IX. évfolyam 22. szám

Dr. Balázs Gábor tűzoltó dandártábornok

Magamról mesélek sorozat

*****

A manó, a tűz és az elefánt

A tűz nem játék. Ez a meghatározó mondat gyermekkoromból, amit unásig szajkóztak a felnőttek, amikor bármi ezen elemmel kapcsolatos tevékenységről volt szó. Ahogy visszagondolok, nem csak ez miatt tartottam tőle, hanem mert ezekben az időkben (90 évek eleje), volt egy magyar rajzfilm sorozat a tévében a Trombi és a Tűzmanó. Nagyon szerettem nézni azt, hogy milyen új galibát csinál az a rakoncátlan kis lángnyelvecske, aki Mikó István hangján verselve beszélt. Majd a részek végén mindig volt egy állat szereplő, aki összegezte a történteket és elmagyarázta hogyan lehetett volna elkerülni a kialakult bajos helyzetet, és az elefánt tűzoltó mester helyre tette mindig a manót a pipájába. Esküszöm néha még látni is véltem a kis galádot a gázrózsánál mikor anya csinálta a kakaót. A tűzoltó autót ezáltal valami fantasztikus járgánynak láttam, amit gyereknapokon meglehetett nézni és néha még szirénáját is bekapcsolták röviden. Ekkora gépóriás megismerése során éreztem megint azt, hogy akik ott dolgoznak rajta milyen nagyok én pedig mennyire kicsi vagyok. Fura módon félelemmel kevert csodálat volt bennem. Jelenleg, ha látok vagy hallok egy ilyen járművet, akkor összeszorul a gyomrom ,és azt kívánom, ne sérüljön meg senki és ne történjen visszafordíthatatlan kár, valamint önző módon, hogy soha ne legyen rájuk szükségem.

Kincses Nagy Zoé

*****

Medina-Szőlőhegyi káposztasaláta

Gasztropercek sorozat

*****

IX. évfolyam 4. szám

Európa kék szalagja a Duna

Királyok futása

*****

Egy téli árvíz a Gemencben

Felső Barnabás filmje

*****

Gondolattöredékek áradáshoz

Nem a víztől félsz csak attól, hogy szépen lassan bekebelezi és láthatatlanná teszi, ami eddig látható volt.
Egyre terjeszkedik és nem tudni mikor áll meg. Amikor a víz nyaldossa a sínpár dombját, és a kis halász ház hosszú gólyalábai eltűnnek, valahogy rájössz, hogy az elemek mellett te mennyire kicsi és végtelenül sebezhető vagy. A hordalékos, tajtékzó víz mindent visz. Szép a Duna, de csak a medrében. És vajon mit hoz, és mit visz? Mert mindig ad, és elvesz. Átrendez mindent, mint egy fel nem kért tájépítő. Saját ízlésének és erejének megfelelően.Talán még ez benne a flusztráló, hogy nem tudjuk mi marad utána. Könyörtelenül szembesít a veszteségeinkkel.

Szeretem a vizet, de csak a megzabolázható formáját.
Már ha van ilyen...

Kincses Nagy Zoé

*****

Ábrahám Exit Béla: Idill

50×40 cm, olaj, farost

VIII. évfolyam 25. szám

Európa kék szalagja a Duna (IX. rész)

Várak és templomok

*****

"Azt álmodtam, hogy két macska voltam és játszottam egymással." (Karinthy Frigyes)

Cicakedvelőknek II.

*****

Eljövetel Ez a szó nekem idén nem csak az adventet jelenti. Ismét fogtam a batyumat és elköltöztem a családi fészekből. Sokadjára leszek egyedül. Nehéz a hétköznapokon azon a határon mozogni, hogy azt tudjam mondani, egyedül, de nem magányosan. Főleg ebben az időszakban. Ahol minden arról szól, hogy közösségben eltöltött pillanatok azok, amik éltetnek. És ebbe belekapazkodva és megfordítva tehetek érte, hogy jobban érezzem magam. Az emlékeimbe kapaszkodva készülök az ünnepre. Apró kis műtyűröket gyártok az új otthonomba és a régibe egyaránt. Közben felidéződnek azok az idők, mikor a volt munkahelyemen a főnököm gondosan mutatta, hogyan kell fonalból manókat csinálni. Miközben degeszre ettük magunkat lilahagymás zsíros kenyérrel, amit leszorítottuk egy kis tiramisuval és nagyon citromosra, édesre ízesített teával öntöttük le. Persze közben az elengedhetetlen magyar és nemzetközi - unásig hallgatott- karácsonyi dalok mentek a számítógép lejátszóján. Mégis mindig volt valaki, aki dúdolja vagy azt mondja félig elnevetve, már csak ez hiányzott, mert ez fog menni minimum három napig a fejében. Egyeztetek időpontot barátnőmmel a mézeskalács sütésre. Lassan már 8 éve december közepén lesütünk egy nagy adag mézest a gyerekei és párja örömére. Miközben serénykedünk, kávézunk és beszélgetünk. Először a közelmúltban történtkeről és a tervekről, majd amikor ebben a témában kiveséztünk mindent. előjönnek az első közös sütögetések emlékei, amikor elszámoltuk magunkat és a szomszéd nénitől kértünk lisztet, vagy amikor háromszor fordultunk meg a szomszédos kis boltból mert elmaradt mindig valami... fahéj, méz vagy szódabikarbóna. Próbálok többet beszélgetni, és ezáltal igazán kapcsolódni, jobban figyelni mert megtanultam, hogy talán ez a legnagyobb ajándék. A saját időnkből adni, ami véges. Volt mikor kórházban töltöttem ezt az időszakot. Mégis a legszebbek között szerepelt számomra, semmi szomorú felhangja nem volt. Ott szembesültem az igazi beszélgetés gyógyító erejével, ahol az ebédlő asztal mellé bárki leülhetett, és bármikor elmehetett, és bármiről is szólt a diskurzus valahogy mindig nevetés lett a vége. Ekkortájt különösen sokat hallgatok egy számomra igen kedves zeneszámot, az Eleven holdtól a Hóból takarót, amiből egy részt sokszor versként mormogok magam elé a tömegközlekedés során, akkor is amikor épp nem hallgatom: Néha ráeszmélek, Hogy kívül nincs karácsony, Mert a lelkünk az ami örvend És a lelkünk az ami fáj. S ha egy ablakból szép dal szól és Csillagszóró sírja lángját... Tőlem függ csak, hogy meddig rejtőzik Még az a "szebb világ"! Hisz' az ünnep csak úgy szép, Ha képes vagyok szeretni még. Mert nincs karácsony, ha magam bezárom És nem teszem ki eléd! Szólj, hát ölelés, de hagyj békén, sár! Fagyos könny, hullj az égből, De ajándékkal várj! Végső konklúziója számomra mi lehetne más ennek a várakozásnak, készülődésnek..., hogy a családunkkal, szeretteinkkel együtt töltjük majd az ünnepet. Kincses Nagy Zoé

VIII. évfolyam 24. szám

Európa kék szalagja a Duna (VIII. rész)

Hurkok és határok

*****

A Duna Nekem

Mélyebben belegondolva mindig jelen volt az életemben Ő, a nagy folyton haladó víztömeg. Első emlékeket róla, talán a battai csónakház adott, ahol a munkaünnepét töltöttük a többi családdal együtt.

Vízhez közel a partra csak is felnőtt kíséretében mehettünk, és közösen csodáltuk a sajátos szürkés-kék árnyalatú folyamát. Édesanyám munkahelyével is szorosan összefügött, hiszen a Dunamenti hőerőműben volt diszpécser. 

Rengeteg szál köt oda, és peregnek a kép kockák. Pakson a Dunára helyzett viziszínpad, ahol agusztus 20.-i műsorokat néztünk kis kamaszként a bandával. Az ezernyi villódzó fény, ahogy a rojtozó víztükrön megtörik,

az volt aztán a szélesvásznú élvezet. 

A legkedvesebb élményeim mégis a bölcskei holtághoz kötődnek. Amikor a Balaton-felvidékről származó barátaimnak bemutathattam a Dunát. Stégről horgásztunk aztán meguntuk, és próbálkoztunk kézzel fogni halat a gátnál,

ahogy egy filmben láttuk. Persze sikertelenül. A meder aljáról felszedett kagylók, csigaházak és kövek lettek az időszakos kincseink. Az egyik nagyobb kagylóhéjjal rákot is fogtunk. 

Egy rövid ideig lavórban tartózkodott velünk a nyaralóban, mert akinek sikerült kiemelni azt gondolta, hogy meglett az új háziállata. Nagy nehezen sikerült rábeszélnünk, hogy engedje vissza héjastól ahonnan elhoztuk,

mert édesanyja biztosan szívszélütést kap ha haza állít vele, valamint nem is tudja pontosan mi kell a tartásához, meg talán az is ösztönző lehetett, hogy a szegény pára kicsit meg is csípte az egyik ujját az új,

nem kívánt gazda jelöltnek.

Telkünkön volt egy hintaágy, ott volt a legjobb délután szunyókálni. A madár csicsergés, a folyó halk moraja, a fák susogós nesze volt a legmegnyugtatóbb zene számomra. Azóta se tudtam olyan jóízűen aludni. 

Kincses Nagy Zoé

*****

Jégmadár

Madárlesen sorozat

*****

Ábrahám Exit Béla: Mözsi Szabó István portréja

Hogyan készült sorozat

*****

VII. évfolyam 25. szám

Karácsonyvárás 2022

A Zöldpont Magazin valamennyi nézőjének áldott, békés karácsonyt kíván a magazin stábja! 

*****

A kék ég után vágyakozva

Repülők a földön sorozat

*****

Li-2 ( HA-LIP) repülőgép.

Bócsa település határában kiállítva a Kukla benzinkútnál.

A Li-2 az amerikai DC-3 szállító repülőgépnek a Szovjetúnióban licenc alapján gyártott változata. Típusjelzése először PSZ-84 volt.

Első változatát négytollú légcsavarral felszerelt Svecov AS-62IR csillagmotor hajtotta, a későbbi példányok háromtollú légcsavarokat kaptak. A DC-3-tól eltérően a katonai szállító változaton a szárnyak alatt bombazár, a törzs felső részén forgatható toronyban beépített géppuska kapott helyet. Magyarországon a Néphadseregben Teve néven állt szolgálatban. Első felszállása 1939-ben történt. A hadászaton kívül utas-, és teherszállításra is használták. 
Sorozatgyártása 1939-1952-ig történt több, mint 6000 példány épült az eredetileg Dougles Aircraft Co./Borisz Liszunov tervezte gépből. 

Tudomásom szerint ma hazánkban egy példány  repül belőle.

Gaál László

Forrás: Wikipédia

*****

Repülnék

"Szállj velem, még nem repültem senkivel.

Szállj Velem, elviszlek, merre mész.

Szállj Velem, Szállj Velem

Fentről hidd el minden szép!"

/Napoleon Boulvard/

Ha a repülésről kérdeznek, két dolog jut az eszembe. A fent idézet dalszöveg, valamint a gyermekkori álmaim. 

16 éves koromig rendszeresen álmodtam, hogy úszom a fellegekben. Letekintek a habos felhők közül és szemügyre veszem az emeletes házak szürke egyenes beton tetejét, amin keresztül húz a rebbenő fekete árnyékom. Néha a nyárfák széltől hajlongó zöld tetejét megcirógatom, máskor egy piros cserepes házikó tetején pihenek és figyelem, nevetek az apró embereken. Sajnos sokszor riadtam arra, hogy valaki észre vett a földet koptató személyek közül és elkezdett utánam kapkodni és addig ügyeskedett, hajtott, míg le nem citált reptemből, ezek utána már nem voltam képes szállni. Borzasztó szárnyaszeggeten a hajnallal kellni. Tehetségem az álom repülésre, illetve a vágy ezen tevékenységre kikopott belőlem, mert időközben sajnos egy nagyobb létrán állva is elkap a tériszony. 

Kincses-Nagy Zoé

*****

Ábrahám Exit Béla: A repülés

A távoli horizont nem csak tekintetet vonz,
Mivel nincsen szárnyunk, képzeletünkkel szállunk,
Meglovagoljuk a szelet, megérintjük a végtelent,
Nincs már számunkra távolság, ha van elég bátorság,
Különös új világokat látunk, melyek felett suhanva szállunk,
Lábunk súrolja a tűzhányó csúcsát, látunk sok szépet és furcsát,
Rájövünk, hogy ez csak tévedés, ha eljön a reggeli ébredés,
De jött egy gondolatom, hogy álmomat ébren folytatom,
Ecsetem megtölti a lapot, a színek közt válogatok,
Kialakul a festmény, s avval ,
Már más is láthatja miket összeálmodom nappal...

*****

Ábrahám Exit Béla: Repülni...

40×50 cm, olaj, farost

*****

VII. évfolyam 20. szám

 Veszélyes éjszakai találkozások V.

*****

Csiffáry Zoltán: A természet ereje

Apró szemekben hullanak esőcseppek

száraz talajára erdőnek, mezőnek.

Külön-külön hullik mindegyik a földre,

poros leveleket dúsan megöntözve.

Társra találva, mind-mind,egymás után,

hömpölyögve zúdul le a hegy oldalán.

Apró kis csermelyből nagy patak lesz,

összekeveredve sietnek a tengerhez.

Csobbanva verődnek hullámok a parthoz,

nekik,lehet,enyhülést, nyugalmat hoz.

Ősi erő küzd minden vízcseppben,

szeretve ölel át, s mégis kegyetlen.

Megvadult erő, vagy tán ősi ösztön,

mely előre hajtja, hogy új utat törjön?

Új utat tör magának, nincs kegyelem.

Vándorol hegyeken, völgyeken, réteken.

Csöppnyi kicsi vízcsepp nagy erőt hordoz,

megfélelmít embert, ha tengerként háborog.

Életet is adhat, de okoz tragédiát,

ha megkezdett útját folytatni nem hagyják.

Társához ragaszkodik, hogy erős legyen,

különös vonzalom, állandó küzdelem.

Embernél is így van, ellene nem tehet,

hogy el ne veszítse, küzd azért, kit szeret.

*****

Mikor a pödörnyelvek dolgoznak.

*****

Pillangó

A ravatal szürke tető csíkja és az örökzöldek ablakkeretet adtak annak az égbolt darabnak, amit néztem. Kérdések kergették egymást a fejemben. Vajon hallod, ahogy művi pátosszal mondanak rólad elcsépelt dolgokat. Vajon látod, kik vannak most itt. Egyáltalán itt vagy még vagy megpihentél akárhol és már rég elfeledtél minket. A murva sercegő hangja szakítja félbe elmélkedésem. Késő ismerősök csatlakoznak. Keresem újra a békém a kék fellegben. Nem találom, felváltva érzek dühöt, szomorúságot, keserűséget és mélységes sajnálatot. A miérteken már túl vagyok. Öszpontosítok és mélyet lélegzem. Ez is már csak rólunk szól, az itt mardtakról, te már nem vagy itt. Ekkor egy fehér pillangó repült a látószögembe. Elmosolyodtam és üdvözöltelek. Pár pillanatra rá eltünt az örökzöldek között. 

Kincses-Nagy Zoé

*****

 

Ábrahám Exit Béla: Öböl
50×40 cm, olaj, vászon

*****

VII. évfolyam 17. szám

Sajtótájékoztató a Tolna Megyei Tűzmegelőzési Bizottság és BM OKF GEK Tolna Megyei Ellátási Csoport

Lakossági kéményseprések igénybevételének népszerűsítéséről és tűzesetek idei alakulásáról

*****

Megelevenedett a múlt Máré várában

Magyarország várai sorozat

*****

Máré vára A Mecsek hegység északi, 340 méter magasságában található meg a kis várerőd erdős, meredek hegycsúcson. Magyaregregyi várnak is hívják, mert 5 kilométerre található az építmény a községtől. Maga a hely stratégiai jelentőséggel bírt, már a rómaiak is ide építettek őrtornyot, amely a népvándorlás során elpusztúlt. A vár építőjét, illetve építésének kezdetét nem tudják pontosan. Régészeti feltárások és oklevelekből kiindulva a tatárjárás utánra tehető keletkezése. Első írásos emlék 1316-ban keltezett oklevél, amelyben Károly Róbert király Bogár István mester részére adományozza. Majd a rokon máréj Gunyafiak 1347-ben elzálogosítják a Becsieknek, és a későbbiekben a két család osztozkodik a váron, és a hozzá tartozó egyéb részeken, de örökösödés útján végül 1505-ben a Várady család tulajdonát képezi az uradalom. Várady István miután életét vesztette a mohácsi csatában, bátyja Mihály igényt tartott a várra így erőszakkal elfoglalta azt, de Várady feleségének parancsára Bakics Pál visszaszerezte. A lovagvár lakó épületeit az új birtokosa reneszánsz stílusban alakítatta át. Korszerűsíteni kívánta teljeskörűen az épületet stratégiai szempontból, de anyagiak hiányában ennek csak egy részét tudta megvalósítani, a védműveket egy kisebb rondellával erősítette meg. A törökök miután elfoglalták 1545-ben Pécset, a Máré váriak ellenállás nélkül megadták magukat és így a mohácsi szandzsákhoz csatolták. Ott tartózkodásuk alatt a törökök három tornyos palánkvárral megerősítették. Rác-törökök és magyarok lakták, valamint 72 főnyi katonaság állomásozott benne. Hadászati jelentősségét elvesztette amikor a hódoltság határa egyre északabbra tolódott. 1561-ben került újra a Várady család birtokába a vár, mikor Zrínyi Miklós elfoglalta, majd visszaadta az örökösöknek. A 16. században feltehetően tűzvész következtében nagy mértékben sérült az épület, mert a 17. század végéről fent maradt oklevelekben romként írják le, amely a pécsi püspök birtokában van. Az utolsó ostromlott várként tartják számon. Ugyanis 1956-ban egy orosz tank a forradalmárok egy csoportjára a „Mecseki láthatatlanokra” tüzelt, akik a romok közé húzódtak be. Tábla őrzi emlékét az itt elhunyt két szabadságharcosnak. Műemléki státuszát 1958-ban kapta meg. Régészeti feltárást követően megkezdődött restaurálása az épületnek, amely 1960-tól-1966-ig tartott. Az itt talált leletekből az épület földszintjén vártörténeti kiállítás tekinthető meg. forrás: marevar.hu; amultemlekei.hu Kincses-Nagy Zoé

VII. évfolyam 8. szám

 Smart-dog kutyasuli - Szekszárd

Bemutatkozik sorozat

*****

Dzsenka örök

Az "első" minden szempontból és élethelyzetben meghatározó. Arra valahogy mindig emlékszem. Ő is olyan volt. Aranybarna, fehér szőrgombolyag volt. Mikor csak ismerkedni mentünk, pontosabban kiválasztani,ezerrel tepert hasonló mini róka karakterű kutya testvérkéivel. Kergetőztek és bukdácsoltak. Ügyetlenségük olyan bájos volt. Legszívesebben mindet haza vittem volna. Csak évekkel később tudatosult bennem egy családi beszélgetés során, hogy dehogy mi választottuk őt. Ő volt olyan kegyes, hogy ránk bízta magát. Amikor kezembe adták nem sírt, mint a testvére nem sokkal előtte, és nedves kis orrát a nyakamhoz dugta és puszikat osztogatott, majd mikor eleget babusgattam hosszú szuszogással elaludt a mellkasomon.  Ekkor pecsételődött meg a közös sorsunk. Mivel lakótelepi kutya volt tényleg mindent megfigyelt és megtanult tőlünk, és az agya szivacs volt. Kifürkészte, hogyan nyitjuk az ajtót, és mikor a szükség úgy hozta, egy dörgés képében ekkor pillanatok alatt kicsapódott a szoba ajtaja és az ágyba lendült mellénk. Anekdotáink egyike, hogy nem csinált addig semmit reggel, amíg anyu kávés csészéje nem koppant a mosogató kagyló alján, de aztán öröm riszálás keretében vitte hozzá a pórázt, hogy kapcsolja rá és adja a szíj végét a szájába, mert ő bizony magát sétáltatta. Ment az ember mellett a megszokott távolságra nem kujtorgott el, és a póráz mindkét végén ő volt. Sajátos látvány volt. Skót juhász volt, a fajta összes nemességével, szépségével, intelligenciájával. Persze nem lenne őszinte ez a pár sor, ha híresen sértődékeny természetét nem említeném, ha valamivel sikerült ő nagysága önérzetén sebet ejteni, akkor annak a személynek látványosan hátat fordított, és nem hallgatott rá, hiába szólongatta és ha netán pozíciót változtatott a bántó fél, hogy szemtől szembe kerüljenek akkor ő is változtatott, hogy csak a farát láthassa az illető. Ezt képes volt napokig eljátszani. Dzseni igazi barát, társ, és terapeuta volt kutya bőrben 11 évig. Különös, egyedi kapcsolatunk volt vele. Több kutyám volt azóta, de ő az etalon, ő az első, ő Dzsenka.

Kincses Nagy Zoé

*****

A paradicsommag álma

*****

Kellemes húsvéti ünnepeket kíván a
Zöldpont Magazin valamennyi munkatársa!

 

VII. évfolyam 5. szám

Felső Barnabás - A természet a Jóisten titkosírása

Magamról mesélek sorozat
 *****

Osváth Erzsébet: Pattan a rügy (részlet)

Tavaszt rikkant a rigó,
itt van már a gólya.
Pattan a sok rügy a fán
mintegy varázsszóra.

Eltűnt a hó, és a föld
nagyvidáman ébred.
Bimbót bont az ibolya,
híre sincs a télnek.

*****

Mohácsi körforgalom

Különleges körforgalmak sorozat (IV.) 

*****

Élő hagyományunk, a busójárás

Más népek kultúrköréhez  is tartozik a tavaszköszöntő, télbúcsúztató ünnepség, amelynek ideje a tavaszi napfordulóhoz igazodott. Régen farsang vasárnap reggelétől tartott húshagyókedd estéjéig. A busójárás is ezen időszakhoz köthető.
 
Mohácson a sokacok híres népszokása a busójárás, amit hazájukból hoztak magukkal. Az ünnep ma ismert formájához, a hozott szokásokon kívül hatással volt rá és hozzá tett a mohácsi élet. Ezen különleges hagyományhoz egy monda is dukál, igaz történeti alapja, amivel alátámasztható lenne nincsen, ugyanis 1687-ben szabadult fel Mohács városa a török uralom alól és a sokácság betelepítése tíz évvel később kezdődött meg e területekre. A 18.század végéről származnak az első írásos adatok erről az ünnepségi formáról. A monda úgy tartja, hogy a Mohács-szigeti mocsárvilágba menekült őslakos sokácok megelégelték a rabigát ezért maguk által készített zajcsináló eszközökkel és álarcokba öltözve csónakokkal  átkeltek a Dunán az éj leple alatt és kizavarták a törököket a városból.

Napjaink busó öltözete megegyezik a régiekkel. A jelmez leglényegesebb részét a birkabőrcsuklyás álarc, amit fűzfából faragnak és hagyományosan állatvérrel festenek. A zajongó busó csapatok házról-házra járva kifejezve jókívánságaikat, étel, ital adományokat kaptak. A busókat a jankelék kísérik, akiknek az a feladata, hogy távol tartsák a busóktól az utca népét. A lefátyolozott arcú nőket, továbbá a karneváli jelmezű alakokat maskarásnak nevezik Mohácson. Az ünnepség az ágyú dörejével kezdődik, amikor a különböző busó csoportok összegyűlnek majd a fő utcán haladva elmennek a város főteréig, majd iszonyú zajt csapva ünneplik a farsangot a Duna-parton illetve a mellék utcákban. Szürkületkor visszatérnek a főtérre, ahol egy óriási égő máglya körül táncolnak. A mohácsiak farsangja azzal zárul, hogy kedden a főtéren található máglyán koporsót égetnek, amely a telet jelképezi.

2009 óta az UNESCO az Emberiség Szellemi Kulturális Öröksége részét képezi, illetve 2012 óta Hungarikum.

Kincses Nagy Zoé

Forrás: mohacs.hu; boutiquehungaricum.com

*****

Ábrahám Exit Béla: Móló a Fekete tengernél
(Motiváció: Roxy Fox fotója)
50×40 cm, olaj, vászon

*****

 

 

VII. évfolyam 4. szám

Petrits mézeskalácsos dinasztia - Szekszárd

Régi szakmák mesterei sorozat

 *****

Mézeskalács, a királyi eledel

Mostanság szorosan a karácsony időszakához kapcsolódik a mézeskalács, pedig a régi időkben nem csak ezen időszakhoz kötötték készítését és fogyasztását.
Mivel a méz pótolhatatlan édesítőszer volt ezért a legértékesebb alapanyagként tekintettek rá. Nagyrabecsülésük okán még misztikus erőt is tulajdonítottak neki, és már az ókorban is használták tészták, sütemények készítéséhez. Mézeskalácshoz hasonló ételeket az egyiptomiaknál,a görögöknél és a rómaiaknál is megtaláltak a régészek, még a negyedik századból sütőformákat is. Görögök hitrendszerében annyira beleépült, hogy halottaik szájába a sütemény darabját helyezték az alvilág őrének kiengeszteléséül. Rómaiak állatformában sütöttek az isteneiknek felajánlásként igazi állat áldozat helyett.
A méz drága hozzávalónak számított, ezért elkészítése ünnepekhez kötődött. Az 1200-as évektől mézes-bábos céhek alakultak ki, amelyek a süteményeket díszítették és így kedvelt ajándékká vált. 1643-ban Nürnbergben alapították meg az első mézeskalács céhet, ahol olyan jó minőségű volt a sütemény, hogy állítólag adót is fizethettek vele.
Feltevések szerint 1619-ben Pozsonyban alapították az első magyarországi mézeskalács-céhet, osztrák és német hatások alapján. Érdekesség, hogy voltak olyan nők és asszonyok, akik gyakorolták a mézes készítését, és mivel a céhen kívül végezték ezt a tevékenységet csak pogácsasütő néven emlegették, mint mesterségük kontárjait.
Mézeskalács formákat keményfából készítették és ütőfának hívták őket, ezeket kézműves mesterek vagy segédjeik faragták. Formájuk többnyire kerek tányér volt, de népszerű volt a lovas huszárt ábrázoló, illetve a pólyásbaba, vagy a szív alakúak. A nagy színes, tükrös szívek a paraszti fiatalság szerelmi ajándékai közé tartozott, amelyeket piacokon, búcsúk alkalmával vagy vásáron árusítottak.
Kincses Nagy Zoé
forrás: https://tudomanyplaza.hu/a-mezeskalacs-tortenete/

