VI. évfolyam 11. szám

Virágba borult a Jeli Arborétum
(Vas megye)

*****

Mesebirodalom a Jeli arborétum

A Jeli arborétum megteremtését egy legendás botanikusnak köszönhetjük, Ambrózy-Migazzi Istvánnak. A „virágos gróf” Nizzában született majd Tanán (Vas megye) éltek, ahol édesanyja jóvoltából tanulta meg a virágok szeretetét. Középiskolába Bécsben járt, de ide is kísérte az öröksége így a kedvenc tantárgya a botanika lett.

Miután bejárt számos országot a gróf fejébe vette, hogy Magyarországra elhozza az örök tavaszt a virágok segítségével. A felvidéki Malonyán hozták létre feleségével az első arborétumukat 1500 növény fajtával, ami többnyire külhoni fajta. Az I. világháború a csodakert történetének is végett vetett. Házaspár elvesztette otthonát, mert ragaszkodtak magyar állampolgárságukhoz. A kert gondozását a főkertészére bízta. Megőrzése sikeres volt ezért mai napig látogatható a malonyai Arborétum.

Abrózy a világháború alatt Tanán élt és közben kereste a megfelelő helyet a megyében a következő arborétumának. Végül Jeli pusztán találta meg számításait. 1922 tavaszától kezdte meg itt kertészeti munkálatai 5 hektárnyi területen, amelyet ma Felsőkertnek ismernek. Egészen 1933-ban bekövetkezett haláláig tevékenyen fejlesztette varázskertjét. Jelmondata olvasható sírján:”Semper vireo”- örökké zöldellek.


Alkotásban gazdag élete során Temes vármegyében is létre hozott egy kertet unokafivéreivel, amely ma az Újbázosi Arborétum.

A II.Világháború a Jeli Arborétumot sem kímélte majd a végével magára hagyták így a terület lassú haldoklásnak indult. 1953-ban jött a forduló pont, mert a kertet védetté nyilvánították. Ekkor az Ambrózy hagyatékból már csak 15 fenyő és 19 lombhullató fás növényfajta volt megtalálható. A hatvanas években újjászületett az arborétum. A területét tájkörzetekre osztották, amelyek Kína, Japán, Amerika, a Balkán és a Kaukázus. Az elkövetkezendő évtizedekben botanikusok egész sora dolgozott azon, hogy több mint 50 fenyő, 39 nyír, és 100 lágyszárú hagymás , hagymagubós valamint gyöktörzses faj legyen fel lelhető a növénypalettáján a varázskertnek. Ekkor készült el a látogatókat segítő útjelző táblák, sétautak, padok és esőházak.

Európa szerte ismert és egyben leglátványosabb az arborétum életében a havasszépe, ami egy különleges rododendron késő tavasztól tartó virágzása kora nyárig. Az egész  kert virágba borul és a gyönyörű szín kavalkád mellett a finom, bódító illat várja az ide látogatókat.


Kincses-Nagy Zoé

Forrás: jelivarazskert.hu

*****

Rózsa Sándor fája - Ásotthalom
 (híres fák sorozat)

*****

" RÚZSAFA (Rózsa Sándor fája)

Rózsa Sándor fáját a helyi, szögedies népnyelv hosszú ideje csak Rúzsafának nevezi.
A szürke nyárfát Kiss Ferenc jeles szegedi erdőmérnök adatai alapján kb. 220 évesre tehetjük.
Rúzsafa néven már a 19.század végi térképek is jelölik, szerepel a híres Jakabffy-féle 1907-es szegedi térképen is.
Levéltári dokumentumok bizonyítják, hogy Rózsa Sándor ezen a környéken élt, gyakran használta ezt az útvonalat,
így rendszeresen elhaladt ez előtt a nyárfa előtt, 1857.május 9.-én az innen mindössze néhány kilométerre található
Katona Pál ( Rózsa Sándor komája) tulajdonában lévő tanyán fogták el.

Juhász Antal néprajzkutató szerint"Amikor Rúzsa Sándort a pandúrok kergették, s a fa alatt elvágtatott, fölkapaszkodott
az ágakra. Lova tovább szaladt, a pandúrok az üres nyergű lovat üldözték. Rúzsa Sándor a nyárfárul nézte üldözőit."

