-ben Magyarországra menekült lengyel tisztek és katonák számára internáló táborrá alakították, majd a háború későbbi időszakában ideiglenesen néhány szövetséges pilótát tartottak itt fogva. A gróf halála után felesége eladta a Honvéd Kincstárnak 1944-ben.
Tiszti üdülővé akarták átalakítani, de meghiúsultak a tervek a 44-45-ös hadi események miatt. 1956-ig megrongálva, kifosztva állt ekkor felújítások kezdődtek és múzeumot, éttermet és szállodát létesítettek benne. A 90-es évekre már megszűnt a szálloda és a turistaszálló is a várban.
 A vár továbbra is a magyar állam tulajdona, de hasznosításra szóló jog  a városé.  

Kincses Nagy Zoé

Forrás: siklosivar.hu

*****

Dr. Dittert Jenő kiállításának megnyitója
Szekszárdon a Székely Galériában

A fotókat és az összeállítást
Zalakovicsné Kovács Klára készítette.

*****

Ábrahám Exit Béla: Ej...
40×40 cm, olaj, vászon

*****
 

 

VI. évfolyam 21. szám

 Kisbéri körforgalom

 

Különleges körforgalmak (III.)

*****

KISBÉR (SZOBOR)

KISBÉR: A Batthyány tér, a Széchenyi u. és a Kossuth Lajos u. találkozási pontjánál kialakított körforgalom által határolta területen lévő virágágyás középpontján felállított, 2019. szeptember 27-én felavatott egész alakos bronz ló-szobor.
Alkotó: Engler András (1980-) szobrászművész. A mintegy 25 millió forintból megvalósított 5/4-es méretű alkotás magassága (a patától a füléig) 260 cm.
Megvalósulásának ölet-gazdái: Hegedűs Pál, Brenyó József és Hecker Walter.
Érdekessége, hogy 64 (Neszmélyi János Nagytarcsai műhelyében kiöntött) darabból állították össze, majd a hegesztések nyomait gondosan eldolgozták. Ónsúlya: kb. 500 kg.   
Az itt megformált ló elévülhetetlen „érdeme”, hogy a magyar lovak közül mai napig egyedül ő volt az, aki képes volt nyerni a nevezetes Epsom Derbyn, s ezzel megalapozta a Kisbéri Ménes hírnevét – tekintélyét.     
155 cm magas talapzatának feliratai:   
„KISBÉR / Angol telivér mén / Buccaneer / és Mineral / csikója / 1873-ban a / Kisbéri Magyar / Királyi Állami / ménesben született / Nevét 1876-ban / az Angol Derby / megnyerése után / kapta. / A ménes iránti / tisztelet jeléül.”    
„KISBÉR / Angol telivér mén / Epson Derby – Grand Prix de Paris / győztese / 1876”

Kalmár Imre ( Rajka)

*****

Velemi Gesztenyenapok

2021. október 8 - 10.

*****

VI. évfolyam 20. szám

 V. Alisca Katasztrófavédelmi Országos Íjászverseny

Szekszárd

*****

Személyesen tájékozódhatott a lakosság a fűtésszezon előtti szükséges tudnivalókról Szekszárdon


Szeptember 22-én, szerdán a X. Országos Szakmai Közlekedésrendészeti Verseny alkalmával a Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság is részt vállalt a lakosság tájékoztatásában Szekszárdon, a Garay-téren.

A Tolna Megyei Tűzmegelőzési Bizottság egy sátorral települt ki a megyeszékhely egy frekventált terére. A Bizottság képviselői szóban, és különböző szóróanyagokkal, illusztrációkkal igyekeztek felhívni a járókelők figyelmét a fűtésszezont megelőző teendők fontosságáról. A tüzelő- és fűtőberendezések, továbbá a hő- és füstelvezetők átvizsgálása kulcsszerepet játszanak a kémény- és egyéb lakástüzek megelőzésében az érintett időszakban. A statikus, kiállított eszközök között szerepelt egy erdőtüzes gépjármű, füst- és szén-monoxid-érzékelők, valamint az ifjú korosztály legnagyobb örömére gyerekméretben tűzoltó bevetési védőöltözeteket tekinthettek meg az érdeklődők.


Tm.Kv.I.

*****
Elcsendesednek az erdők. Végéhez közeledik a szarvasbőgés.

Vadlesen sorozat

*****

VI. évfolyam 19. szám

Körtefa vendégház - Várdomb

Programajánló sorozat 

 *****

Mustgáz sajtótájékoztató és gyakorlat

Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

*****

Garay János
SZEGSZÁRDI  BORDAL   (1846)

 

Már ha aztán bor: legyen bor,
Hegyi bor, ne szilvalé!
Még a vízbõl is csak az a jó,
Mely hegyekbõl zúg elé!
A lapályra béka menjen,
Igya meg a bûzös tavát;
Hegyre hág fel a szegszárdi,
Onnan hozza tûzborát.
    
