A Zöldpont Magazin valamennyi nézőjének áldott, békés karácsonyt kíván a magazin stábja!
*****
A kék ég után vágyakozva
Repülők a földön sorozat
*****
Li-2 ( HA-LIP) repülőgép.
Bócsa település határában kiállítva a Kukla benzinkútnál.
A Li-2 az amerikai DC-3 szállító repülőgépnek a Szovjetúnióban licenc alapján gyártott változata. Típusjelzése először PSZ-84 volt.
Első változatát négytollú légcsavarral felszerelt Svecov AS-62IR csillagmotor hajtotta, a későbbi példányok háromtollú légcsavarokat kaptak. A DC-3-tól eltérően a katonai szállító változaton a szárnyak alatt bombazár, a törzs felső részén forgatható toronyban beépített géppuska kapott helyet. Magyarországon a Néphadseregben Teve néven állt szolgálatban. Első felszállása 1939-ben történt. A hadászaton kívül utas-, és teherszállításra is használták. Sorozatgyártása 1939-1952-ig történt több, mint 6000 példány épült az eredetileg Dougles Aircraft Co./Borisz Liszunov tervezte gépből.
Tudomásom szerint ma hazánkban egy példány repül belőle.
Gaál László
Forrás: Wikipédia
*****
Repülnék
"Szállj velem, még nem repültem senkivel.
Szállj Velem, elviszlek, merre mész.
Szállj Velem, Szállj Velem
Fentről hidd el minden szép!"
/Napoleon Boulvard/
Ha a repülésről kérdeznek, két dolog jut az eszembe. A fent idézet dalszöveg, valamint a gyermekkori álmaim.
16 éves koromig rendszeresen álmodtam, hogy úszom a fellegekben. Letekintek a habos felhők közül és szemügyre veszem az emeletes házak szürke egyenes beton tetejét, amin keresztül húz a rebbenő fekete árnyékom. Néha a nyárfák széltől hajlongó zöld tetejét megcirógatom, máskor egy piros cserepes házikó tetején pihenek és figyelem, nevetek az apró embereken. Sajnos sokszor riadtam arra, hogy valaki észre vett a földet koptató személyek közül és elkezdett utánam kapkodni és addig ügyeskedett, hajtott, míg le nem citált reptemből, ezek utána már nem voltam képes szállni. Borzasztó szárnyaszeggeten a hajnallal kellni. Tehetségem az álom repülésre, illetve a vágy ezen tevékenységre kikopott belőlem, mert időközben sajnos egy nagyobb létrán állva is elkap a tériszony.
Kincses-Nagy Zoé
*****
Ábrahám Exit Béla: A repülés
A távoli horizont nem csak tekintetet vonz, Mivel nincsen szárnyunk, képzeletünkkel szállunk, Meglovagoljuk a szelet, megérintjük a végtelent, Nincs már számunkra távolság, ha van elég bátorság, Különös új világokat látunk, melyek felett suhanva szállunk, Lábunk súrolja a tűzhányó csúcsát, látunk sok szépet és furcsát, Rájövünk, hogy ez csak tévedés, ha eljön a reggeli ébredés, De jött egy gondolatom, hogy álmomat ébren folytatom, Ecsetem megtölti a lapot, a színek közt válogatok, Kialakul a festmény, s avval , Már más is láthatja miket összeálmodom nappal...
A MIG-21 ( NATO kódja: Fisbed ) a Szovjetúnióban, a Mikojan-Gurjevics Tervezőirodában ( OKB-155 ) az 1950-es évek második felében kifejlesztett, teljesen fémtestű, félhéjszerkezetű, deltaszárnyú, behúzható futóművel, gázturbinás sugárhajtóművel, utánégetővel, hermetikusan zárható kabinnal, katapult üléssel ellátott egyszemélyes frontvadász feladatkörre kifejlesztett kis hatótávolságú, merevszárnyú repülőgéptípus. Sorozatgyártása ( F-J-7E ) 1959-2002, a ( J-7GB ) sorozatjellel, 2005-ig. Első felszállás: 1956. január 9. Szolgálatba 1959-ben állították. Szolgálatból kivonása az 1990-es évek második felétől folyamatosan.
