A húsvéti ünnep neve különböző nyelveken más és más. Közös eredete azonban, a húsvét héber neve, a pészah. A szó kikerülést, elkerülést jelent. Eredetileg a keresztény és a zsidó ünnep egybe is esett. A níceai zsinat Kru. 325-ben szabályozta a keresztény ünnepek rendjét, ekkor vált el a két ünnep ideje.
A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel, melynek elemei a feltámadás, az újjászületés. Húsvét napja az 1582-ből származó egyházi szabályzat szerint a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnapra esik: március 22 és április 25-e közé.
A húsvét kialakulásában fontos szerepet játszik a zsidó húsvét, a pészah. A zsidó vallás tanítása szerint e napon ünneplik a zsidók az egyiptomi rabságból való menekülésüket. Az ószövetség szerint a halál angyala lecsapott az egyiptomiakra, a zsidók kapuja azonban egy frissen leölt bárány vérével volt bekenve, így az ő házukat "elkerülte".Az egyiptomi kivonulás történetét a Hagada írja le.
Húsvétkor ünnepli a kereszténység, hogy Jézus Krisztus értünk kínhalált halt, majd feltámadt! Ő a mi húsvéti bárányunk, az ártatlan áldozat, akinek vére ára volt a mi megváltásunk, véráldozata kimentett bennünket a pokol veszélyéből. A húsvét a legrégibb keresztény ünnep és egyúttal a legjelentősebb is az egyházi év ünnepeinek sorában.
A húsvét ünnepét megelőző vasárnap, virágvasárnapon arról emlékezik meg az egyház, ahogy Krisztus a pálmaágakat lengető tömeg éljenzése közepette szamárháton bevonult Jeruzsálembe.
A nagycsütörtök Krisztusnak az utolsó vacsoráját és az Olajfák-hegyén történt elfogatását idézi emlékezetünkbe. Sok helyen megtartják az úgynevezett lábmosási liturgiát. Ilyenkor van a krizma (szent olaj) szentelése is a Székedegyházakban.
Nagypéntek Krisztus Pilátus általi halálra ítélésének, megostorozásának és kereszthalálának a napja. Ilyenkor az egész Egyház keresztutat jár, majd este szertartás keretében Jézus Krisztus halálára emlékeznek. Ezen a napon nincs szentmise.
Az nagyszombat napja a virrasztásé: Jézus sírja vagy az Oltáriszentség mellett. Ugyan már nagyszombat este elkezdődnek, de mégis elsősorban a vasárnapi nagy ünnepi liturgia része, hogy égő gyertyás körmenetekkel emlékezünk meg arról, hogy Jézus – amint azt előre megmondta – harmadnap, azaz húsvétvasárnap hajnalán feltámadt halottaiból.
Kocsis László diakónus
*****
***** Jelky András szobra Baján
*****
Jelky András, a világjáró szabó legény
A címben szereplő férfiről sok mindent lehet tudni, de talán több a mesei elem, mint a valóság, de ez egy kalandorhoz pont illő.
Karaktere akkor vált igazán népszerűvé, amikor irodalmi regényekhez használták fel történetét különös tekintettel az 1872-ben megjelent, Jekly András kalandjai című ifjúsági regényt.
A bajai születésű András 1738. április 20-án látta meg a napvilágot. Szakmája édesapja öröksége, aki maga is szabó volt, miután leszerelt császári katonaságtól.
Igazolhatóan az általa lediktált élettörténetéből (1779), hogy a Holland Kelet-indiai Társaság katonájaként az akkori Batáviába , a mai Jakartába jutott.
A világutazó érdekes történetének többen is nyomába eredtek, és az összegyűlt tényanyag elsősorban levéltári adatokra alapozva igyekezték tisztázni melyek a kitalált részek, illetve a hitelesek.
Legendabeli életútja kissé kalandosabb, de az őt kutatók közül vannak, akik úgy gondolják, hogy útleírásaira nagy hatással lehetett, az akkor nagy népszerűségnek örvendő regény a Robinson Crusoe.
Már a kalandor nevét illetőleg is felmerültek kérdések, ugyanis apját Ilka (Jilka) János Györgynek hívták, és 10 gyermeke közül a legkisebbet Jilka András Anzelm Nepomuk néven anyakönyvezték,
nincsen sehol Jelky, valamint a későbbiekben a holland közigazgatási feljegyzésben Jan Andries Jellekeként szerepel,
és a hágai Holland Országos Levéltár adatai szerint 1755-ben kötött szerződést a Holland Kelet-indiai Társasággal Andreas Jelleke néven,
és magyar származású közkatonaként vették nyilvántartásba és ugyanit szerepel az is 1755 Blijdorp fedélzetén elhagyta Hollandiát és 21 év múlva a Popkensburg nevű hajón tért vissza Európába.
Teljes bizonyossággal nem jelenthető ki, hogy biztosan ő az, de mivel a születési adatok megegyeznek így viszonylagosan van csak elfogadva, hogy mindegyik őt jelöli.
A Blijdorppal a mai Fokvárosba érkezett és utána Batáyiába (Jakartába) indult, ahol 5 éves katonai szolgálatot töltött. Tartózkodása alatt vette el Elisabeth Seguin holland hölgyet a város anyakönyvi bejegyzése alapján.
A katonaévek után a Batáviai Nyugati Polgárőrség tisztjei között szolgált zászlósként, 1765-től pedig hadnagyként majd olyan közfeladatokért felelős kilenctagú testület tagja lett 67-től, amivel egy évig fizetést is kapott.
1776-ban tér vissza Európába, miután elhagyta két gyermekét és feleségét. Első beszámolója 1779-ben jelenik meg és ekkor nevezték először Jelkynek. Jelleke néven Budán telepedett le és feleségül vette házvezetőnőjét,
akivel egy közös gyermekük született. Nem sokáig élvezhette a családi életének kiteljesedését, mert fiának születése után pár hónappal tüdőbetegségben elhunyt, 1783. december 6-án.
Budán helyezték örök nyugalomra Szent Anna templom kriptájában Consiliarius Hollandicusi ranggal, azaz holland tanácsosként.