Mint a legszebb kék leányszem,
Mint a nyájas, õszi ég,
A szegszárdi szõlõfürtnek
Szeme olyan tiszta kék;
S hogyha már szõlõkorában
Ily varázsjátékot ûz:
Hogy ne volna hát borában
Hogy ne volna égi tûz!    

Töltsd pohárba, és csodát látsz!
Színe mint a bikavér,
S mégis a gyöngy, mely belõle
Fölragyog, mint hó, fehér.
És a tõke, melyen termett
Nemde, oly zöld, mint a rét?
Hol leled föl szebben együtt
Szép hazánk háromszínét?
    
Ha sürûn tölt a szegszárdi,
Hát ne bánja senki se!
Mert hazája színeivel
Honszerelmét szíjja be!
Ha szegszárdi borral élne
Minden ember, mint te s én;
Nem rágódnék annyi hernyó
Nemzetünk szent törzsökén.
    
Már apáink õs korában
Hét országra szólt e bor:
Mert különben hegytövén nem
Épült volna kolostor...
Béla a dicsõ király is
Itt szûrt legjobb borokat,
Kit ma még minden tavasszal
Minden tõke megsirat.    

Béla király idejében
Még magyar volt a magyar;
Most ezerfelé szakadva,
Tudja isten mit akar!
Még a bort sem issza most úgy,
Mint az õsök idején;
Sört iszik vagy kávélével
Töltözik most ifjú, vén.

De borunkhoz hûk vagyunk mi,
S hûk legyünk szegszárdiak!
Míg fölöttünk e mosolygó
Sorhegyek virítanak,
Melyeket ha csúcsra szednénk,
Égig érne Bartinánk
S mi az égi csillagokkal
Poharat koccintanánk.

Ide hát, te bazsarózsa!
Poharunkba, bikavér!
Hadd igyuk az áldomást meg,
Legelőbb is magadér!
Jó barátért másod ízben,
Szép leányért azután,
Ki e háromért nem érez,
Kutyafejű, vad pogány!

S most le, társak, a kalappal,
Végre hagytuk a javát:
Isten éltesse hazánkat
A dicső magyar hazát,
Melybe min gyűrűbe minden
Hazafit befoglalunk,
Folyjon érte, hogy ha vér kell!
Mint foly érte itt borunk.

Folyjon a bor, folyjon a vér,
Hol dicsőség folynia!
Volt, van és leszen Szegszárdnak
Még elég hazafia!
Volt, van és leszen Szegszárdnak
Míg le nem dől Bartina,
Mellyel honját felköszöntse,
Egy pohárka jó bora.

*****

VI. évfolyam 18. szám

Körforgalom a 63-as úton Jánosmajor közelében.

Különleges körforgalmak (II.) 

 *****

Légi szúnyoggyérítés Szekszárd felett.

 *****

Itt van újra

Tudom mikor jön. Érzem az illatát, össze nem téveszthető, egyedi. Sokan még mondják, hogy ez nyár még, csak hidegfrontok járnak. Meggyőznének, hogy rosszul gondolom, nincs itt az ősz. Pedig a hajnal harmatát átszövi már. A délutánok hamarabb váltanak narancsból esti kékbe.  Itt van, itt kell lennie, mert nem sokáig maradhat.
Nem tudom mit tartogat számomra, csak szeretnék bizonyos dolgokat, mint a karácsonyt váró kis gyerek. Hűvöskés reggeleket, bögrét markolászósan meleg citromos teával, indián nyári langyos napokat, ezerszínű zörgő leveleket, gesztenye focizni, tök díszekkel pepecselni, eső cseppekkel táncolni és zenét hallgatni közben. Remélem mind meglesz nekem. Itt van az ősz, itt vagy újra,már nagyon vártalak.


Kincses Nagy Zoé

*****

Ábrahám Exit Béla: Duna part
50×70 cm, olaj, vászon

*****

VI. évfolyam 17. szám

Polyák Lilla - színész, énekesnő

Magamról mesélek sorozat

***** 

Csiffáry Zoltán: Gyűlölet

Remény és szeretet
átjárja szívemet.
Láncait széttépem,
átkozott gyűlölet.

Ki láncok közt él,
kalitkába zárt madár.
Bár mindene megvan,
szabadon mégsem száll. 

***** 

Esztergom - Vaskapu kilátó

Kilátók sorozat
 *****

Ábrahám Exit Béla: Csokor
30×60 cm, olaj, vászon

*****
 

VI. évfolyam 16. szám

 Különleges körforgalmak (I.)

Bajai körforgalmak

*****

Úton

Szeretek utazni. Volt egy időszak amikor csak azért ültem fel a buszra, hogy nézelődjek. Egyfajta sajátos kikapcsolódás a részemről. Ebben az is közre játszhat, hogy kilenc éves korom óta szelem az ország útjait valamilyen tömegközlekedési eszközön vagy személyautóival.

Múltkor mikor átmentünk a szomszédos városba megállapítottam, hogy végre zubog a víz a körforgalom közepén álló szökőkútban. Nagyon tetszik ahogy a virágok és pár nagyobb kő darab közre fogja. Mutatós darabja a városrésznek. Aztán eszembe jutott a csodás kecskeméti körforgalom ahol egy repülőgép körül körözhetünk majd a szőlőtőkés szekszárdi, mint egy jelezve, aki netán nem tudná merre jár, hogy itt bizony a bor, és borászok élnek.

