Minden Kedves Látogatónknak
*****
A Költészet Napjára emlékezve
A Költészet Napjára emlékezve
Marton Árpád: A szabadság definíciója
Előadja: Mukli Franciska
Verselünk sorozat
*****
Előadja: Mukli Franciska
Verselünk sorozat
*****
Az úszó fatörzstől az első atomjégtörőig
Hajózástörténeti kiállítás megnyitó
Hajózástörténeti kiállítás megnyitó
2019-04-03
NKE VTK Baja
*****
Liszt Ferenc: II. Magyar rapszódia - Előadja: Hegedűs Szabolcs
A komolyzene kedvelőinek sorozat
****
Liszt Ferenc: II. Magyar rapszódia - Előadja: Hegedűs Szabolcs
****
Lovaskocsin érkezett a húsvét
Pár éve nem csak a virágok illata hanem az Izgatottság is átjárta a levegőt tavasszal, az ünnep közeledtével. Vártuk locsoló jelöltjeinket, akik már jó előre bejelentkeztek, hogy érkezésüket teszik hozzánk.
A paták egyenletes csattogása és a szekér ütemes nyikorgása törte meg az utca általános életét, amikor befordult az út sarkánál. A kocsiról kiöltözött legények szálltak le, a kék csikós gyorsabban pattant le, valaki lassacskán, óvatosan, megfontoltan, éppen az alkohol szint mértékétől. De mikor a díszes társaság a hajtót kivéve földet értek, kezdődött a nóta és előkerültek a kölnis üvegcsék valamint a szódák is.
„ Asszony, asszony, csókos asszony, karcsú rózsaszál
Asszony, asszony, csókos asszony, rám ha hajlanál
Mint a napsugárt az árnyék úgy követlek én
Asszony, asszony, csókos asszony légy ó, légy enyém.”
Mikor véget ért az ének jöttek a beengedést kérőktől a szép locsoló versek, majd a különböző parfümériákkal meghintették a fejünk búbját. S mikor már azt hitte az ember lánya, hogy minden ünnepélyes liturgián átesett, jött a hideg zuhany. Mihelyt az udvarra kitettük a lábunkat már a szóda is literszám folyt ránk. Persze én se voltam rest, amikor eljött az időm mind visszakapta. Nem csak az udvarban lett egy mesterkélt patak, hanem az utcába is törte magának a medret. Sok nevetéssel, ízes magyar kifejezéssel és igazi élménnyel. Ilyen volt, amikor pár lelkes ifjú visszacsempészte a régi idők hangulatát a jelen húsvétjába. A távozáskor persze járt a piros tojás és a puszi, hogy legyen kapacitás az elkövetkezendőkre is.
Kincses Nagy Zoé
Pár éve nem csak a virágok illata hanem az Izgatottság is átjárta a levegőt tavasszal, az ünnep közeledtével. Vártuk locsoló jelöltjeinket, akik már jó előre bejelentkeztek, hogy érkezésüket teszik hozzánk.
A paták egyenletes csattogása és a szekér ütemes nyikorgása törte meg az utca általános életét, amikor befordult az út sarkánál. A kocsiról kiöltözött legények szálltak le, a kék csikós gyorsabban pattant le, valaki lassacskán, óvatosan, megfontoltan, éppen az alkohol szint mértékétől. De mikor a díszes társaság a hajtót kivéve földet értek, kezdődött a nóta és előkerültek a kölnis üvegcsék valamint a szódák is.
„ Asszony, asszony, csókos asszony, karcsú rózsaszál
Asszony, asszony, csókos asszony, rám ha hajlanál
Mint a napsugárt az árnyék úgy követlek én
Asszony, asszony, csókos asszony légy ó, légy enyém.”
Mikor véget ért az ének jöttek a beengedést kérőktől a szép locsoló versek, majd a különböző parfümériákkal meghintették a fejünk búbját. S mikor már azt hitte az ember lánya, hogy minden ünnepélyes liturgián átesett, jött a hideg zuhany. Mihelyt az udvarra kitettük a lábunkat már a szóda is literszám folyt ránk. Persze én se voltam rest, amikor eljött az időm mind visszakapta. Nem csak az udvarban lett egy mesterkélt patak, hanem az utcába is törte magának a medret. Sok nevetéssel, ízes magyar kifejezéssel és igazi élménnyel. Ilyen volt, amikor pár lelkes ifjú visszacsempészte a régi idők hangulatát a jelen húsvétjába. A távozáskor persze járt a piros tojás és a puszi, hogy legyen kapacitás az elkövetkezendőkre is.
Kincses Nagy Zoé
*****
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése