2025. március 25., kedd

X.évfolyam 7.szám

 *****

Medinán is főhajtással emlékeztek a hősökre


2025.március 15

*****

Szatmári Ildikó

Nemzet ünnepén


Magyarország szülőföldem,

számomra a legszebb nekem.

Múltját vérrel pecsételték,

szabadságért hős leventék.


Dicsőségük égig érjen,

hallják fent a hős vitézek.

Értünk haltak e szent honon,

emlékük soha ne múljon.


Őket mindig hősnek látjuk,

s méltóképp gondolunk rájuk.

Piros, fehér, zöld színével

nemzetünknek jelképével.


Békében élni, szabadnak,

minden magyar ezt akarja.

Zászlónkat szél had csavarja,

csak földünk béke uralja.


Forrás: www.poet.hu - magyar versek

*****

Magyarok vására Kiskunhalason


2025.március 16.

*****


2025. március 11., kedd

X. évfolyam 6. szám

 *****

Baján is elűzték a telet


Maszkajárás

*****

Folyamatban a tavaszi munkák


Szőlő és gyümölcsfák metszése

*****

Tóth Enikő Enci

Ahogy elköszön a tél

Fehér szakállát meg-megrázta még,

teste jegét a szél burkolta be,

aztán érezte, már ennyi elég,

napsugarak értek zsigereibe,

tudta, lassanként indulnia kell,

fel, oda az égi paplanok közé,

s zavartan hallotta, hogy énekel

melódiát madár a táj köré!


Így hát egyszerre megmozdult a csend,

s elrepedt a jég a fák gyökerén,

a tél csizmája messze érhetett,

s az ágak között megrezzent a fény,

s ekkor már távolról nézte csak

a tavaszt, mi a helyére költözött,

új alkalmat, mi majd rügyet fakaszt

színtelen festmény vásznai között...


Forrás: www.poet.hu - magyar versek

2025. február 24., hétfő

X. évfolyam 5.szám

 *****

Pulykanyakleves


Gasztropercek sorozat

 *****

Aradi Gábor

Húsleves
Vasárnapi ebéd éke, tradíció és béke jelképe,
A jó étel s törődő emberi szeretet emléke.
Lehetsz te szárnyas vagy patás s bármi más,
Ki szereti, annál nem marad el a biztos hatás.

Meleg, csodás, sárga zsír gyöngyös tested,
Melyet gyökerek íze is gazdagon festett,
Itt fondor-göndörül most a számban, s marad.
Betéted lehet cérna, gríz vagy akár eperlevél alak.

Tálalhatod gazdagon, no, és mérheted szerényen,
Zsírjától hidegen szabadulsz könnyedén sebtében.
Ámbár Krúdy rólad szinte egész könyvet írt,
A modern zacskós verziótól sok mindenki felsírt.

Náthás beteget gyógyít, családi, közös emlékezést épít,
Hisz benned él, mily felejthetetlen is volt, mit nagyid készít.
Sikered mi sem bizonyítja, mint álneved receptekben alaplé,
Nincs világon nemzet, ki ízed s dicsőséged ne ismerné.

Hát gyere, hadd levesezzem fel veled a tésztahegyem,
A benned főtt hús és zöldségek integetnek, hogy őket észrevegyem.
Minden egyes kanállal megnyitom a kulináris mennyország kapuját,
Mert az se érdekel, mi a második fogás, de ebből kérek még repetát.



Forrás: www.poet.hu - magyar versek


*****
Türr István híd Baja

Magyarország hídjai sorozat

*****

A bajai Türr István híd 


A legdélebbi magyarországi Duna híd, mely Bajánál a Dunántúlt és a Duna-Tisza közét hivatott összekötni vasúttal és közúttal.
A gyakran csak "bajai híd"-nak nevezett átjáró 528 méter hosszú,járda és kerékpárút is van rajta.

