Felső Barnabás - A természet a Jóisten titkosírása
*****
Tavaszt rikkant a rigó,
itt van már a gólya.
Pattan a sok rügy a fán
mintegy varázsszóra.
Eltűnt a hó, és a föld
nagyvidáman ébred.
Bimbót bont az ibolya,
híre sincs a télnek.
Mohácsi körforgalom
Különleges körforgalmak sorozat (IV.)
*****
Élő hagyományunk, a busójárás
Más népek kultúrköréhez is tartozik a tavaszköszöntő, télbúcsúztató ünnepség, amelynek ideje a tavaszi napfordulóhoz igazodott. Régen farsang vasárnap reggelétől tartott húshagyókedd estéjéig. A busójárás is ezen időszakhoz köthető.
Mohácson a sokacok híres népszokása a busójárás, amit hazájukból hoztak magukkal. Az ünnep ma ismert formájához, a hozott szokásokon kívül hatással volt rá és hozzá tett a mohácsi élet. Ezen különleges hagyományhoz egy monda is dukál, igaz történeti alapja, amivel alátámasztható lenne nincsen, ugyanis 1687-ben szabadult fel Mohács városa a török uralom alól és a sokácság betelepítése tíz évvel később kezdődött meg e területekre. A 18.század végéről származnak az első írásos adatok erről az ünnepségi formáról. A monda úgy tartja, hogy a Mohács-szigeti mocsárvilágba menekült őslakos sokácok megelégelték a rabigát ezért maguk által készített zajcsináló eszközökkel és álarcokba öltözve csónakokkal átkeltek a Dunán az éj leple alatt és kizavarták a törököket a városból.
Napjaink busó öltözete megegyezik a régiekkel. A jelmez leglényegesebb részét a birkabőrcsuklyás álarc, amit fűzfából faragnak és hagyományosan állatvérrel festenek. A zajongó busó csapatok házról-házra járva kifejezve jókívánságaikat, étel, ital adományokat kaptak. A busókat a jankelék kísérik, akiknek az a feladata, hogy távol tartsák a busóktól az utca népét. A lefátyolozott arcú nőket, továbbá a karneváli jelmezű alakokat maskarásnak nevezik Mohácson. Az ünnepség az ágyú dörejével kezdődik, amikor a különböző busó csoportok összegyűlnek majd a fő utcán haladva elmennek a város főteréig, majd iszonyú zajt csapva ünneplik a farsangot a Duna-parton illetve a mellék utcákban. Szürkületkor visszatérnek a főtérre, ahol egy óriási égő máglya körül táncolnak. A mohácsiak farsangja azzal zárul, hogy kedden a főtéren található máglyán koporsót égetnek, amely a telet jelképezi.
2009 óta az UNESCO az Emberiség Szellemi Kulturális Öröksége részét képezi, illetve 2012 óta Hungarikum.
Kincses Nagy Zoé
Forrás: mohacs.hu; boutiquehungaricum.com
*****
Ábrahám Exit Béla: Móló a Fekete tengernél
(Motiváció: Roxy Fox fotója)
50×40 cm, olaj, vászon
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése