A híd Szekszárd város védőszentjének nevét viseli, Szent László királyét. Funkcióját tekintve a Dunántúlt köti össze az Alfölddel Szekszárdtól északra.
A tekintélyes közúti építmény 1498,79 folyamkilométernél található, és paraméterei a következők 9,5 méter hídnyílás magasság, hajózható hídnyílás szélessége 100 méter, illetve két ártéri hídból áll és egy 520,5 hosszú mederhídból.
Átadása 2003. július 4-én történt. Különlegessége, hogy 73 évig nem építettek hazánkban Budapesten kívül a Dunát átszelő hidat ez lett az első, valamint akkoriban a 919,6 méteres hosszával az ország leghosszabb közúti hídja volt.
Létrehozása során külön figyelmet fordítottak arra, hogy természet védelmi terület mellett helyezkedik el, így a tájegységre jellemző állatvilág védelmére számos vad- és hüllő átjárót alakítottak ki. A híd 2004-ben Építőipari Nívódíjat nyert.
Kétszer egysávos M9-es autóút vezet át a hídon, mely az 51-es főutat összekapcsolja a 6 számú főúttal. A jövőbeni tervek között szerepel az M9-es gyorsforgalmi út fejlesztése adódóan, hogy a szekszárdi Szent László hidat is kibővíthetik.
A jelenlegi állapot szerint kétszer egysávos közlekedési lehetőséget biztosít a forgalom számára, azonban ha kétszer kétsávosra bővülne, jelentősen javítaná a dunaújvárosi és szegedi irányok közötti átjárhatóságot.
A húsvéti ünnep neve különböző nyelveken más és más. Közös eredete azonban, a húsvét héber neve, a pészah. A szó kikerülést, elkerülést jelent. Eredetileg a keresztény és a zsidó ünnep egybe is esett. A níceai zsinat Kru. 325-ben szabályozta a keresztény ünnepek rendjét, ekkor vált el a két ünnep ideje.
A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel, melynek elemei a feltámadás, az újjászületés. Húsvét napja az 1582-ből származó egyházi szabályzat szerint a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnapra esik: március 22 és április 25-e közé.
A húsvét kialakulásában fontos szerepet játszik a zsidó húsvét, a pészah. A zsidó vallás tanítása szerint e napon ünneplik a zsidók az egyiptomi rabságból való menekülésüket. Az ószövetség szerint a halál angyala lecsapott az egyiptomiakra, a zsidók kapuja azonban egy frissen leölt bárány vérével volt bekenve, így az ő házukat "elkerülte".Az egyiptomi kivonulás történetét a Hagada írja le.
Húsvétkor ünnepli a kereszténység, hogy Jézus Krisztus értünk kínhalált halt, majd feltámadt! Ő a mi húsvéti bárányunk, az ártatlan áldozat, akinek vére ára volt a mi megváltásunk, véráldozata kimentett bennünket a pokol veszélyéből. A húsvét a legrégibb keresztény ünnep és egyúttal a legjelentősebb is az egyházi év ünnepeinek sorában.
A húsvét ünnepét megelőző vasárnap, virágvasárnapon arról emlékezik meg az egyház, ahogy Krisztus a pálmaágakat lengető tömeg éljenzése közepette szamárháton bevonult Jeruzsálembe.
A nagycsütörtök Krisztusnak az utolsó vacsoráját és az Olajfák-hegyén történt elfogatását idézi emlékezetünkbe. Sok helyen megtartják az úgynevezett lábmosási liturgiát. Ilyenkor van a krizma (szent olaj) szentelése is a Székedegyházakban.
Nagypéntek Krisztus Pilátus általi halálra ítélésének, megostorozásának és kereszthalálának a napja. Ilyenkor az egész Egyház keresztutat jár, majd este szertartás keretében Jézus Krisztus halálára emlékeznek. Ezen a napon nincs szentmise.
Az nagyszombat napja a virrasztásé: Jézus sírja vagy az Oltáriszentség mellett. Ugyan már nagyszombat este elkezdődnek, de mégis elsősorban a vasárnapi nagy ünnepi liturgia része, hogy égő gyertyás körmenetekkel emlékezünk meg arról, hogy Jézus – amint azt előre megmondta – harmadnap, azaz húsvétvasárnap hajnalán feltámadt halottaiból.
Kocsis László diakónus
*****
***** Jelky András szobra Baján
*****
Jelky András, a világjáró szabó legény
A címben szereplő férfiről sok mindent lehet tudni, de talán több a mesei elem, mint a valóság, de ez egy kalandorhoz pont illő.
Karaktere akkor vált igazán népszerűvé, amikor irodalmi regényekhez használták fel történetét különös tekintettel az 1872-ben megjelent, Jekly András kalandjai című ifjúsági regényt.
A bajai születésű András 1738. április 20-án látta meg a napvilágot. Szakmája édesapja öröksége, aki maga is szabó volt, miután leszerelt császári katonaságtól.
Igazolhatóan az általa lediktált élettörténetéből (1779), hogy a Holland Kelet-indiai Társaság katonájaként az akkori Batáviába , a mai Jakartába jutott.
A világutazó érdekes történetének többen is nyomába eredtek, és az összegyűlt tényanyag elsősorban levéltári adatokra alapozva igyekezték tisztázni melyek a kitalált részek, illetve a hitelesek.
Legendabeli életútja kissé kalandosabb, de az őt kutatók közül vannak, akik úgy gondolják, hogy útleírásaira nagy hatással lehetett, az akkor nagy népszerűségnek örvendő regény a Robinson Crusoe.
Már a kalandor nevét illetőleg is felmerültek kérdések, ugyanis apját Ilka (Jilka) János Györgynek hívták, és 10 gyermeke közül a legkisebbet Jilka András Anzelm Nepomuk néven anyakönyvezték,
nincsen sehol Jelky, valamint a későbbiekben a holland közigazgatási feljegyzésben Jan Andries Jellekeként szerepel,
és a hágai Holland Országos Levéltár adatai szerint 1755-ben kötött szerződést a Holland Kelet-indiai Társasággal Andreas Jelleke néven,
és magyar származású közkatonaként vették nyilvántartásba és ugyanit szerepel az is 1755 Blijdorp fedélzetén elhagyta Hollandiát és 21 év múlva a Popkensburg nevű hajón tért vissza Európába.
Teljes bizonyossággal nem jelenthető ki, hogy biztosan ő az, de mivel a születési adatok megegyeznek így viszonylagosan van csak elfogadva, hogy mindegyik őt jelöli.
A Blijdorppal a mai Fokvárosba érkezett és utána Batáyiába (Jakartába) indult, ahol 5 éves katonai szolgálatot töltött. Tartózkodása alatt vette el Elisabeth Seguin holland hölgyet a város anyakönyvi bejegyzése alapján.
A katonaévek után a Batáviai Nyugati Polgárőrség tisztjei között szolgált zászlósként, 1765-től pedig hadnagyként majd olyan közfeladatokért felelős kilenctagú testület tagja lett 67-től, amivel egy évig fizetést is kapott.
1776-ban tér vissza Európába, miután elhagyta két gyermekét és feleségét. Első beszámolója 1779-ben jelenik meg és ekkor nevezték először Jelkynek. Jelleke néven Budán telepedett le és feleségül vette házvezetőnőjét,
akivel egy közös gyermekük született. Nem sokáig élvezhette a családi életének kiteljesedését, mert fiának születése után pár hónappal tüdőbetegségben elhunyt, 1783. december 6-án.
Budán helyezték örök nyugalomra Szent Anna templom kriptájában Consiliarius Hollandicusi ranggal, azaz holland tanácsosként.
Betéted lehet cérna, gríz vagy akár eperlevél alak.
Tálalhatod gazdagon, no, és mérheted szerényen,
Zsírjától hidegen szabadulsz könnyedén sebtében.
Ámbár Krúdy rólad szinte egész könyvet írt,
A modern zacskós verziótól sok mindenki felsírt.
Náthás beteget gyógyít, családi, közös emlékezést épít,
Hisz benned él, mily felejthetetlen is volt, mit nagyid készít.
Sikered mi sem bizonyítja, mint álneved receptekben alaplé,
Nincs világon nemzet, ki ízed s dicsőséged ne ismerné.
Hát gyere, hadd levesezzem fel veled a tésztahegyem,
A benned főtt hús és zöldségek integetnek, hogy őket észrevegyem.
Minden egyes kanállal megnyitom a kulináris mennyország kapuját,
Mert az se érdekel, mi a második fogás, de ebből kérek még repetát.
Forrás: www.poet.hu - magyar versek
*****
Türr István híd Baja
Magyarország hídjai sorozat
*****
A bajai Türr István híd
A legdélebbi magyarországi Duna híd, mely Bajánál a Dunántúlt és a Duna-Tisza közét hivatott összekötni vasúttal és közúttal.
A gyakran csak "bajai híd"-nak nevezett átjáró 528 méter hosszú,járda és kerékpárút is van rajta.
A híd 1906-1908 között épült, de már 1894-ben írtak a szükségességéről a helyi lapok. Minél hamarabbi megépítését azért is szorgalmazták, mert közvetlen összeköttetést jelentett Kelet-Nyugat irányban Brassótól Fiuméig.
A híd tervezője Szikszay Gerő, aki a kor kívánalmainak megfelelően tervezte meg a Baját és Bátaszéket összekötő hidat. Ekkoriban és jelenleg is ez az egyetlen vasúti híd Budapestről délre. Dunaföldváron volt a hídon ugyan
vasúti forgalom, de az 2001-ben megszűnt.
1944-ben a hidat visszavonuló német seregek felrobbantották stratégiai szerepe okán, viszont ugyan ezen oknál fogva hamar megkezdték újra építését és 1950-ben átadták. Érdekesség, hogy a Dunába eset híddarabokat,
roncsokat a Gibárt és Encs között húzódó közúti Hernád-hídba építették be később.
1988-ban indítottak bővítést a megnövekedett személygépkocsi forgalmat kiszolgálandó sávokat, melyet 1990-ben adtak át, így külön sávba közlekedhettek a 3,5 tonnánál könnyebb közúti járművek,
de a tehergépkocsiknak továbbra is a vasúti pályát kellett használniuk. A középső pálya részre irányuló megterhelés miatt folyamatos javítást igényelt így elkerülhetetlenné vált a híd teljes átépítése,
amit 1998 és 1999 között vittek végbe.
Nevét a város szülöttjéről, Türr Istvánról kapta, aki szabadságharcos, olasz királyi altábornagy volt, valamint a Korinthoszi-csatorna építésének egyik szervezője is.