*****

Sáros tavi kilátó

Gemenc kilátói sorozat

*****

A Sáros alja kilátó előtti táblán a következő információk olvashatók:


" A Sáros alja elnevezéssel a 18. századi térképen találkozhatunk először. A Sáros alja erdő déli csücskében elhelyezkedő tó a Duna szabályozást követően alakult ki az egykor erre kanyargó folyam egyik öbléből. Az 1970-es években megépült Sió Árvízkapu duzzasztó hatásának következtében területe jelentősen megnőtt,
jelenleg - vízállástól függően - mintegy 17 hektárt tesz ki.
A környékbeliek által csak Sárosként emlegetett tavon megfigyelhetőek a Gemencben rendszeresen előforduló
védett és egyéb madárfajok, mint például a szürke gém
(Ardea cinerea), a nagy kócsag (Ardea alba)
a kis kócsag (Egretta garzetta), a vörös gém (Ardea purpurea), vagy a nagy kárókatona ( Phalacrocorax carbo).
A tó vízében pedig számos halfaj fordul elő, köztük a csuka
(Esox lucius), a harcsa (Silurus glanis),
a ponty (Cyprinus carpio)és az ezüst kárász
(Carassius auratus gibelio) a leggyakoribb.
Sekély ( 50-80 cm-es), hamar felmelegedő vize ideális ívó helyet ad az itt élő halfajoknak, utódaik pedig táplálékban gazdag
"halbölcsőben" gyorsan növekednek. A Sióval és a Holt-Sióval fokokkal összeköttetésben lévő tóból a környező
vízterületekre tudnak kijutni a fiatal halak, biztosítva a gemenci vízrendszer halbőségét.
A szerencsés kiránduló a közeli hódvárban élő eurázsiai hóddal (Castor fiber) is találkozhat, napsütéses időben
a bedőlt fák vízfelszínhez közeli ágain pedig napozó mocsári teknősök (Emys orbicularis) figyelhetők meg."

*****

Ábrahám Exit Béla: Mandula virág

30×40 cm, olaj, csőtoll, üveg, vászon

VI. évfolyam 26. szám

Minden kedves Látogatónknak

áldott,  békés karácsonyt,

és egészségben, sikerekben gazdag

boldog új évet kívánnak a Zöldpont Magazin

munkatársai!

*****

Szilágyi Domokos: Karácsony

A puha hóban, csillagokban,
az ünnepi foszlós kalácson
láthatatlanul ott a jel,
hogy itt van újra a karácsony.

Mint szomjazónak a pohár víz,
úgy kell mindig e kis melegség,
hisz arra született az ember,
hogy szeressen és szeressék-

S hogy ne a hóban, csillagokban,
ne ünnepi foszlós kalácson,
ne díszített fákon, hanem
a szívekben legyen karácsony

*****
Ahol a játék valóság, a valóság játék.

Deutsche Bühne Ungarn - bemutatkozik sorozat

*****

Karácsonyra ünnepi díszbe öltöztek a bokrok

*****

Ajándék, utazás, szeretet

Felszálltak a buszra. Leghátul foglaltak helyet a hármas ülésen. A kislány mesébe kezdett, maszkja ide-oda vándorolt arcán a heves grimaszolástól és kéz játéktól, amivel próbálta történetét szórakoztatóvá tenni. Az idős hölgy jó ízűeket kacagott és néha azt mondta:
- Ne bohóckodj, ez nem lehet igaz.
- Szöszi, cserfes leányzó a leghatározottabban kijelentette, hogy:- pedig így volt... vagy ilyesmi.
- Huncut mosolyra húzódott a szája majd egymásra kacsintottak és felnevettek. Különleges kis szövetség zötykölődött a helyi járaton. A mama gumicukrot vett elő zsebéből és oda adta az unokájának, aki csak azt sikkantotta egy köszönöm kíséretében, hogy a kedvence és már rángatta le a szövet darabot a szájáról, hogy egy narancs színű cápát a szájába dobjon, majd visszahúzta gyorsan, mintha mi sem történt volna. Megkínálta az ajándékozót is, de ő visszautasította. Egymásnak dőltek és néztek ki a jármű zúzmarás ablakán. Ezt az idillt az idős néni zsebéből szóló mobilcsörgés zavarta meg. A telefon túloldalán anyával egyezkednek, hogy hol szálljanak le. A kislány elkéri a mobilt és bemondja a megállót, ahol leszáll,majd a telefont lerakja. Mama összeráncolva barázdált homlokát, következő szavakat intézi a lánykához:
- De hát te előbb kellene leszállj, ott vár anya.
- Válasz a legnagyobb természetességgel:
- Igen, de szeretek veled utazni, és segítek haza cuccolni aztán két megállót vissza tudok sétálni.
Puszi kerül az arca, az ölelés kis idő múlva fejet a vállra hajtós pozícióba vált, így tekintenek ki az ablakon, ahol az idei első hópelyhek éppen megérkeznek. Együtt örülnek a tél szépségének. Én meg nekik.

Kincses Nagy Zoé

VI. évfolyam 22. szám

Ezer színben köszönt be az ősz

 