Utána olvastam, hogy hazánkban elsőként a 1990-ben készült el az 53- as és az 55-ös számú főútvonal találkozásánál körforgalom. Győrben található az egyetlen fényjelzős készülékkel ellátott többsávos. Magyarországon több mint 500 körforgalom található, és szépségverseny is van számukra. Amellett, hogy csökkentik a balesetek számát és segítik közlekedésünk egyre több esetben az esztétikára is törekednek.

Ugyan amikor belehajt az ember kicsit feltörnek a ringlispíl emlékei, és, ha több sávos akkor jöhet az imádkozás, hogy jól és a helyes irányba menjünk ki, de még így is szerethető.  Sokat fel kell fedeznem. Kíváncsi vagyok a kazincbarcikai lovasosra és a szolnoki helikopteresre, de ami késik az nem múlik. Országjárásra, és körforgalom megfigyelésre fel!

Kincses-Nagy Zoé

Forrás: kresztanulasotthon.hu

*****

Boldog Mór kilátó - Pannonhalma

 Kilátók sorozat

*****

Ábrahám Exit Béla: Napraforgó szezon
40×40 cm, olaj, vászon

*****

VI. évfolyam 15. szám

Százhalombatta - Tököl között

Komppal a Dunán sorozat

*****

Csiffáry Zoltán: Tétova mozdulat

Meg nem gondolt szavak,
tétova gondolatok,
még jó dolgokat is
szerteroncsolhattok.

Szíveket tép, mardos,
pedig nem szeretne,
s fáj utána szíve,
könnyezik a lelke.

*****

Gróf Ambróczy-Migazzi István kilátó a Jeli arborétumban

Kilátók sorozat

*****

Ábrahám Exit Béla: Hamarosan...
50×40 cm, olaj, vászon

*****
 

VI. évfolyam 14. szám

Nagy bakszakáll

Vadvirágok sorozat

*****

Wass Albert: Dalol a honvágy ( részlet)

Szeretnék szántani,
hat ökröt hajtani,
régi eke szarvát
kezemben tartani.

harmatos hajnalon
régi utat járni.
Régi erdőszélen
virágot csodálni.

Szeretnék még egyszer
tavaszbúzát vetni!
Jó fekete földet
a kezembe venni.

Beszívni illatát
frissen kaszált fűnek,
mialatt a réten
tücskök hegedülnek...! 

*****

Pannonhalmi lombkorona tanösvény

 

*****

Csiffáry Zoltán

Remény

Hallgatom a szívem halk dobbanását,
erdőben sétálva a szellő suttogását.
Boldogan repülnek madarak az égbe,
és én csak hallgatom. Mikor hívsz már végre?

A fák között kereslek, kutatlak,
ágak közt csak sebek hasadnak,
mikor jő szellő, mely lágyan simogat.
Mikor érzem kezed, amely gyógyítgat?

Az életet néha sötétnek látom,
két szemed hoz bele világosságot.
Világos az éj is, ha szemedbe nézek,
azt, hogy én szeretlek, remélem, megérted.

*****

A Csókakői vár

Magyarország várai sorozat

*****

Majoros Árpád: Ihletem Csókakőről

Messziről tündököl Csókakő vára,
aki csak erre jár, szépségét megcsodálja.
Takaros kis falira leltem,
két csóka madár éneke hívogatott engem.

Hej, be szép is tud itt lenni,
a Vértes ölelésében tündökölni.
Az ég kék, a nap ragyog,
a természet szépségébe beleolvadok.

örömmel sietek fel a várba,
múltunkat csendesen megcsodálva.
Időutazásban vagyon részem,
a szívem egyre hevesebben ver én nékem.

Fölérve megszólalni sem sem tudok,
a lelkem csordultig csillog.
Szép színekben pompázik minden,
a magyar zászló ringatózik a szélben.

A vár falait simogatom,
a sólyom hangját elfogadom.
Táncra perdülök, ringat a szerelem,
Csókakő szépségét sohasem feledem.

*****

VI. évfolyam 13. szám

 *****

Séta a lombok között a Jeli arborétumban

 *****

Ég és föld között

Ma már nem csak a szerelem vagy boldogság miatt lehet az ember pár méterrel a föld fölött. A lombkoronasétányok és tanösvények kiváló alkalmat teremtenek arra, hogy a kiránduló madártávlatból lássa a gyönyörű tájat. Tulajdonképpen ez egy olyan tanösvény amely a fák magasságában van kiépítve többnyire fából készült szerkezettel és a földi társához hasonlóan információs táblák vannak kihelyezve a fel lelhető állat- és növényvilágról. Sok helyen ügyességi feladatokkal teszik izgalmasabbá és vannak ahol kilátótoronyba végződik az út ahol lélegzetelállító kép tárul elénk.

Milyen jól hangzik, kicsit eltávolodva, elemelkedve kémlelni világunkat. Gyerekkoromban gyakran foglalkoztatott, hogy szárnyas barátaink milyennek látnak minket, a dolgainkat onnan fentről. Írhatnám, hogy ezért felnőtt fejjel elmentem repülőtanfolyamra vagy hőlégballonozni, de az már túl magas nekem. Ezért is szimpatikusabb annyira a gondolat, hogy a fák koronái közt lófráljak. Ugyan még nem sikerült eljutnom, de ez nem annak köszönhető, hogy kevés lehetőségem lenne. Magyarországon számos helyszín van erre. A teljesség igénye nélkül: Makói lombkorona sétány, Pannonhalmi lombkorona tanösvény, Jeli arborétum lombkoronasétány, stb.

Most üt szeget a fejembe a gondolat. Lombkorona sétány bakancslista. A kisgyerek is bennem ígéretet kap én pedig célt. Hajrá a fák csúcsáig mi földhöz ragadt nép!

Kincses-Nagy Zoé

Forrás: csodahelyek.hu

*****

Mezei varfű

Vadvirágok sorozat

*****

Gödöllő - Domonyvölgy
Lázár Lovaspark

A fotókat és a bemutatót Zalakovicsné Kovács Klára készítette

VI. évfolyam 12. szám

Zalaszántói Béke-sztúpa

*****

Ercsi - Szigetújfalu között

Komppal a Dunán sorozat

*****

Csiffáry Zoltán: Kezed

Puha bársonyos kéz,
lágyan simogat.
Érzem benne az erőt,
mi szeretetet ad.

Kortól és nemtől
független ez érzés.
Bőrömön érzem
a szíved melegségét.

Lágyan átölelve,
szíved közelében
melegséget érzek
a lelkem mélyében. 

*****

Ábrahám Exit Béla: Szürke gém
50×40 cm, olaj, vászon

*****
 

VI. évfolyam 11. szám

Virágba borult a Jeli Arborétum
(Vas megye)

*****

Mesebirodalom a Jeli arborétum

A Jeli arborétum megteremtését egy legendás botanikusnak köszönhetjük, Ambrózy-Migazzi Istvánnak. A „virágos gróf” Nizzában született majd Tanán (Vas megye) éltek, ahol édesanyja jóvoltából tanulta meg a virágok szeretetét. Középiskolába Bécsben járt, de ide is kísérte az öröksége így a kedvenc tantárgya a botanika lett.

Miután bejárt számos országot a gróf fejébe vette, hogy Magyarországra elhozza az örök tavaszt a virágok segítségével. A felvidéki Malonyán hozták létre feleségével az első arborétumukat 1500 növény fajtával, ami többnyire külhoni fajta. Az I. világháború a csodakert történetének is végett vetett. Házaspár elvesztette otthonát, mert ragaszkodtak magyar állampolgárságukhoz. A kert gondozását a főkertészére bízta. Megőrzése sikeres volt ezért mai napig látogatható a malonyai Arborétum.

Abrózy a világháború alatt Tanán élt és közben kereste a megfelelő helyet a megyében a következő arborétumának. Végül Jeli pusztán találta meg számításait. 1922 tavaszától kezdte meg itt kertészeti munkálatai 5 hektárnyi területen, amelyet ma Felsőkertnek ismernek. Egészen 1933-ban bekövetkezett haláláig tevékenyen fejlesztette varázskertjét. Jelmondata olvasható sírján:”Semper vireo”- örökké zöldellek.


Alkotásban gazdag élete során Temes vármegyében is létre hozott egy kertet unokafivéreivel, amely ma az Újbázosi Arborétum.

A II.Világháború a Jeli Arborétumot sem kímélte majd a végével magára hagyták így a terület lassú haldoklásnak indult. 1953-ban jött a forduló pont, mert a kertet védetté nyilvánították. Ekkor az Ambrózy hagyatékból már csak 15 fenyő és 19 lombhullató fás növényfajta volt megtalálható. A hatvanas években újjászületett az arborétum. A területét tájkörzetekre osztották, amelyek Kína, Japán, Amerika, a Balkán és a Kaukázus. Az elkövetkezendő évtizedekben botanikusok egész sora dolgozott azon, hogy több mint 50 fenyő, 39 nyír, és 100 lágyszárú hagymás , hagymagubós valamint gyöktörzses faj legyen fel lelhető a növénypalettáján a varázskertnek. Ekkor készült el a látogatókat segítő útjelző táblák, sétautak, padok és esőházak.

Európa szerte ismert és egyben leglátványosabb az arborétum életében a havasszépe, ami egy különleges rododendron késő tavasztól tartó virágzása kora nyárig. Az egész  kert virágba borul és a gyönyörű szín kavalkád mellett a finom, bódító illat várja az ide látogatókat.


