VII. évfolyam 5. szám

Felső Barnabás - A természet a Jóisten titkosírása

Magamról mesélek sorozat
 *****

Osváth Erzsébet: Pattan a rügy (részlet)

Tavaszt rikkant a rigó,
itt van már a gólya.
Pattan a sok rügy a fán
mintegy varázsszóra.

Eltűnt a hó, és a föld
nagyvidáman ébred.
Bimbót bont az ibolya,
híre sincs a télnek.

*****

Mohácsi körforgalom

Különleges körforgalmak sorozat (IV.) 

*****

Élő hagyományunk, a busójárás

Más népek kultúrköréhez  is tartozik a tavaszköszöntő, télbúcsúztató ünnepség, amelynek ideje a tavaszi napfordulóhoz igazodott. Régen farsang vasárnap reggelétől tartott húshagyókedd estéjéig. A busójárás is ezen időszakhoz köthető.
 
Mohácson a sokacok híres népszokása a busójárás, amit hazájukból hoztak magukkal. Az ünnep ma ismert formájához, a hozott szokásokon kívül hatással volt rá és hozzá tett a mohácsi élet. Ezen különleges hagyományhoz egy monda is dukál, igaz történeti alapja, amivel alátámasztható lenne nincsen, ugyanis 1687-ben szabadult fel Mohács városa a török uralom alól és a sokácság betelepítése tíz évvel később kezdődött meg e területekre. A 18.század végéről származnak az első írásos adatok erről az ünnepségi formáról. A monda úgy tartja, hogy a Mohács-szigeti mocsárvilágba menekült őslakos sokácok megelégelték a rabigát ezért maguk által készített zajcsináló eszközökkel és álarcokba öltözve csónakokkal  átkeltek a Dunán az éj leple alatt és kizavarták a törököket a városból.

Napjaink busó öltözete megegyezik a régiekkel. A jelmez leglényegesebb részét a birkabőrcsuklyás álarc, amit fűzfából faragnak és hagyományosan állatvérrel festenek. A zajongó busó csapatok házról-házra járva kifejezve jókívánságaikat, étel, ital adományokat kaptak. A busókat a jankelék kísérik, akiknek az a feladata, hogy távol tartsák a busóktól az utca népét. A lefátyolozott arcú nőket, továbbá a karneváli jelmezű alakokat maskarásnak nevezik Mohácson. Az ünnepség az ágyú dörejével kezdődik, amikor a különböző busó csoportok összegyűlnek majd a fő utcán haladva elmennek a város főteréig, majd iszonyú zajt csapva ünneplik a farsangot a Duna-parton illetve a mellék utcákban. Szürkületkor visszatérnek a főtérre, ahol egy óriási égő máglya körül táncolnak. A mohácsiak farsangja azzal zárul, hogy kedden a főtéren található máglyán koporsót égetnek, amely a telet jelképezi.

2009 óta az UNESCO az Emberiség Szellemi Kulturális Öröksége részét képezi, illetve 2012 óta Hungarikum.

Kincses Nagy Zoé

Forrás: mohacs.hu; boutiquehungaricum.com

*****

Ábrahám Exit Béla: Móló a Fekete tengernél
(Motiváció: Roxy Fox fotója)
50×40 cm, olaj, vászon

*****

 

 

