V. évfolyam 21. szám

 Szigetvári vár

Magyarország várai sorozat

*****

Zrínyi IV. Miklós gróf, Szigetvár hőse

1508-ban született Horvátországban, Zrínyi III.Miklós  Korbáviai Ilonával kötött frigyéből. Születésének időpontja nem ismert, ezért a halálakor megadott korához viszonyítva következtethető ki, amely 58 év.
A család apai ága ősi horvát brebiri Subics famíliától eredezteti magát. Nagyapja Korváviai Károly a horvát arisztokrácia legbefolyásosabb alakja Hunyadi Mátyás király uralkodása alatt. Az oszmánok elleni harc egészen a 15. századig visszanyúlik a családban.

Gyermekkoráról nem maradtak fent adatok, így az akkori szokásokra lehet támaszkodni. Feltételezhető, hogy nagybátyja udvarában kapott lehetőséget arra, hogy elsajátítsa a fegyverforgatás, birtokigazgatás,és politizálás fortélyait.
Az ifjú gróf karrierjét két dolog ágyazta meg, hogy gyűlölte a törököket, valamint mindvégig kitartott I. Ferdinánd mellett, ugyanis kortársainak több tagja elég gyakran váltott pártot. Ennek a konok hűségnek köszönhette, hogy 1542-ben a király horvát-szlavón-dalmát bánná nevezte ki.
Zrínyi Miklós kétszer házasodott. Első felesége Frangepán Katalin. A házasságból  tizenhárom gyermeke született nyolc lány és öt fiú. Ebből a frigyből egyetlen férfikort megért fia Zrínyi IV. György, aki török elleni harcokban szintén jelentős sikereket ért el, és tárnokmesteri címet is megörökölte apjától. Felnőtt kort megért hét lánya, akik magyar főurakkal házasodtak. Második felesége Rosenberg Éva, akitől egy fia Zrínyi III. János született. Férje halálát követően az asszony a gyermekkel Csehországba költözött.
Zrínyi Miklós dunántúli főkapitány 1566-ban, egy hónapon át védte Szigetvárt a Szulejmán szultán által vezetett  sereggel szemben. Végül szeptember 7.-én kitört katonái élén, és hősi halált halt.
„Az elmúlt évszázadokban többször felvetődött, hogy vajon kit és mit tisztelünk Zrínyi Miklósban. Annyi bizonyos, hogy nem csupán önfeláldozó halála tette példaképpé... Zrínyi Közép-Európa közös hőse. A horvát grófból magyar arisztokratává emelkedő, elkötelezett törökellenes katonára és politikusra így joggal lehet büszke minden magyar és horvát, sőt osztrák és cseh állampolgár, minden szigetvári, zágrábi vagy csáktornyai lokálpatrióta. Egyszerre tarthatjuk őt a történeti Magyar- és Horvátország, illetve az egykori Habsburg Monarchia közös hősének.”

Kincses Nagy Zoé

Forrás: Benda Kálmán, Zrínyi Miklós a szigetvári hős, Szigetvár 1993 (A Szigetvári Várbaráti Kör Kiskönyvtára 17); Varga Szabolcs: Vár és mezőváros története 1526 és 1566 között. In: Bősze Sándor – Ravazdi László – Szita László szerk.: Szigetvár története. Tanulmányok a város múltjából. Szigetvár Város Önkormányzata – Szigetvári Várbaráti Kör, Szigetvár, 2006. 45-91. ISBN 963 06 0726 3; Varga Szabolcs: Leónidasz a végvidéken. Zrínyi Miklós (1508-1566). Pécs, 2016. Kronosz Kiadó ISBN 9786155497834; Wikipedia
 

*****
M 6-os autópálya alagútjai Baranya- és Tolna megye határán

Különleges utakon jártunk sorozat

*****

 

V. évfolyam 20. szám

Népi hangszerek (IV.) Előadó: Bognár Cecil népművelő

Népi hangszerek sorozat 

 *****

Vizsga vörösen

Van egy dallam részlet, ami 7 éves korom óta megjelenik a gondolataimban. Azon kapom magam, hogy bevásárlás közben, takarítás során vagy sétálva elkezdem dudorászni. Időkapszulaként visszaránt a gyerekkoromba. Zenei tagozatos osztályba jártam. A kórustagságon és a több dupla énekórán kívül azt foglalta magába, hogy egy alaphangszeren, valamint egy választotton kellet megtanulni játszani. A furulya volt az, amin mindenki tanult zenélni.
Én szerettem a hangszeren játszani, mással nem is volt baj, csak a gyakorlással és a zenei elmélettel, ami a szolfézs néven ismert. Értettem, hogy vannak alap dolgok, amit kell ismerni az embernek, hogy megszólaltassa az eszközét, de az túl száraz volt nekem. Aktív gyerekként lenyomtam, amit láttam vagy látni véltem a kottában. Sokszor megkaptam, hogy értékelik a szenvedélyes előadás módomat és zeneiséget, csak a kotta mást mutat. Hosszú ideig nem foglalkoztam nyaggatásukkal, úgy voltam vele, hogy nem értik a művészetemet, meg jobb móka barátokkal ökörködni. Aztán elhangzott egy bizonyos mondat, hogy nem sokára jön a fél évi vizsga. Mindenki előtt. A mindenki az összes évfolyamot jelentette. Na erre a tudatra összerándult a gyomor. A maradék egy hónap próbáról szólt. Hazafelé menet a dombon, a másodikon lévő lakás kisszobájában a szomszédok, rajongó örömére, napköziben, az udvaron. Mire oda kerültem már álmodtam is vele.
Az előadás remekül sikerült csak utána kérdezte mindenki, hogy jól vagyok-e, mert olyan vörös vagyok, mint a rák. A videófelvétel és a felkészítő tanárom szerint csak a legelején vettem levegőt meg egy nagyobb szünetnél a felénél. Őszintén megvallotta, hogy ilyet még nem látott és nem is szeretne többet, mert lábon kihordott egy szívinfarktust. Lelki szemei előtt lezajlott egy fulladásos eset, ahol a mentőket tereli a színpadról. Sok mindenre nem emlékszem a vizsgáról csak arra, hogy dobog a szívem a fejemben, és veszek egy nagy levegőt, meghajolok és végre vége, kilépek a színről.

Kincses Nagy Zoé

*****

Fekete Gólya Pihenőház Baja - Dunafürdő

Programajánló sorozat

*****

Béla király téri tapintható láthatatlan

Farkas Pál szobrászművész alkotása Szekszárd egyik legszebb terén található a polgármesteri hivatal és a vármegyeháza szomszédságában, illetve a belvárosi templommal szemben.

2014-ben a szekszárdi Rotary Club ötlete alapján és támogatásával elkészült a város terének bronz makettje, melyet elsősorban a vakok és gyengén-látók számára készült. Az épületeken kívül még Braille-írással is olvashatók az ismertető szövegek. 

https://www.kozterkep.hu/23449/bela-kiraly-teri-tapinthato-lathatatlan 

(fotók: Ábrahám Exit Béla) 

Különleges szobrok sorozat

*****