Kincses-Nagy Zoé

Forrás: jelivarazskert.hu

*****

Rózsa Sándor fája - Ásotthalom
 (híres fák sorozat)

*****

" RÚZSAFA (Rózsa Sándor fája)

Rózsa Sándor fáját a helyi, szögedies népnyelv hosszú ideje csak Rúzsafának nevezi.
A szürke nyárfát Kiss Ferenc jeles szegedi erdőmérnök adatai alapján kb. 220 évesre tehetjük.
Rúzsafa néven már a 19.század végi térképek is jelölik, szerepel a híres Jakabffy-féle 1907-es szegedi térképen is.
Levéltári dokumentumok bizonyítják, hogy Rózsa Sándor ezen a környéken élt, gyakran használta ezt az útvonalat,
így rendszeresen elhaladt ez előtt a nyárfa előtt, 1857.május 9.-én az innen mindössze néhány kilométerre található
Katona Pál ( Rózsa Sándor komája) tulajdonában lévő tanyán fogták el.

Juhász Antal néprajzkutató szerint"Amikor Rúzsa Sándort a pandúrok kergették, s a fa alatt elvágtatott, fölkapaszkodott
az ágakra. Lova tovább szaladt, a pandúrok az üres nyergű lovat üldözték. Rúzsa Sándor a nyárfárul nézte üldözőit."

A fa méreteiről tudjuk, hogy 1909-ben a kerületét 3,6 méternek mérték ( az átmérő 1,17 méter), a magasságát 23,2 méterben adták meg.
Az 1990-es évek elején a fa törzskerülete 4,72 méter, magassága 24,5 méter volt.1997-ben a törzskerületét 5,1 méternek mérték.
2014 tavaszán a törzs kerülete 5,39 méter volt ( az átmérő 1,72 méter), míg magassága napjainkban már nemigen változik
Az adatok alapján megállapítható, hogy a fa, ha lassan is, de még mindig fejlődésben áll. Ha a Rúzsafa tekintélyes méreteit,
mélyen barázdált kérgét szemléljük, jusson eszünkbe, hogy ez a fa két évszázada dacol a természettel a Homokhátság nyújtotta
szűkös életfeltételek mellett.

Az 1848-as szabadságharc hős szabadcsapatának, egyúttal a betyároknak legendás vezéréről, Rózsa Sándorról az Ásotthalom
központjában található Rózsa Sándor Élményházban tudhat meg többet az érdeklődő.

Andrési Pál és Toroczkai László írása alapján készítette: Ásotthalom Nagyközség Önkormányzata 2015 "


Forrás: teljes idézet a fa mellett álló információs tábláról.

*****

Ábrahám Exit Béla: Sólyom
50×50 cm, olaj, vászon

*****

VI. évfolyam 10. szám

Tavasz a nagyvenyimi arborétumban

Programajánló sorozat

*****

Csiffáry Zoltán

A lélek kertje

Mint gondozatlan kert,
úgy néz ki ember lelke.
Mikor megszületik,
még nincs rendbe téve.

Gondozzák, ápolják,
többen is a kertet,
hogy hasznosat teremjen,
Istennek, embernek.

Kezdődik akkortól,
amikor felsírok.
Apám vigasztalt,
anyám ringatott.

Énekeltek szépen,
a mondtak egy mesét,
boldogan hallgattam,
mint később az Igét.

Mert lelkünk is ápolták
éveken keresztül,
nyesegették a vadhajtást
lelkükön belül.

Megtanítottak arra is,
becsüljük a társunk,
minden emberben él
egy másik felebarátunk.

Évek hosszú munkája:
kitisztultunk lélekben,
most már tudunk remélni
és bízni Istenben.

Ezúton köszönjük meg
a fárasztó munkát,
hogy gondozatlan kert,
virágos parkká vált.

*****

Pajkaszeg azaz Pilisszentlélek utcáin

*****

Filmsorozatok aranykora

Reneszánszukat élik a sorozatok. Bármerre megy az ember, vagy nézelődik a neten, belefut. Rajongóik és kritikusaik véleményüket hangoztatják róluk. Nagy embertömeg nézi valamelyiket. Lehet spanyol, török, amerikai, magyar, így a műfajuk is sokszínű krimi, dráma, vígjáték vagy ezek fura elegye. Azt vettem észre, hogy szépen bekúsznak a nézőik mindennapjaiba.

A kemény magos rajongóknak azon felül, hogy megszereznek pár emléktárgyat, felbuzdulnak és megkeresik a kultikus helyszíneket. Például Amerikában a Jó barátok szökőkútját, amiben fürödnek a szereplők a főcím dal alatt, rendszeresen meglátogatják. Hazánkban Pajkaszegre azaz Pilisszentlélekre vándorolnak a nézők. Valaki számára annyira meghatározó tud lenni egyes sorozat karaktere, hogy akár gyermekének is azt a nevet adja. Régen ez Borostyánokban, Eszmeraldákban, Brendonokban volt tetten érhető. Mostanság a MTA-hoz sok kérelem fut be török személy nevek elfogadásával kapcsolatban.

A sorozatoknak én a közösség teremtő erejét szeretem. Emlékeimben még most is aktívan él az, amikor a családom péntek este összegyűlt a nagyszobában. Mindenki elfoglalta a maga helyét és figyeltük az egy szem Orion tévénkben, ahogy a Jujingok élnek a rancson. Majd a Szomszédokat, valamivel később a Vészhelyzetet.

Egyszer volt egy furcsa élményem, amikor a helyi presszóba bementem és ahogy az ajtót benyitottam vagy húsz csitító férfi szem rám szegeződött. Hirtelen olyan kicsire összehúztam magam és óvatosan kezdtem mozogni. Ők visszatértek az eredeti pozíciójukhoz, ahol is feszülten várták a nagy képernyős készülék előtt, hogy mi lesz a Trónok harcának a vége. Férfi népet eddig csak nagy foci klubok meccsénél láttam ilyen állapotba. Egymást csitították, néha együtt felhördültek, vagy elégedetten kurjantottak. Miután vége lett a szériának a saját élményeik hangos megosztása történt egy pofa sör mellett. Elképedtem.

Mitől lehet ekkora hatással ránk? Csak sejtésem van. Igazából nem is számít, amíg szórakoztat.

Kincses-Nagy Zoé

*****

VI. évfolyam 9. szám

Mentovics Éva

Az én anyukám

Szemed tükre mint a gyémánt,
úgy tündököl, úgy ragyog…
elmondtad már milliószor:
legszebb kincsed én vagyok.

Mesét mondasz lefekvéskor,
simogatsz, ha felkelek,
s hogyha néha úgy visítok,
hogy az ég is megremeg,

kifürkészed, mi a gondom,
megtörlöd a szememet,
hiszen tudod, mindent megold
az anyai szeretet.

Elnézted, ha céklalével
pacáztam az ebédnél,
s éjjel, hogyha lázas voltam,
borogattál, meséltél.

Ápolgattál, pátyolgattál,
így telt sorra napra nap…
most már tudom, hogy az anyák
éjszaka sem alszanak.

Te vagy az én őrangyalom,
hogyha hívlak nem késel.
Tudod anyu, úgy szeretlek…
nem mondhatom elégszer.

*****

Ábrahám Exit Béla: Rózsa feketében
30×40 cm, olaj, habkarton

*****
 

Adony - Lórév között

Komppal a Dunán sorozat

*****

Némán mesélő kövek

A grábóci ortodox temető

*****

Beszélő kövek

A tíz parancsolat kőtáblába vésve érkezett az emberekhez. Hammurabi törvényeit is kő oszlop őrizte. Úgy tűnik, ha valamit igazán tartósan szerettek volna, hogy fenn maradjon, akkor így oldották meg. Különleges anyag a kő, fél drága társaihoz gyógyító erőt tulajdonítanak, míg drága társai ékszerként vagyonokat érnek. Valamit mindig hordoz a legkisebb kavics is.

Grábóc községe is sok követ rejt, amely a múltját tartósítja. A helyiség életében az 1585 évhez kapcsolódik az a lényeges momentum, hogy szerbek települtek ide a török elől menekülve. Később svábok is csatlakoztak, akik az idők folyamán egyre nagyobb számban laktak itt.

Szerbekkel érkezett az ortodox vallás is. 1985-1994 között - az utolsó szerzetes haláláig- kolostor működött a településen. Jelenleg apácák élnek a kolostor falai közt. Vallási szempontból a grábóci szerb templom túl nőtte a határokat. Jelentősége a kártápmedence egészét érintette, ugyanis itt őriznek egy igen értékes Szent Borbála ereklyét is. Ekkor vált búcsújáró hellyé.

A templom mellett található a szerb temető. A régi ,düledező sírhelyek között a temető szélén pihen egy kő, melyen nem található felirat. Senkiről nem állít emléket. Viszont amikor közelebbről megvizsgálja az ember, észre vesz benne egy virág és egy béka fosszíliát. A kétéltűnek már hiányos a feje. Nem az idő, de nem is huligánok rongálták meg, csak a fájdalommal küzdő emberek simogatása. Úgy tartja a szóbeszéd, hogy a csodatévő kő ,amelyre  ha leülsz, vagy megérinted az aktuális fájdalmad megszűnik, enyhül.

Kincses Nagy Zoé

Forrás: wikipedia; csatolna.hu

VI. évfolyam 8. szám

Itt a virágos tavasz! (II.)

*****

József Attila: Tavasz van! Gyönyörű!

Tavasz van, tavasz van, gyönyörű tavasz,
A vén Duna karcsú gőzösökre gondol,
Tavasz van! Hallod-e? Nézd, hogy karikázik
Mezei szagokkal a tavaszi szél.

Jaj, te, érzed-e? Szerető is kéne,
Friss, hóvirághúsú, kipirult suhanás.
Őzikém, mondanám, ölelj meg igazán!
Minden gyerek lelkes, jóízű kacagás!

Tavasz van, gyönyörű! Jót rikkant az ég!
Mit beszélsz? korai? Nem volt itt sose tél!
Pattantsd ki a szíved, elő a rügyekkel-
A mi tüdőnkből száll ki a tavaszi szél!

