2017. február 28., kedd

II. évfolyam 9. szám

Könyvbemutató rendhagyó történelemóra keretében

Bácsalmás - 2017-02-22
*****
GONDOLATOK A NAGYBÖJT KEZDETÉRE
Mire e sorok megjelennek már elkezdődött a negyven napos egyházi időszak a nagyböjt. Sokan sokfélét gondolunk a böjtről. Vannak, akiknek az ételtől való tartózkodást jelenti, vannak, akik arra használják ezt az időt, hogy bensőleg elcsendesedjenek. Aztán vannak, akik azt mondják: elég csak péntekenként és nagypénteken tartózkodni a húsevéstől, és azt gondolják, ez a böjt.
Az igazság azonban az, - és én magam is ezt tapasztalom, - hogy a legtöbb ember egyáltalán nem szokott böjtölni semmilyen formában - és tegyük a kezünket szívünkre - a vallásos emberek többsége sem.
Ezért érdemes elolvasnunk Izajás (58, 6-9) könyvéből a következő verseket, melyek így hangzanak: „Tudjátok, milyen az a böjt, amelyet én kedvelek? Ezt mondja Isten, az Úr: Törd össze a jogtalan bilincseket, és oldd meg az iga köteleit! Bocsásd szabadon az elnyomottakat, törj össze minden igát!Törd meg az éhezőnek kenyeredet, és a hajléktalan szegényt fogadd be házadba. Ha mezítelent látsz, öltöztesd föl, és ne fordulj el embertársad elől!
Akkor majd felragyog világosságod, mint a hajnal, és a rajtad ejtett seb gyorsan beheged. Előtted halad majd igazságod, és az Úr dicsősége lesz a hátvéded.
Akkor, ha szólítod, az Úr válaszol, könyörgő szavadra így felel: Nézd, itt vagyok! Ha eltávolítod körödből az igát, az ujjal mutogatást és a gonosz beszédet.”
Ebben a pár sorban Isten kitágítja a böjt értelmezését. Arra hívja fel figyelmünket, hogy az élet minden területén lehet böjtölni, viszont nem mindegy, hogy miről és miért mond le valaki.
Én személy szerint azért böjtölök, mert keresem Istent. Igen, néha eltávolodom tőle és vissza akarok hozzá találni, mint a tékozló fiú. Ez az igerész arról a böjtről szól, amikor valaki eljut egy olyan fokra, amikor Isten szemével látja önmagát, és Isten igéje szerint mond ítéletet maga felett. Amikor betölti az ember szívét az a tudat, hogy rászorulok Istenre és az Ő kegyelmére. Belátom, hogy egyedül nem tudom magamat megváltoztatni, amikor belátom, hogy nincs igazam Istennel szemben.  Mit jelent lemondani a magunk büszkeségéről Isten és az emberek előtt állva? A szentírási rész eleje arról szól, hogy ezek az emberek veszekednek Istennel. Követelőznek. Meg vannak győződve, hogy ők igazak Isten előtt, tehát igazuk van Istennel szemben. Isten nekik tartozik, és nem akarja törleszteni a tartozását. Miért nem? Ilyen miértekkel kezdődik ez az 58. fejezet. "Miért böjtölünk - mondják -, ha te nem látod meg, miért gyötörjük magunkat, ha nem akarsz tudni róla?" Ezek az emberek rájöttek arra, hogy Istennel nem lehet üzletelni, hogy az embernek soha nincs igaza Istennel szemben. Különösen akkor nem, ha hamis pénzzel akarunk fizetni, mint ahogy ők, mert Isten éppen erre mutat rá mindenekelőtt, hogy csupa képmutatás a vallásosságuk. És milyen a mai ember? Úgy emlékszem egy református püspök mondta: „a vallásos, keresztény élet nem ott kezdődik, amikor bemegyünk a templomba, hanem amikor kijövünk onnan.” Nagy igazság!
Köszönjük meg Jézus Krisztusnak, hogy az Ő egész földi élete egyetlen nagyböjt volt. Köszönjük, hogy mi Isten igazsága lehetünk benne!
 Kocsis László diakónus

*****
Télbúcsúztatás

Kiszebáb égetés Szekszárdon
Pikáns székely anekdoták (II.)

Előadja: Fazekas Lázár
*****
Minősítő koncertet adott a szekszárdi Ifjúsági Fúvószenekar
*****

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

IX. évfolyam 6. szám

 Csillagos égbolt a hívek felett Megújult a decsi református templom kívül-belül ***** Európa kék szalagja a Duna Török átok ***** Pagi:  Ny...