A filmben felhasznált fotókat Pellionné Katona Mária bocsájtotta rendelkezésünkre.
*****
Vörösmarty fenyõfája
A görbői kúria az 1810-es évek elején épült. Építtetője Csefalvay Ferenc, saját kezűleg ültette a kastély mögötti fekete fenyőt. Az épületben mindig nemes emberek, alispánok laktak. Mint például Bene Lajos, Dőry Pál, Lippai Lajos.
Ebben a házban élt egy ideig hazánk egyik híres költője, Vörösmarty Mihály, aki itt készült ügyvédi pályájára. A diploma megszerzéséhez kellett a költőnek egy joggyakornoki állás.
Perczel Sándor - Csefalvay Ferenc sógora - jóvoltából került ide Görbőre Vörösmarty, Tolna megye alispánjának szolgálatába. 1822 novemberétől 1823 szeptemberéig tartózkodott itt. Görbő hegyei, lankás dombjai ihlették a költőt eposzának megírásához. A Zalán futásának elsõ énekét a már említett fekete fenyő alatt kezdte írni! Ebbe a fába véste bele monogramját, ami a kéreg elöregedéséig látható volt. A fekete fenyő több ágban pompázott, hordozván Vörösmarty és egyéb korok emlékét. A falu népe "csak" "Vörösmarty fának hívta". Egy viharos napon belecsapódott villám okozta kár miatt a fa, két ágúvá vált. Majd a kúria felé eső ág , korhadás miatt az épületre dőlt. A megmaradt egy ág, lefelé dőlt a völgybe, így megmentésre kényszerült, hogy ne törjön le. A mentése után 2020-ban elszáradt, kivágásra kényszerült.
Szekszárdi festők is biztosan készítettek képet a fáról, hiszen évtizedekig tábort tartottak sok társukkal együtt a kúriában.
Pellionné Katona Mária írása
*****
Csiffáry Zoltán: Magányos fa
Elbújnék a világ elől. sokszor úgy érzem. Keresve sem találnák meg eldugott kis fészkem. Lennék erdő sűrűjében egy magányos fa, melybe belevésik neved, melyet nem fúj el szél, nem mos le eső, s nem lep be moha. Mindig velem lennél. Kiállnám az élet bármely viharát, büszkén viselném e felírást: " Nem feledlek soha."
*****
Dunakeszi - Horány között
Komppal a Dunán sorozat
*****
Aranyosi Ervin: Ősz van
Ősz van, hűvös idő, didergős a reggel. Nem is találkozunk víg madársereggel.
Mogorva a kedvünk, a lelkünk is fázik. felhők mögött a nap, s a Föld könnyben ázik.
Ám az erdő, a szép, újra virágzott, színes levél formál ezernyi virágot.
A szélnek nem tetszik, nagyját leszaggatja! Gyászinduló lenne, a szarvasbőgés hangja?
Én nem így gondolom, inkább jövőt ígér, hogy egyszer véget ér, az a közeli tél.
Ha a tél közeleg, tavasz jár nyomában. A jövő csírája itt ébred a mában!
A ravatal szürke tető csíkja és az örökzöldek ablakkeretet adtak annak az égbolt darabnak, amit néztem. Kérdések kergették egymást a fejemben. Vajon hallod, ahogy művi pátosszal mondanak rólad elcsépelt dolgokat. Vajon látod, kik vannak most itt. Egyáltalán itt vagy még vagy megpihentél akárhol és már rég elfeledtél minket. A murva sercegő hangja szakítja félbe elmélkedésem. Késő ismerősök csatlakoznak. Keresem újra a békém a kék fellegben. Nem találom, felváltva érzek dühöt, szomorúságot, keserűséget és mélységes sajnálatot. A miérteken már túl vagyok. Öszpontosítok és mélyet lélegzem. Ez is már csak rólunk szól, az itt mardtakról, te már nem vagy itt. Ekkor egy fehér pillangó repült a látószögembe. Elmosolyodtam és üdvözöltelek. Pár pillanatra rá eltünt az örökzöldek között.
Múlt és jelen találkozása a Dunán - Rekonstruált IV. sz. római őrhajó halad végig a Limesen
Ritka pillanatok sorozat
*****
Sajtótájékoztató a mustgáz veszályeiről
Várdomb, 2022-08-25
*****
Amitől kinyílik a bicska a zsebemben: közlekedés
Sajnos az utakon sok bicskanyitogató esettel találkozom.
Sötétben a szemből jövők közül sokan hosszú ideig jönnek velem szembe úgy, hogy a fényszórót nem kapcsolják le, sőt,
ezek az autósok rendszerint már akkor visszakapcsolnak tompítottról fényszóróra mikor még nem értek mellém.
Vannak a "versenyző" típusok. Lakott területen kívül nem sietnek addig, míg nem lehet őket a forgalom vagy az útviszonyok
miatt megelőzni. De amikor mód nyílik az előzésre, hírtelen növelik a sebességüket, néha a megengedett fölé is.
Miután nem lehet előzni, megint lassú tempóra váltanak.
Lakott területen belül is vannak érdekes karakterek.
Az "araszolók". Piros lámpánál egy-másfél autóhosszra állnak meg az előttük állótól, majd előbbre gurulnak fél métert és megállnak.
Majd újra húsz centit gurulnak és stop. Megint egy méter...
A "cammogók". Szintén lakott területen belül, forgalomban indokolatlanul lassan 30-35 km/óra sebességgel mennek, sőt a zöld lámpánál még lassabban mennek át, hogy a mögöttük haladók beragadjanak a pirosba. De találkoztam már olyan autósokkal, akik látván, hogy a kanyarodó sávba szeretnék átsorolni egy piros lámpánál, úgy állnak meg előttem, hogy ne tudjak sávot váltani, bár előttük több méter szabad út volt.
A felsorolt példák igazán nem pénz, csak hozzáállás kérdése. Bizonyára az ilyen közlekedő társaim itt tudják megmutatni, hogy milyen kemény férfiak név nélkül.
Sajtótájékoztató a Tolna Megyei Tűzmegelőzési Bizottság
és BM OKF GEK Tolna Megyei Ellátási Csoport
Lakossági kéményseprések igénybevételének népszerűsítéséről
és tűzesetek idei alakulásáról
*****
Megelevenedett a múlt Máré várában
Magyarország várai sorozat
*****
Máré vára
A Mecsek hegység északi, 340 méter magasságában található meg a kis várerőd erdős, meredek hegycsúcson. Magyaregregyi várnak is hívják, mert 5 kilométerre található az építmény a községtől.
Maga a hely stratégiai jelentőséggel bírt, már a rómaiak is ide építettek őrtornyot, amely a népvándorlás során elpusztúlt. A vár építőjét, illetve építésének kezdetét nem tudják pontosan. Régészeti feltárások és oklevelekből kiindulva a tatárjárás utánra tehető keletkezése.
Első írásos emlék 1316-ban keltezett oklevél, amelyben Károly Róbert király Bogár István mester részére adományozza. Majd a rokon máréj Gunyafiak 1347-ben elzálogosítják a Becsieknek, és a későbbiekben a két család osztozkodik a váron, és a hozzá tartozó egyéb részeken, de örökösödés útján végül 1505-ben a Várady család tulajdonát képezi az uradalom.
Várady István miután életét vesztette a mohácsi csatában, bátyja Mihály igényt tartott a várra így erőszakkal elfoglalta azt, de Várady feleségének parancsára Bakics Pál visszaszerezte. A lovagvár lakó épületeit az új birtokosa reneszánsz stílusban alakítatta át. Korszerűsíteni kívánta teljeskörűen az épületet stratégiai szempontból, de anyagiak hiányában ennek csak egy részét tudta megvalósítani, a védműveket egy kisebb rondellával erősítette meg.
A törökök miután elfoglalták 1545-ben Pécset, a Máré váriak ellenállás nélkül megadták magukat és így a mohácsi szandzsákhoz csatolták. Ott tartózkodásuk alatt a törökök három tornyos palánkvárral megerősítették. Rác-törökök és magyarok lakták, valamint 72 főnyi katonaság állomásozott benne. Hadászati jelentősségét elvesztette amikor a hódoltság határa egyre északabbra tolódott. 1561-ben került újra a Várady család birtokába a vár, mikor Zrínyi Miklós elfoglalta, majd visszaadta az örökösöknek.
A 16. században feltehetően tűzvész következtében nagy mértékben sérült az épület, mert a 17. század végéről fent maradt oklevelekben romként írják le, amely a pécsi püspök birtokában van.
Az utolsó ostromlott várként tartják számon. Ugyanis 1956-ban egy orosz tank a forradalmárok egy csoportjára a „Mecseki láthatatlanokra” tüzelt, akik a romok közé húzódtak be. Tábla őrzi emlékét az itt elhunyt két szabadságharcosnak.
Műemléki státuszát 1958-ban kapta meg. Régészeti feltárást követően megkezdődött restaurálása az épületnek, amely 1960-tól-1966-ig tartott. Az itt talált leletekből az épület földszintjén vártörténeti kiállítás tekinthető meg.
forrás: marevar.hu; amultemlekei.hu
Kincses-Nagy Zoé
Álmomban újra ott jártam, hol gyerekkorom felhőtlen játék idejének egy részét töltöttem. Az emeletes házunk tövében akkoriban zöldellő pázsit volt. Sehol nem volt betonplaccos parkoló. Ingós, lábat cirógatós fű tengert elszórtan a búzavirág törte meg, amely kéksége azóta is a kedvencem. Fehér fejű margarétákból és napsárga pitypangból fontunk akkoriban koronát, és pipacsban gazdag alkalmi uradalmunkban csodálattal átszellemültünk. Mezőnk számtalan virágán osztoztunk a dolgos méhekkel és a csinos kis hat pettyes katicákkal. Rákucorodni maga volt a mesevilágba merülés. Szemlénket csak is a nagy szomjúság, vagy éhség szakíthatta meg. Egyszerűségében volt a kiteljesedés. Nem mindig emlékszem álmaimra, de éjjeli látogatásom a természet kertjében sokáig viszem még a hétköznapok mókuskerekébe. Kincses-Nagy Zoé
Gyakran látom, hogy az utcai szeméttartótól pár méterre, vagy annak közvetlen közelébe dobják el a szemetet. De az is nagyon dühít, mikor azt látom, hogy autóból menet közben dobják ki a csikket, vagy más szemetet. Ilyenkor mindig villantással fejezem ki rosszallásomat. Természetvédelmi területen, konkrétan Gemencben sokszor találni üres sörös dobozt, üdítős palackot, használt autógumit, vagy zsáknyi szemetet. Horgásztársaim után is találok csilisdoboztól kezdve, reklámtáskába csomagolt más egyéb hulladékot is. Környezetünk tisztasága igazán nem pénz, csak felfogás kérdése. A szemetelőknek üzenem: " Csak ez az egy Földünk van! "
A Hal-Szálka Horgászegyesület éves zenés programja.
Szálka, 2022-07-02
*****
Csiffáry Zoltán: Tó partján
Porszemek repülnek, szállnak a szélben, forró nyár melege segít a röptében. Levágott fű nyers illata kevereg széna friss illatával, melyen heverek.
Sátruk közben, a kis tó partján vidám társaság mulat maga módján. Van, ki élcelődik, van, ki csak regél, hallgatják, mi az, mit másik már megélt.
Kis történetek önmagukról, másokról, megélt események, jóról és rosszról. Régi kirándulások, mit együtt tettek, amik azóta már szép emlékek lettek.
Egy-egy mozzanat, egy-egy régi emlék, van, mi megfakult már,van, mi elevenen ég. Pohár bor mellett vagy csak üdítővel újra átélik emlékben, dacolva idővel.