A fa méreteiről tudjuk, hogy 1909-ben a kerületét 3,6 méternek mérték ( az átmérő 1,17 méter), a magasságát 23,2 méterben adták meg.
Az 1990-es évek elején a fa törzskerülete 4,72 méter, magassága 24,5 méter volt.1997-ben a törzskerületét 5,1 méternek mérték.
2014 tavaszán a törzs kerülete 5,39 méter volt ( az átmérő 1,72 méter), míg magassága napjainkban már nemigen változik
Az adatok alapján megállapítható, hogy a fa, ha lassan is, de még mindig fejlődésben áll. Ha a Rúzsafa tekintélyes méreteit,
mélyen barázdált kérgét szemléljük, jusson eszünkbe, hogy ez a fa két évszázada dacol a természettel a Homokhátság nyújtotta
szűkös életfeltételek mellett.

Az 1848-as szabadságharc hős szabadcsapatának, egyúttal a betyároknak legendás vezéréről, Rózsa Sándorról az Ásotthalom
központjában található Rózsa Sándor Élményházban tudhat meg többet az érdeklődő.

Andrési Pál és Toroczkai László írása alapján készítette: Ásotthalom Nagyközség Önkormányzata 2015 "


Forrás: teljes idézet a fa mellett álló információs tábláról.

*****

Ábrahám Exit Béla: Sólyom
50×50 cm, olaj, vászon

*****

VI. évfolyam 10. szám

Tavasz a nagyvenyimi arborétumban

Programajánló sorozat

*****

Csiffáry Zoltán

A lélek kertje

Mint gondozatlan kert,
úgy néz ki ember lelke.
Mikor megszületik,
még nincs rendbe téve.

Gondozzák, ápolják,
többen is a kertet,
hogy hasznosat teremjen,
Istennek, embernek.

Kezdődik akkortól,
amikor felsírok.
Apám vigasztalt,
anyám ringatott.

Énekeltek szépen,
a mondtak egy mesét,
boldogan hallgattam,
mint később az Igét.

Mert lelkünk is ápolták
éveken keresztül,
nyesegették a vadhajtást
lelkükön belül.

Megtanítottak arra is,
becsüljük a társunk,
minden emberben él
egy másik felebarátunk.

Évek hosszú munkája:
kitisztultunk lélekben,
most már tudunk remélni
és bízni Istenben.

Ezúton köszönjük meg
a fárasztó munkát,
hogy gondozatlan kert,
virágos parkká vált.

*****

Pajkaszeg azaz Pilisszentlélek utcáin

*****

Filmsorozatok aranykora

Reneszánszukat élik a sorozatok. Bármerre megy az ember, vagy nézelődik a neten, belefut. Rajongóik és kritikusaik véleményüket hangoztatják róluk. Nagy embertömeg nézi valamelyiket. Lehet spanyol, török, amerikai, magyar, így a műfajuk is sokszínű krimi, dráma, vígjáték vagy ezek fura elegye. Azt vettem észre, hogy szépen bekúsznak a nézőik mindennapjaiba.

A kemény magos rajongóknak azon felül, hogy megszereznek pár emléktárgyat, felbuzdulnak és megkeresik a kultikus helyszíneket. Például Amerikában a Jó barátok szökőkútját, amiben fürödnek a szereplők a főcím dal alatt, rendszeresen meglátogatják. Hazánkban Pajkaszegre azaz Pilisszentlélekre vándorolnak a nézők. Valaki számára annyira meghatározó tud lenni egyes sorozat karaktere, hogy akár gyermekének is azt a nevet adja. Régen ez Borostyánokban, Eszmeraldákban, Brendonokban volt tetten érhető. Mostanság a MTA-hoz sok kérelem fut be török személy nevek elfogadásával kapcsolatban.

A sorozatoknak én a közösség teremtő erejét szeretem. Emlékeimben még most is aktívan él az, amikor a családom péntek este összegyűlt a nagyszobában. Mindenki elfoglalta a maga helyét és figyeltük az egy szem Orion tévénkben, ahogy a Jujingok élnek a rancson. Majd a Szomszédokat, valamivel később a Vészhelyzetet.

Egyszer volt egy furcsa élményem, amikor a helyi presszóba bementem és ahogy az ajtót benyitottam vagy húsz csitító férfi szem rám szegeződött. Hirtelen olyan kicsire összehúztam magam és óvatosan kezdtem mozogni. Ők visszatértek az eredeti pozíciójukhoz, ahol is feszülten várták a nagy képernyős készülék előtt, hogy mi lesz a Trónok harcának a vége. Férfi népet eddig csak nagy foci klubok meccsénél láttam ilyen állapotba. Egymást csitították, néha együtt felhördültek, vagy elégedetten kurjantottak. Miután vége lett a szériának a saját élményeik hangos megosztása történt egy pofa sör mellett. Elképedtem.

Mitől lehet ekkora hatással ránk? Csak sejtésem van. Igazából nem is számít, amíg szórakoztat.

Kincses-Nagy Zoé

*****