VII. évfolyam 4. szám

Petrits mézeskalácsos dinasztia - Szekszárd

Régi szakmák mesterei sorozat

 *****

Mézeskalács, a királyi eledel

Mostanság szorosan a karácsony időszakához kapcsolódik a mézeskalács, pedig a régi időkben nem csak ezen időszakhoz kötötték készítését és fogyasztását.
Mivel a méz pótolhatatlan édesítőszer volt ezért a legértékesebb alapanyagként tekintettek rá. Nagyrabecsülésük okán még misztikus erőt is tulajdonítottak neki, és már az ókorban is használták tészták, sütemények készítéséhez. Mézeskalácshoz hasonló ételeket az egyiptomiaknál,a görögöknél és a rómaiaknál is megtaláltak a régészek, még a negyedik századból sütőformákat is. Görögök hitrendszerében annyira beleépült, hogy halottaik szájába a sütemény darabját helyezték az alvilág őrének kiengeszteléséül. Rómaiak állatformában sütöttek az isteneiknek felajánlásként igazi állat áldozat helyett.
A méz drága hozzávalónak számított, ezért elkészítése ünnepekhez kötődött. Az 1200-as évektől mézes-bábos céhek alakultak ki, amelyek a süteményeket díszítették és így kedvelt ajándékká vált. 1643-ban Nürnbergben alapították meg az első mézeskalács céhet, ahol olyan jó minőségű volt a sütemény, hogy állítólag adót is fizethettek vele.
Feltevések szerint 1619-ben Pozsonyban alapították az első magyarországi mézeskalács-céhet, osztrák és német hatások alapján. Érdekesség, hogy voltak olyan nők és asszonyok, akik gyakorolták a mézes készítését, és mivel a céhen kívül végezték ezt a tevékenységet csak pogácsasütő néven emlegették, mint mesterségük kontárjait.
Mézeskalács formákat keményfából készítették és ütőfának hívták őket, ezeket kézműves mesterek vagy segédjeik faragták. Formájuk többnyire kerek tányér volt, de népszerű volt a lovas huszárt ábrázoló, illetve a pólyásbaba, vagy a szív alakúak. A nagy színes, tükrös szívek a paraszti fiatalság szerelmi ajándékai közé tartozott, amelyeket piacokon, búcsúk alkalmával vagy vásáron árusítottak.
Kincses Nagy Zoé
forrás: https://tudomanyplaza.hu/a-mezeskalacs-tortenete/

*****

Sáros tavi kilátó

Gemenc kilátói sorozat

*****

A Sáros alja kilátó előtti táblán a következő információk olvashatók:


" A Sáros alja elnevezéssel a 18. századi térképen találkozhatunk először. A Sáros alja erdő déli csücskében elhelyezkedő tó a Duna szabályozást követően alakult ki az egykor erre kanyargó folyam egyik öbléből. Az 1970-es években megépült Sió Árvízkapu duzzasztó hatásának következtében területe jelentősen megnőtt,
jelenleg - vízállástól függően - mintegy 17 hektárt tesz ki.
A környékbeliek által csak Sárosként emlegetett tavon megfigyelhetőek a Gemencben rendszeresen előforduló
védett és egyéb madárfajok, mint például a szürke gém
(Ardea cinerea), a nagy kócsag (Ardea alba)
a kis kócsag (Egretta garzetta), a vörös gém (Ardea purpurea), vagy a nagy kárókatona ( Phalacrocorax carbo).
A tó vízében pedig számos halfaj fordul elő, köztük a csuka
(Esox lucius), a harcsa (Silurus glanis),
a ponty (Cyprinus carpio)és az ezüst kárász
(Carassius auratus gibelio) a leggyakoribb.
Sekély ( 50-80 cm-es), hamar felmelegedő vize ideális ívó helyet ad az itt élő halfajoknak, utódaik pedig táplálékban gazdag
"halbölcsőben" gyorsan növekednek. A Sióval és a Holt-Sióval fokokkal összeköttetésben lévő tóból a környező
vízterületekre tudnak kijutni a fiatal halak, biztosítva a gemenci vízrendszer halbőségét.
A szerencsés kiránduló a közeli hódvárban élő eurázsiai hóddal (Castor fiber) is találkozhat, napsütéses időben
a bedőlt fák vízfelszínhez közeli ágain pedig napozó mocsári teknősök (Emys orbicularis) figyelhetők meg."

*****

Ábrahám Exit Béla: Mandula virág

30×40 cm, olaj, csőtoll, üveg, vászon