Beszélnek mindenről, mi köröttük zajlik, szűkebb lakhelyükön, s mi médiába' hallik. Nagyra értékelik, ami nékik érték, szó nélkül nem hagyják másoknak vétkét.
Özv. Gaál Istvánné amatőr festő kiállítás megnyitója
Mórágy 2022.06.07.
*****
Veszélyes éjszakai találkozások III.
*****
Csiffáry Zoltán: A lélek zenéje
Tavaszi hajnalon vagy késő éjjelen, amikor nem hajtom még álomra a fejem, hallgatom a csendet, mely sok hanggal van tele. A csendnek is van lelke, a lélek zenéje.
Lüktető ritmus hevíti véred, lágy zeneszó lecsitít téged. Kifejez örömet vagy éppen bánatot, születésed óta dallamát hallgatod.
Első altatótól élted végéig, vidám dallamoktól szomorú énekig. Mind-mind elkísér egy életen át, lelkeddel hallgasd a zene dallamát.
Minden ember lelkében van ének, minden dallamot lélekkel zenélnek. Ki nem találja meg lelkében a zenét, nem értheti meg mások énekét.
Hallgasd szívvel, érezd lélekkel, mindent elmondhatsz énekkel, zenével. A fában is vannak rejtett dallamok, ha lelkedből játszol, hegedűn hallhatod.
Az "első" minden szempontból és élethelyzetben meghatározó. Arra valahogy mindig emlékszem. Ő is olyan volt. Aranybarna, fehér szőrgombolyag volt. Mikor csak ismerkedni mentünk, pontosabban kiválasztani,ezerrel tepert hasonló mini róka karakterű kutya testvérkéivel. Kergetőztek és bukdácsoltak. Ügyetlenségük olyan bájos volt. Legszívesebben mindet haza vittem volna. Csak évekkel később tudatosult bennem egy családi beszélgetés során, hogy dehogy mi választottuk őt. Ő volt olyan kegyes, hogy ránk bízta magát. Amikor kezembe adták nem sírt, mint a testvére nem sokkal előtte, és nedves kis orrát a nyakamhoz dugta és puszikat osztogatott, majd mikor eleget babusgattam hosszú szuszogással elaludt a mellkasomon. Ekkor pecsételődött meg a közös sorsunk. Mivel lakótelepi kutya volt tényleg mindent megfigyelt és megtanult tőlünk, és az agya szivacs volt. Kifürkészte, hogyan nyitjuk az ajtót, és mikor a szükség úgy hozta, egy dörgés képében ekkor pillanatok alatt kicsapódott a szoba ajtaja és az ágyba lendült mellénk. Anekdotáink egyike, hogy nem csinált addig semmit reggel, amíg anyu kávés csészéje nem koppant a mosogató kagyló alján, de aztán öröm riszálás keretében vitte hozzá a pórázt, hogy kapcsolja rá és adja a szíj végét a szájába, mert ő bizony magát sétáltatta. Ment az ember mellett a megszokott távolságra nem kujtorgott el, és a póráz mindkét végén ő volt. Sajátos látvány volt. Skót juhász volt, a fajta összes nemességével, szépségével, intelligenciájával. Persze nem lenne őszinte ez a pár sor, ha híresen sértődékeny természetét nem említeném, ha valamivel sikerült ő nagysága önérzetén sebet ejteni, akkor annak a személynek látványosan hátat fordított, és nem hallgatott rá, hiába szólongatta és ha netán pozíciót változtatott a bántó fél, hogy szemtől szembe kerüljenek akkor ő is változtatott, hogy csak a farát láthassa az illető. Ezt képes volt napokig eljátszani. Dzseni igazi barát, társ, és terapeuta volt kutya bőrben 11 évig. Különös, egyedi kapcsolatunk volt vele. Több kutyám volt azóta, de ő az etalon, ő az első, ő Dzsenka.
Kincses Nagy Zoé
*****
A paradicsommag álma
*****
Kellemes húsvéti ünnepeket kíván a Zöldpont Magazin valamennyi munkatársa!