*****

Szerb Ortodox kolostor - Grábóc

Híres zarándokhelyek sorozat

*****

A grábóci szerb ortodox kolostor és Templom (Manastir Grabovac) Tolna megye egyik, erdővel borított dombok között megbúvó kisközségében Grábócon található.
1580-ban a dalmáciai szerb Dragovity kolostorból érkeztek otrodox szerb szerzetesek. A településen akkor már éltek szerb családok, akik a török
elől menekültek hazánkba.
1994 óta a kolostor összes épülete a magyarországi szerb ortodox egyház tulajdona. Több évszázadon át a magyarországi szerb ortodox papképzés központja volt.
A szerzetesek először fatemplomot,majd a budai pasa engedélyével 1587-ben kőtemplomot (Szent Mihály és Szent Gábor arkangyalok-templom) építettek. 1593-tól íródik a krónikájuk.

Forrás: Wikipédia

*****

VI. évfolyam 7. szám

 Minden kedves látogatónknak kellemes húsvéti ünnepeket kíván a magazin valamennyi munkatársa!

 

*****

Itt a virágos tavasz! 

*****

Wass Albert: Első tavaszi vers

Szél jött.
A Nagyerdőnek súgott valamit,
Péterfián dalolt egy keveset,
aztán végigszaladt a korzón:
alighanem valakit keresett.

Lány ment a korzón.
Szép szőke haja
Könnyebb volt, mint a lepke lenge álma,
Diáklány volt.
Ez volt az első tavaszi délutánja.

Mellette egy legényke ballagott,
poétaféle, nótázó diák,
Szívében dal,
a lány kezében korai virág.

Mi sem kellett több a jókedvű
szélnek:
beszáguldott a diákszívekbe,
kiseperte a szürke ködöket,
az ólomlábú gondokat kiverte,
s beszórta őket tavaszi virággal.
- Hohó!
- riadtak össze a szívek.
Hohó....a szél nevetve elszaladt...
Két csodálkozó szempár
összenézett, fény gyúlt:
valahol tavasz lett ezalatt.

*****

Dámszarvas szobrok városa, Tamási

különleges szobrok sorozat

*****

A tamási dámbika szobor

A szobrot a város önkormányzata és az NKA segítségével állították. Ünnepélyes keretek között 2016. okt. 26-án adták át és rendhagyó trófea szemlét is tartottak. A mű a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. székházának parkjában kapott otthont a város frekventált pontján. Süttői mészkő talapzaton áll az élethű nagyságú bronz dám. Tamási címer fontos részét képezi eme nemes vad.

Úgy tartják, hogy Gyulaj és Tamási erdőterülete a dám paradicsoma. A világranglistán az első 50 dámtrófea 60 százalékát teszik ki a magyar dámlapátok. A gyulaji dám érdekessége, hogy 2014-ben Tolnai Értéktár Értékei közé vették, majd egy év sem kellett, és a kiemelkedő Nemzeti Értékek Listájára került,
valamint Tolnaikum is lett.

Aranyérmes Tamási dámbikát 2014.szeptember 12.-én ejtettek, amelynek 24 órás súlya 4,99 kg volt, a pontszáma pedig 215,85.

forrás: www.gyulajzrt.hu, www.oee.hu


Kincses Nagy Zoé

*****

Ábrahám Exit Béla: Vár a természet

25×65 cm, olaj, farost

*****
 

VI. évfolyam 6. szám

 *****

Téli találkozás egy mókussal

Vadlesen sorozat

*****

Novákfalva 2013

Visszatekintő sorozat

*****

Márciusi ifjak ünnepe

Pár napja dudorásztuk családosan a mindenki által jól ismert szöveg kíséretében a .."Kossuth Lajos az üzente, elfogyott a regimentje"... valamint a ..."Esik eső karikára, Kossuth Lajos kalapjára, valahány csepp esik rája, annyi áldás szálljon rája"...
Egyik óvó néni kedves ismerősünk azt mesélte, hogy annyira szeretik ezeket a dalokat a kicsik, de még a szülők is, hogy az év végi záróműsorba is be kellet rakni pár éve.

Visszagondoltam, ha nem lenne ez a világi kényszerszünetes helyzet a mai napot  hogyan tölteném. Kézműves foglalkozás keretében háromszínű kokárdákat gyártanék gyöngyből, drótból vagy selyemszalagból gyerekekkel és megvitatnánk ismételten, hogy melyik színnel kell befelé haladva kezdeni, melyik a helyes piros kontra zöld. Amit azzal zárok, hogy mindegy a színek sorrendje amíg tudja az illető, hogy miért teszi ki.

Eszembe jutottak azok az évek is, amikor diákként lelkesen előadást csináltunk az ünnepre. Próbák alatt néha sikerült elképzelni azt, hogy én is osztottam a 12 pontot, majd a tömeggel elmentünk Táncsicsot kiszabadítani és hallgatni Petőfit, hogyan szavalja el művét. Márciusi ifjúvá válni pár percre. A lelkületében fürdőzni. Előadás során az izgalom ellenére is igyekeztem az eszmeiségét minél érzékletesebben megosztani.

Mit csinálnék vagy mit csináltam anno most mindegy is, jelenleg még párszor elénekelgetem a kedvenc huszáros dalaimat, megnézek egy jó magyar filmet és közben remélem, hogy jövőre nem csak nosztalgiázva élem meg március 15-e szellemiségét.


Kincses-Nagy Zoé

*****

Wass Albert

Rügyek

Az orgona-bokorra cinke szállt,
s a kis rügyeknek halk titkot súgott:
a dombon látta már a napsugárt,
már jönni fog,
s a lombok börtönére fényt havaz!
Smaragd szívekben felpezsdült az élet.
Csodás remény:valahol újra éled
egy régi álom, csillogó tavasz.

Lelkünkben is
ilyen rügyecske tán a gondolat.
A jég alatt
szellem-páncélzat védi: kőkemény.

Egy forró csókra hirtelen kipattan,
s dalos tavasz lesz: csengő költemény

*****

Ábrahám Exit Béla: Huszár 40×30 cm, olaj, papír

VI. évfolyam 5. szám

Az ország legdrágább lovaglókantára?

Nepp Dénes szekszárdi szíjgyártómester a Népművészet Mestere országos eredménye

 *****

 A tél utolsó próbálkozása a "magyar tengeren".

*****

Hideggel tartósított tavasz

Van egy sajátos rajongásom a Balaton felé, amely annak is köszönhető, hogy nem csak a gyermekéveim nyarait élhettem meg partján, hanem kamaszkorom meghatározó négy évét. Ugyanis, ott jártam gimnáziumba. Így testközelből láthattam az évszakoknak viselt arcát. A tavasz arra felé csakis a csalóka jelzőt kaphatja. A kollégium régi, szocreál díszköves falai közül hívogatóan melegnek tűnt a kinti légkör. Mert ugye a napsugár átfurakodott az ablak üvegen, de a szél az kint maradt. Valahogy védett közegben sosem tűnt annyira erősnek a légmozgás, hiába ropogtatva táncoltatták meg a fákat. Megbeszéltük, hogy sétálunk tankör után a parton. Unaloműzőként és D vitamin gyűjtés gyanánt. Tinédzser fejjel nem feltétlen voltam a réteges öltözködés híve. Nem éreztem szükségét.

Arrafelé még nem is volt probléma, mert fűtött minket... nos nem az ifjonti hév, hanem a nemrég elfogyasztott meleg vacsora, valamint a zárt helyből raktározott hő. Lenn a parton figyeltük a sárgás, narancsos fényjátékot a vízen. Kószáltunk mindenfelé a természet lágy ölén, nem volt benne cél. Egy zöldebb résznél ibolya illata keltette fel érdeklődésünket. Persze megállapítottuk, hogy hideg van, mert az arcunk és az orrunk piros lett. Eljött viszont egy pont, ahol kevésnek tűnt a nap általi fűtés, nyert az ég általi klíma. Egymásra nézve minden szót elhagyva egyszer csak megindultunk alma-materünk felé, szinte versenyszerű, gyors gyaloglásba kezdtünk. Egymást túl licitálva, hogy ki, mit fog csinálni, ha védett közegbe kerül. Egyikünk: - Én forró csokit veszek az automatából!
Másikunk: -Én hármat, sőt abban fogok fürdeni. Erre valaki:
- Fürdeni, igen, én meleg zuhanyt veszek. Aztán jön az automata megszállása. Én előre törve, mint Zrínyi, mert a hideg csipkedte a combom, sikítom: A fürdőben fogom inni a töméntelen mennyiségű forró csokit.

A csapattal mikor beértünk lélekszakadva, megcéloztuk a sokat emlegetett gépet. Egy tépett cetlin gyermeki ákombákom piros írás jelezte, hogy szervizelés miatt nem működik. Az - ezt nem hiszem el, te csak szívatsz - megrökönyödés után kiröhögtük magunkat. Megjegyezték a fiúk nekem, hogy a következő futó felmérésnél testnevelésen meg van az ösztönzés. Miután mind lefürödtünk, a porta előtérbe leültünk a kis megszokott asztalunkhoz és néha felvihogva ittunk egy általam készített nagy adag, gőzölgő, jó cukros, indokolatlanul túl citromlevezett teát.

Kincses Nagy Zoé

*****

Wass Albert: Tavasz várás

Érzed? Jön a tavasz,
a fák alá
már tarka-fátylú verőfényt havaz.
A messzeségből hírnök érkezett:
madár lebeg a rónaság felett
s fény szállt a holt avarra: Hóvirág.

Ugye, testvér,
csábítanak most halk melódiák,
ezer kis visszatérő róna-dal.
S ugye, neked is tarka a világ,
s az álmaid megannyi könnyű lepkék:
már nemsokára zöldül a levél,
és visszaszáll a tavasz és a fecskék,
és a fecskékkel ő is visszatér...

Ha jönne már...
ugye, testvér, megálmodod mi lenne?...
S egy kis meleg
belopódzik halkan a szívedbe... 

*****