A híd 1906-1908 között épült, de már 1894-ben írtak a szükségességéről a helyi lapok. Minél hamarabbi megépítését azért is szorgalmazták, mert közvetlen összeköttetést jelentett Kelet-Nyugat irányban Brassótól Fiuméig. 
A híd tervezője Szikszay Gerő, aki a kor kívánalmainak megfelelően tervezte meg a Baját és Bátaszéket összekötő hidat. Ekkoriban és jelenleg is ez az egyetlen vasúti híd Budapestről délre. Dunaföldváron volt a hídon ugyan 
vasúti forgalom, de az 2001-ben megszűnt.

1944-ben a hidat visszavonuló német seregek felrobbantották stratégiai szerepe okán, viszont ugyan ezen oknál fogva hamar megkezdték újra építését és 1950-ben átadták. Érdekesség, hogy a Dunába eset híddarabokat, 
roncsokat a Gibárt és Encs között húzódó közúti Hernád-hídba építették be később.

1988-ban indítottak bővítést a megnövekedett személygépkocsi forgalmat kiszolgálandó sávokat, melyet 1990-ben adtak át, így külön sávba közlekedhettek a 3,5 tonnánál könnyebb közúti járművek, 
de a tehergépkocsiknak továbbra is a vasúti pályát kellett használniuk. A középső pálya részre irányuló megterhelés miatt folyamatos javítást igényelt így elkerülhetetlenné vált a híd teljes átépítése, 
amit 1998 és 1999 között vittek végbe. 

Nevét a város szülöttjéről, Türr Istvánról kapta, aki szabadságharcos, olasz királyi altábornagy volt, valamint a  Korinthoszi-csatorna építésének egyik szervezője is.

KNZ

forrás:

hu.wikipedia.org/wiki/Türr_Itván_híd

magyarsagunkhungarikumunk.hu

https://itthonrolhaza.hu/115-eve-szolgal-es-ma-is-eppoly-fontos-mint-egykor-a-bajai-turr-istvan-hid/

*****

2025. február 11., kedd

X.évfolyam 4.szám

 *****

Székely torony a kakasdi faluházban




Tervező: Makovecz Imre

*****

Gemenc a veránkai halásztanyám ablakából II. rész



Felső Barnabás filmje

*****

Raffay Györgyné Anna

Erdő hangjai


Ó, a természet szépséges, oly félelmetes, oly rejtélyes.

Az erdő hangjai, a csend szikrázó változása.

A Gemenci erdő halk titkokat rejtő suttogása.

A szarvasok csoportos vonulása megtöri a csendet.

Ébredezik a végtelen, néma táj.

A kopasz fák lombjai majd rügyet bontva,

szépségét titkon megmutatva magát a hervadó, téli csend után,

kitáruló színes, tarka mezőt.

A messzeségben madarak énekelve, csoportba verődve örülnek a kék égnek és a szikrázó napsütésnek.

Tavasz van, a zord idő után újra felébred az erdő.

A tél hervadó szépsége után zöldbe borulva várja.

A rejtélyt, az igazi csodát, a fénylő tavaszi melegcsillogást


Forrás: www.poet.hu - magyar versek

*****

Ábrahám Exit Béla: Tavasz



2025. január 13., hétfő

X. évfolyam. 3.szám

*****

Újévi köszöntő

Sebestyén István 
A Népművészet Mestere
Kakasd

*****
Gemenc a veránkai halásztanyám ablakából. 1.rész


Felső Barnabás filmje

*****


Aurora Amelia Joplin


Álomséta

Titokzatos Erdő


Halkan, csendben suttognak a fák,

Ahogy lépkedek az erdőn át.

A patak hívogat, oltaná szomjam,

A madarak énekelnek, szépen szólnak,

Lábaim előtt a virágok nyílnak.

A patak partján megpihenve nézem,

Nyuszicsalád jön felém félénken.

Hozzám bújnak ők kedvesen,

Szinte beszélnek, mesélnek nekem.

Simogatom finom, kis bundájukat,

A patak vize hűsítően oltja szomjukat.

Elindulok, sétálok, csendben, halkan,

Hogy halljam a titokzatos dalokat.

Mesélt az erdő és kis lakói,

Gyógyították szívem, lelkem mélyét.

Pillangók kísértek végig utamon,

Színessé tették ezt a gyönyörű napom.


Forrás: www.poet.hu - magyar versek


2024. december 30., hétfő

X.évfolyam 2.-szám

 

II. Világháborús emlékmű Szekszárd, Szent István tér
Alkotó Fusz György


Szekszárd szobrai sorozat

*****

Medina-Szőlőhegyi párolt lila káposzta


Ünnepi sültekhez ajánljuk, gasztro percek sorozat

*****

Gy. Orbán Éva (Evanna)

Óévbúcsúztató
Előzmény: Szilveszterkor

Hát elbúcsúzni készülsz már,
te öreg, fáradt, Huszonnégy,
utódod a sarkadban jár,
mulass velünk egy jót most még.

Pezsgőnek víg mámorában
felejtsük el, ami rossz volt,
estünk mi is sok hibába,
nem is egyszer, bizony, sokszor.

Huszonöt az utódod lesz,
hozzá fűznek nagy remények,
hogy valótlant nem sulykol be
sok polgárnak bús fejébe.

Isten veled, vén Huszonnégy,
Huszonöt a mi jövendőnk,
legyen hasznos napja sok még,
jól seperjen az új seprő.

Emeljük hát poharunkat
boldogságra, egészségre,
mire kell pénz, mindig fussa,
szerényen is elégséges.

2024. december 29.

*****


2024. december 16., hétfő

X. évfolyam 1.szám

 


Rühl Gizella gyűjteményéből nyílt kiállítás
 a decsi Adventváró ünnepségen


Beszélgetés Rühl Gizellával,
beszélgető partner Decsi Kiss János

*****


Jótékonysági sütivásár a bölcskei 
Tappmancsok Állatvédők részére




Bölcskei Adventi vásár és 
kolbásztöltő verseny
Szervező: Botosné Verba Ágnes

*****

Ady Endre
Karácsonyi rege

Harang csendül,
Ének zendül,
Messze zsong a hálaének,
Az én kedves kis falumban
Karácsonykor
Magába száll minden lélek.

Minden ember
Szeretettel
Borul földre imádkozni,
Az én kedves kis falumba
A Messiás
Boldogságot szokott hozni.

A templomba
Hosszu sorba
Indulnak el ifjak, vének,
Az én kedves kis falumban
Hálát adnak
A magasság Istenének.

Mintha itt lenn
A nagy Isten
Szent kegyelme súgna, szállna,
Az én kedves, kis falumban
Minden szívben
Csak szeretet lakik máma.

Bántja lelkem a nagy város
Durva zaja,
De jó volna ünnepelni
Odahaza.
De jó volna tiszta szívből

Úgy mint régen –
Fohászkodni,
De jó volna megnyugodni.

De jó volna mindent, mindent
Elfeledni,
De jó volna játszadozó
Gyermek lenni.
Igaz hittel, gyermek szívvel
A világgal
Kibékülni,
Szeretetben üdvözülni.

Ha ez a szép rege
Igaz hitté válna,
Óh, de nagy boldogság
Szállna a világra.
És a gyarló ember
Ember lenne újra,
Talizmánja lenne
A szomoru útra.
Golgota nem volna
Ez a földi élet,
Egy erő hatná át
A nagy mindenséget,
Nem volna más vallás,
Nem volna csak ennyi:
Imádni az Istent
És egymást szeretni…
Karácsonyi rege
Ha valóra válna,
Igazi boldogság
Szállna a világra…

*****


X.évfolyam 7.szám

 ***** Medinán is főhajtással emlékeztek a hősökre 2025.március 15 ***** Szatmári Ildikó Nemzet ünnepén Magyarország szülőföldem, számomra a...