Horgászok ülnek a dunai kövezésen. Az egyik horgásznak felsír az orsója, hajlik a botja... A fárasztás már vagy negyed órája tart, hirtelen csattanás, a zsinór elszakadt. Horgászunk száját elhagyja néhány keresetlen szó, a végén azt mondja: -"Legalább láttam volna! " - Új szerelék csobbant a vízbe. Kisvártatva sír az orsó, görbül a bot, horgászunk ugrik, megkezdődik a fárasztás. Legalább húsz perc telt el mire a hal a felszínre úszott. A horgász nem hisz a szemének. Talán élete legnagyobb hala van a horgon. Még tízperc és csatt! A zsinór elszakadt, a hal eltűnt a mélybe. Horgászunk száját ismét keresetlen szavak hagyják el, talán cifrábbak mint az imént. A végén azt mondja: - "Legalább ne láttam volna!"
Felső Barnabás - A természet a Jóisten titkosírása
Magamról mesélek sorozat *****
Osváth Erzsébet: Pattan a rügy (részlet)
Tavaszt rikkant a rigó, itt van már a gólya. Pattan a sok rügy a fán mintegy varázsszóra.
Eltűnt a hó, és a föld nagyvidáman ébred. Bimbót bont az ibolya, híre sincs a télnek.
*****
Mohácsi körforgalom
Különleges körforgalmak sorozat (IV.)
*****
Élő hagyományunk, a busójárás
Más népek kultúrköréhez is tartozik a tavaszköszöntő, télbúcsúztató ünnepség, amelynek ideje a tavaszi napfordulóhoz igazodott. Régen farsang vasárnap reggelétől tartott húshagyókedd estéjéig. A busójárás is ezen időszakhoz köthető.
Mohácson a sokacok híres népszokása a busójárás, amit hazájukból hoztak magukkal. Az ünnep ma ismert formájához, a hozott szokásokon kívül hatással volt rá és hozzá tett a mohácsi élet. Ezen különleges hagyományhoz egy monda is dukál, igaz történeti alapja, amivel alátámasztható lenne nincsen, ugyanis 1687-ben szabadult fel Mohács városa a török uralom alól és a sokácság betelepítése tíz évvel később kezdődött meg e területekre. A 18.század végéről származnak az első írásos adatok erről az ünnepségi formáról. A monda úgy tartja, hogy a Mohács-szigeti mocsárvilágba menekült őslakos sokácok megelégelték a rabigát ezért maguk által készített zajcsináló eszközökkel és álarcokba öltözve csónakokkal átkeltek a Dunán az éj leple alatt és kizavarták a törököket a városból.
Napjaink busó öltözete megegyezik a régiekkel. A jelmez leglényegesebb részét a birkabőrcsuklyás álarc, amit fűzfából faragnak és hagyományosan állatvérrel festenek. A zajongó busó csapatok házról-házra járva kifejezve jókívánságaikat, étel, ital adományokat kaptak. A busókat a jankelék kísérik, akiknek az a feladata, hogy távol tartsák a busóktól az utca népét. A lefátyolozott arcú nőket, továbbá a karneváli jelmezű alakokat maskarásnak nevezik Mohácson. Az ünnepség az ágyú dörejével kezdődik, amikor a különböző busó csoportok összegyűlnek majd a fő utcán haladva elmennek a város főteréig, majd iszonyú zajt csapva ünneplik a farsangot a Duna-parton illetve a mellék utcákban. Szürkületkor visszatérnek a főtérre, ahol egy óriási égő máglya körül táncolnak. A mohácsiak farsangja azzal zárul, hogy kedden a főtéren található máglyán koporsót égetnek, amely a telet jelképezi.
2009 óta az UNESCO az Emberiség Szellemi Kulturális Öröksége részét képezi, illetve 2012 óta Hungarikum.
Kincses Nagy Zoé
Forrás: mohacs.hu; boutiquehungaricum.com
*****
Ábrahám Exit Béla: Móló a Fekete tengernél (Motiváció: Roxy Fox fotója) 50×40 cm, olaj, vászon
Mostanság szorosan a karácsony időszakához kapcsolódik a mézeskalács, pedig a régi időkben nem csak ezen időszakhoz kötötték készítését és fogyasztását. Mivel a méz pótolhatatlan édesítőszer volt ezért a legértékesebb alapanyagként tekintettek rá. Nagyrabecsülésük okán még misztikus erőt is tulajdonítottak neki, és már az ókorban is használták tészták, sütemények készítéséhez. Mézeskalácshoz hasonló ételeket az egyiptomiaknál,a görögöknél és a rómaiaknál is megtaláltak a régészek, még a negyedik századból sütőformákat is. Görögök hitrendszerében annyira beleépült, hogy halottaik szájába a sütemény darabját helyezték az alvilág őrének kiengeszteléséül. Rómaiak állatformában sütöttek az isteneiknek felajánlásként igazi állat áldozat helyett. A méz drága hozzávalónak számított, ezért elkészítése ünnepekhez kötődött. Az 1200-as évektől mézes-bábos céhek alakultak ki, amelyek a süteményeket díszítették és így kedvelt ajándékká vált. 1643-ban Nürnbergben alapították meg az első mézeskalács céhet, ahol olyan jó minőségű volt a sütemény, hogy állítólag adót is fizethettek vele. Feltevések szerint 1619-ben Pozsonyban alapították az első magyarországi mézeskalács-céhet, osztrák és német hatások alapján. Érdekesség, hogy voltak olyan nők és asszonyok, akik gyakorolták a mézes készítését, és mivel a céhen kívül végezték ezt a tevékenységet csak pogácsasütő néven emlegették, mint mesterségük kontárjait. Mézeskalács formákat keményfából készítették és ütőfának hívták őket, ezeket kézműves mesterek vagy segédjeik faragták. Formájuk többnyire kerek tányér volt, de népszerű volt a lovas huszárt ábrázoló, illetve a pólyásbaba, vagy a szív alakúak. A nagy színes, tükrös szívek a paraszti fiatalság szerelmi ajándékai közé tartozott, amelyeket piacokon, búcsúk alkalmával vagy vásáron árusítottak. Kincses Nagy Zoé forrás: https://tudomanyplaza.hu/a-mezeskalacs-tortenete/
*****
Sáros tavi kilátó
Gemenc kilátói sorozat
*****
A Sáros alja kilátó előtti táblán a következő információk olvashatók:
" A Sáros alja elnevezéssel a 18. századi térképen találkozhatunk először. A Sáros alja erdő déli csücskében elhelyezkedő tó a Duna szabályozást követően alakult ki az egykor erre kanyargó folyam egyik öbléből. Az 1970-es években megépült Sió Árvízkapu duzzasztó hatásának következtében területe jelentősen megnőtt, jelenleg - vízállástól függően - mintegy 17 hektárt tesz ki. A környékbeliek által csak Sárosként emlegetett tavon megfigyelhetőek a Gemencben rendszeresen előforduló védett és egyéb madárfajok, mint például a szürke gém (Ardea cinerea), a nagy kócsag (Ardea alba) a kis kócsag (Egretta garzetta), a vörös gém (Ardea purpurea), vagy a nagy kárókatona ( Phalacrocorax carbo). A tó vízében pedig számos halfaj fordul elő, köztük a csuka (Esox lucius), a harcsa (Silurus glanis), a ponty (Cyprinus carpio)és az ezüst kárász (Carassius auratus gibelio) a leggyakoribb. Sekély ( 50-80 cm-es), hamar felmelegedő vize ideális ívó helyet ad az itt élő halfajoknak, utódaik pedig táplálékban gazdag "halbölcsőben" gyorsan növekednek. A Sióval és a Holt-Sióval fokokkal összeköttetésben lévő tóból a környező vízterületekre tudnak kijutni a fiatal halak, biztosítva a gemenci vízrendszer halbőségét. A szerencsés kiránduló a közeli hódvárban élő eurázsiai hóddal (Castor fiber) is találkozhat, napsütéses időben a bedőlt fák vízfelszínhez közeli ágain pedig napozó mocsári teknősök (Emys orbicularis) figyelhetők meg."