*****

Siklósi vár

Magyarország várai sorozat

*****

A SIKLÓSI VÁR TÖRTÉNETE


A hazánk történelmi nevezetességei között kiemelkedő a siklósi vár.1260-ban rakták le erődjének első falait, magát a várat   1970-ben kezdék építeni. 1294 keltezésű az első írásos emlék róla.
A siklósi vár építtetője és első birtokosa a Soklyósi család, akik az Árpádkor legbefolyásosabb nemzettségének tagjai. A Soklyósiak folyamatos hatalmi küzdelemben vettek részt a baranyai birtokosokkal. Mivel hosszas időkön keresztül sem  hagytak fel a többi birtokos zaklatásával, és elvesztették az udvari befolyásukat, valamint vagyonuk is megcsappant hatalmaskodásaik miatt.
Kakas és Pásztói családé lett a vár, de csak 7 évig voltak tulajdonosai.
A Garai család majdnem 90 évig tudhatta magáénak. Ezekben az időkben a siklósi vár az országban központi helyet foglalt el. A vár védelmi rendszerének modernizálása és kibővítése valamint a kastély rész gótikus stílusúvá építése a családhoz köthető. Az ország egyik legerősebb várának számított ekkor.
Késöbb  Perényiek voltak azok, akik a már elavult védműveket korszerűsítették illetve a gótikus várkastélyt átalakították és reneszánsz stílusú lett. Siklós és vára sokat köszönhet a családnak, mert munkájuk ma is láthatóak.
 A török 1543-ban több napig tartó ostrom után foglalta el a siklósi várat és 143 évig birtokolta. Szigetvár elestéig nagyobb létszámú katonaság volt a várban, majd a török közigazgatás központja volt. Nagy átalakítások nem történtek ebben az időben. Az 1686-os felszabadítását követően egy darabig a császári kincstár tulajdona, majd  Caprara család kapta meg jutalmul, a gróf harcokban tett szolgálatáért.
A sorban a Batthyány család következik, akik közel 145 évig éltek a várban.  A hatalmas birtokot az özvegy vette meg 96.200 forintért. Ők voltak, akik barokk stílusúvá építették át a kastélyt, de a védműveket már nem újították fel.
A siklósi vár utolsó birtokosa Benyovszky család. Gróf Benyovszky Móric volt, aki a vár belső tereit átalakította és az addig üres termeit berendezte. 1929-ben műemlékké nyílváníttatta a siklósi várat. A második világháború évei alatt a család már nem lakott a várban.
A várat egy ideig a 1939-ben Magyarországra menekült lengyel tisztek és katonák számára internáló táborrá alakították, majd a háború későbbi időszakában ideiglenesen néhány szövetséges pilótát tartottak itt fogva. A gróf halála után felesége eladta a Honvéd Kincstárnak 1944-ben.
Tiszti üdülővé akarták átalakítani, de meghiúsultak a tervek a 44-45-ös hadi események miatt. 1956-ig megrongálva, kifosztva állt ekkor felújítások kezdődtek és múzeumot, éttermet és szállodát létesítettek benne. A 90-es évekre már megszűnt a szálloda és a turistaszálló is a várban.
 A vár továbbra is a magyar állam tulajdona, de hasznosításra szóló jog  a városé.  

Kincses Nagy Zoé

Forrás: siklosivar.hu

*****

Dr. Dittert Jenő kiállításának megnyitója
Szekszárdon a Székely Galériában

A fotókat és az összeállítást
Zalakovicsné Kovács Klára készítette.

*****

Ábrahám Exit Béla: Ej...
40×40 cm, olaj, vászon

*****
 

 

VI. évfolyam 19. szám

Körtefa vendégház - Várdomb

Programajánló sorozat 

 *****

Mustgáz sajtótájékoztató és gyakorlat

Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

*****

Garay János
SZEGSZÁRDI  BORDAL   (1846)

 

Már ha aztán bor: legyen bor,
Hegyi bor, ne szilvalé!
Még a vízbõl is csak az a jó,
Mely hegyekbõl zúg elé!
A lapályra béka menjen,
Igya meg a bûzös tavát;
Hegyre hág fel a szegszárdi,
Onnan hozza tûzborát.
    
Mint a legszebb kék leányszem,
Mint a nyájas, õszi ég,
A szegszárdi szõlõfürtnek
Szeme olyan tiszta kék;
S hogyha már szõlõkorában
Ily varázsjátékot ûz:
Hogy ne volna hát borában
Hogy ne volna égi tûz!    

Töltsd pohárba, és csodát látsz!
Színe mint a bikavér,
S mégis a gyöngy, mely belõle
Fölragyog, mint hó, fehér.
És a tõke, melyen termett
Nemde, oly zöld, mint a rét?
Hol leled föl szebben együtt
Szép hazánk háromszínét?
    
Ha sürûn tölt a szegszárdi,
Hát ne bánja senki se!
Mert hazája színeivel
Honszerelmét szíjja be!
Ha szegszárdi borral élne
Minden ember, mint te s én;
Nem rágódnék annyi hernyó
Nemzetünk szent törzsökén.
    
Már apáink õs korában
Hét országra szólt e bor:
Mert különben hegytövén nem
Épült volna kolostor...
Béla a dicsõ király is
Itt szûrt legjobb borokat,
Kit ma még minden tavasszal
Minden tõke megsirat.    

Béla király idejében
Még magyar volt a magyar;
Most ezerfelé szakadva,
Tudja isten mit akar!
Még a bort sem issza most úgy,
Mint az õsök idején;
Sört iszik vagy kávélével
Töltözik most ifjú, vén.

De borunkhoz hûk vagyunk mi,
S hûk legyünk szegszárdiak!
Míg fölöttünk e mosolygó
Sorhegyek virítanak,
Melyeket ha csúcsra szednénk,
Égig érne Bartinánk
S mi az égi csillagokkal
Poharat koccintanánk.

Ide hát, te bazsarózsa!
Poharunkba, bikavér!
Hadd igyuk az áldomást meg,
Legelőbb is magadér!
Jó barátért másod ízben,
Szép leányért azután,
Ki e háromért nem érez,
Kutyafejű, vad pogány!

S most le, társak, a kalappal,
Végre hagytuk a javát:
Isten éltesse hazánkat
A dicső magyar hazát,
Melybe min gyűrűbe minden
Hazafit befoglalunk,
Folyjon érte, hogy ha vér kell!
Mint foly érte itt borunk.

Folyjon a bor, folyjon a vér,
Hol dicsőség folynia!
Volt, van és leszen Szegszárdnak
Még elég hazafia!
Volt, van és leszen Szegszárdnak
Míg le nem dől Bartina,
Mellyel honját felköszöntse,
Egy pohárka jó bora.

*****

VI. évfolyam 18. szám

Körforgalom a 63-as úton Jánosmajor közelében.

Különleges körforgalmak (II.) 

 *****

Légi szúnyoggyérítés Szekszárd felett.

 *****

Itt van újra

Tudom mikor jön. Érzem az illatát, össze nem téveszthető, egyedi. Sokan még mondják, hogy ez nyár még, csak hidegfrontok járnak. Meggyőznének, hogy rosszul gondolom, nincs itt az ősz. Pedig a hajnal harmatát átszövi már. A délutánok hamarabb váltanak narancsból esti kékbe.  Itt van, itt kell lennie, mert nem sokáig maradhat.
Nem tudom mit tartogat számomra, csak szeretnék bizonyos dolgokat, mint a karácsonyt váró kis gyerek. Hűvöskés reggeleket, bögrét markolászósan meleg citromos teával, indián nyári langyos napokat, ezerszínű zörgő leveleket, gesztenye focizni, tök díszekkel pepecselni, eső cseppekkel táncolni és zenét hallgatni közben. Remélem mind meglesz nekem. Itt van az ősz, itt vagy újra,már nagyon vártalak.


Kincses Nagy Zoé

*****

Ábrahám Exit Béla: Duna part
50×70 cm, olaj, vászon

*****

VI. évfolyam 16. szám

 Különleges körforgalmak (I.)

Bajai körforgalmak

*****

Úton

Szeretek utazni. Volt egy időszak amikor csak azért ültem fel a buszra, hogy nézelődjek. Egyfajta sajátos kikapcsolódás a részemről. Ebben az is közre játszhat, hogy kilenc éves korom óta szelem az ország útjait valamilyen tömegközlekedési eszközön vagy személyautóival.

Múltkor mikor átmentünk a szomszédos városba megállapítottam, hogy végre zubog a víz a körforgalom közepén álló szökőkútban. Nagyon tetszik ahogy a virágok és pár nagyobb kő darab közre fogja. Mutatós darabja a városrésznek. Aztán eszembe jutott a csodás kecskeméti körforgalom ahol egy repülőgép körül körözhetünk majd a szőlőtőkés szekszárdi, mint egy jelezve, aki netán nem tudná merre jár, hogy itt bizony a bor, és borászok élnek.

Utána olvastam, hogy hazánkban elsőként a 1990-ben készült el az 53- as és az 55-ös számú főútvonal találkozásánál körforgalom. Győrben található az egyetlen fényjelzős készülékkel ellátott többsávos. Magyarországon több mint 500 körforgalom található, és szépségverseny is van számukra. Amellett, hogy csökkentik a balesetek számát és segítik közlekedésünk egyre több esetben az esztétikára is törekednek.

Ugyan amikor belehajt az ember kicsit feltörnek a ringlispíl emlékei, és, ha több sávos akkor jöhet az imádkozás, hogy jól és a helyes irányba menjünk ki, de még így is szerethető.  Sokat fel kell fedeznem. Kíváncsi vagyok a kazincbarcikai lovasosra és a szolnoki helikopteresre, de ami késik az nem múlik. Országjárásra, és körforgalom megfigyelésre fel!

Kincses-Nagy Zoé

Forrás: kresztanulasotthon.hu

*****

Boldog Mór kilátó - Pannonhalma

 Kilátók sorozat

*****

Ábrahám Exit Béla: Napraforgó szezon
40×40 cm, olaj, vászon

*****

VI. évfolyam 11. szám

Virágba borult a Jeli Arborétum
(Vas megye)

*****

Mesebirodalom a Jeli arborétum

A Jeli arborétum megteremtését egy legendás botanikusnak köszönhetjük, Ambrózy-Migazzi Istvánnak. A „virágos gróf” Nizzában született majd Tanán (Vas megye) éltek, ahol édesanyja jóvoltából tanulta meg a virágok szeretetét. Középiskolába Bécsben járt, de ide is kísérte az öröksége így a kedvenc tantárgya a botanika lett.

Miután bejárt számos országot a gróf fejébe vette, hogy Magyarországra elhozza az örök tavaszt a virágok segítségével. A felvidéki Malonyán hozták létre feleségével az első arborétumukat 1500 növény fajtával, ami többnyire külhoni fajta. Az I. világháború a csodakert történetének is végett vetett. Házaspár elvesztette otthonát, mert ragaszkodtak magyar állampolgárságukhoz. A kert gondozását a főkertészére bízta. Megőrzése sikeres volt ezért mai napig látogatható a malonyai Arborétum.

Abrózy a világháború alatt Tanán élt és közben kereste a megfelelő helyet a megyében a következő arborétumának. Végül Jeli pusztán találta meg számításait. 1922 tavaszától kezdte meg itt kertészeti munkálatai 5 hektárnyi területen, amelyet ma Felsőkertnek ismernek. Egészen 1933-ban bekövetkezett haláláig tevékenyen fejlesztette varázskertjét. Jelmondata olvasható sírján:”Semper vireo”- örökké zöldellek.


Alkotásban gazdag élete során Temes vármegyében is létre hozott egy kertet unokafivéreivel, amely ma az Újbázosi Arborétum.

A II.Világháború a Jeli Arborétumot sem kímélte majd a végével magára hagyták így a terület lassú haldoklásnak indult. 1953-ban jött a forduló pont, mert a kertet védetté nyilvánították. Ekkor az Ambrózy hagyatékból már csak 15 fenyő és 19 lombhullató fás növényfajta volt megtalálható. A hatvanas években újjászületett az arborétum. A területét tájkörzetekre osztották, amelyek Kína, Japán, Amerika, a Balkán és a Kaukázus. Az elkövetkezendő évtizedekben botanikusok egész sora dolgozott azon, hogy több mint 50 fenyő, 39 nyír, és 100 lágyszárú hagymás , hagymagubós valamint gyöktörzses faj legyen fel lelhető a növénypalettáján a varázskertnek. Ekkor készült el a látogatókat segítő útjelző táblák, sétautak, padok és esőházak.

Európa szerte ismert és egyben leglátványosabb az arborétum életében a havasszépe, ami egy különleges rododendron késő tavasztól tartó virágzása kora nyárig. Az egész  kert virágba borul és a gyönyörű szín kavalkád mellett a finom, bódító illat várja az ide látogatókat.


Kincses-Nagy Zoé

Forrás: jelivarazskert.hu

*****

Rózsa Sándor fája - Ásotthalom
 (híres fák sorozat)

*****

" RÚZSAFA (Rózsa Sándor fája)

Rózsa Sándor fáját a helyi, szögedies népnyelv hosszú ideje csak Rúzsafának nevezi.
A szürke nyárfát Kiss Ferenc jeles szegedi erdőmérnök adatai alapján kb. 220 évesre tehetjük.
Rúzsafa néven már a 19.század végi térképek is jelölik, szerepel a híres Jakabffy-féle 1907-es szegedi térképen is.
Levéltári dokumentumok bizonyítják, hogy Rózsa Sándor ezen a környéken élt, gyakran használta ezt az útvonalat,
így rendszeresen elhaladt ez előtt a nyárfa előtt, 1857.május 9.-én az innen mindössze néhány kilométerre található
Katona Pál ( Rózsa Sándor komája) tulajdonában lévő tanyán fogták el.

Juhász Antal néprajzkutató szerint"Amikor Rúzsa Sándort a pandúrok kergették, s a fa alatt elvágtatott, fölkapaszkodott
az ágakra. Lova tovább szaladt, a pandúrok az üres nyergű lovat üldözték. Rúzsa Sándor a nyárfárul nézte üldözőit."

A fa méreteiről tudjuk, hogy 1909-ben a kerületét 3,6 méternek mérték ( az átmérő 1,17 méter), a magasságát 23,2 méterben adták meg.
Az 1990-es évek elején a fa törzskerülete 4,72 méter, magassága 24,5 méter volt.1997-ben a törzskerületét 5,1 méternek mérték.
2014 tavaszán a törzs kerülete 5,39 méter volt ( az átmérő 1,72 méter), míg magassága napjainkban már nemigen változik
Az adatok alapján megállapítható, hogy a fa, ha lassan is, de még mindig fejlődésben áll. Ha a Rúzsafa tekintélyes méreteit,
mélyen barázdált kérgét szemléljük, jusson eszünkbe, hogy ez a fa két évszázada dacol a természettel a Homokhátság nyújtotta
szűkös életfeltételek mellett.

Az 1848-as szabadságharc hős szabadcsapatának, egyúttal a betyároknak legendás vezéréről, Rózsa Sándorról az Ásotthalom
központjában található Rózsa Sándor Élményházban tudhat meg többet az érdeklődő.

Andrési Pál és Toroczkai László írása alapján készítette: Ásotthalom Nagyközség Önkormányzata 2015 "


Forrás: teljes idézet a fa mellett álló információs tábláról.

*****

Ábrahám Exit Béla: Sólyom
50×50 cm, olaj, vászon

*****

VI. évfolyam 10. szám

Tavasz a nagyvenyimi arborétumban

Programajánló sorozat

*****

Csiffáry Zoltán

A lélek kertje

Mint gondozatlan kert,
úgy néz ki ember lelke.
Mikor megszületik,
még nincs rendbe téve.

Gondozzák, ápolják,
többen is a kertet,
hogy hasznosat teremjen,
Istennek, embernek.

Kezdődik akkortól,
amikor felsírok.
Apám vigasztalt,
anyám ringatott.

Énekeltek szépen,
a mondtak egy mesét,
boldogan hallgattam,
mint később az Igét.

Mert lelkünk is ápolták
éveken keresztül,
nyesegették a vadhajtást
lelkükön belül.

Megtanítottak arra is,
becsüljük a társunk,
minden emberben él
egy másik felebarátunk.

Évek hosszú munkája:
kitisztultunk lélekben,
most már tudunk remélni
és bízni Istenben.

Ezúton köszönjük meg
a fárasztó munkát,
hogy gondozatlan kert,
virágos parkká vált.

*****

Pajkaszeg azaz Pilisszentlélek utcáin

*****

Filmsorozatok aranykora

Reneszánszukat élik a sorozatok. Bármerre megy az ember, vagy nézelődik a neten, belefut. Rajongóik és kritikusaik véleményüket hangoztatják róluk. Nagy embertömeg nézi valamelyiket. Lehet spanyol, török, amerikai, magyar, így a műfajuk is sokszínű krimi, dráma, vígjáték vagy ezek fura elegye. Azt vettem észre, hogy szépen bekúsznak a nézőik mindennapjaiba.

A kemény magos rajongóknak azon felül, hogy megszereznek pár emléktárgyat, felbuzdulnak és megkeresik a kultikus helyszíneket. Például Amerikában a Jó barátok szökőkútját, amiben fürödnek a szereplők a főcím dal alatt, rendszeresen meglátogatják. Hazánkban Pajkaszegre azaz Pilisszentlélekre vándorolnak a nézők. Valaki számára annyira meghatározó tud lenni egyes sorozat karaktere, hogy akár gyermekének is azt a nevet adja. Régen ez Borostyánokban, Eszmeraldákban, Brendonokban volt tetten érhető. Mostanság a MTA-hoz sok kérelem fut be török személy nevek elfogadásával kapcsolatban.

A sorozatoknak én a közösség teremtő erejét szeretem. Emlékeimben még most is aktívan él az, amikor a családom péntek este összegyűlt a nagyszobában. Mindenki elfoglalta a maga helyét és figyeltük az egy szem Orion tévénkben, ahogy a Jujingok élnek a rancson. Majd a Szomszédokat, valamivel később a Vészhelyzetet.

Egyszer volt egy furcsa élményem, amikor a helyi presszóba bementem és ahogy az ajtót benyitottam vagy húsz csitító férfi szem rám szegeződött. Hirtelen olyan kicsire összehúztam magam és óvatosan kezdtem mozogni. Ők visszatértek az eredeti pozíciójukhoz, ahol is feszülten várták a nagy képernyős készülék előtt, hogy mi lesz a Trónok harcának a vége. Férfi népet eddig csak nagy foci klubok meccsénél láttam ilyen állapotba. Egymást csitították, néha együtt felhördültek, vagy elégedetten kurjantottak. Miután vége lett a szériának a saját élményeik hangos megosztása történt egy pofa sör mellett. Elképedtem.

Mitől lehet ekkora hatással ránk? Csak sejtésem van. Igazából nem is számít, amíg szórakoztat.

Kincses-Nagy Zoé

*****

VI. évfolyam 9. szám

Mentovics Éva

Az én anyukám

Szemed tükre mint a gyémánt,
úgy tündököl, úgy ragyog…
elmondtad már milliószor:
legszebb kincsed én vagyok.

Mesét mondasz lefekvéskor,
simogatsz, ha felkelek,
s hogyha néha úgy visítok,
hogy az ég is megremeg,

kifürkészed, mi a gondom,
megtörlöd a szememet,
hiszen tudod, mindent megold
az anyai szeretet.

Elnézted, ha céklalével
pacáztam az ebédnél,
s éjjel, hogyha lázas voltam,
borogattál, meséltél.

Ápolgattál, pátyolgattál,
így telt sorra napra nap…
most már tudom, hogy az anyák
éjszaka sem alszanak.

Te vagy az én őrangyalom,
hogyha hívlak nem késel.
Tudod anyu, úgy szeretlek…
nem mondhatom elégszer.

*****

Ábrahám Exit Béla: Rózsa feketében
30×40 cm, olaj, habkarton

*****
 

Adony - Lórév között

Komppal a Dunán sorozat

*****

Némán mesélő kövek

A grábóci ortodox temető

*****

Beszélő kövek

A tíz parancsolat kőtáblába vésve érkezett az emberekhez. Hammurabi törvényeit is kő oszlop őrizte. Úgy tűnik, ha valamit igazán tartósan szerettek volna, hogy fenn maradjon, akkor így oldották meg. Különleges anyag a kő, fél drága társaihoz gyógyító erőt tulajdonítanak, míg drága társai ékszerként vagyonokat érnek. Valamit mindig hordoz a legkisebb kavics is.

Grábóc községe is sok követ rejt, amely a múltját tartósítja. A helyiség életében az 1585 évhez kapcsolódik az a lényeges momentum, hogy szerbek települtek ide a török elől menekülve. Később svábok is csatlakoztak, akik az idők folyamán egyre nagyobb számban laktak itt.

Szerbekkel érkezett az ortodox vallás is. 1985-1994 között - az utolsó szerzetes haláláig- kolostor működött a településen. Jelenleg apácák élnek a kolostor falai közt. Vallási szempontból a grábóci szerb templom túl nőtte a határokat. Jelentősége a kártápmedence egészét érintette, ugyanis itt őriznek egy igen értékes Szent Borbála ereklyét is. Ekkor vált búcsújáró hellyé.

A templom mellett található a szerb temető. A régi ,düledező sírhelyek között a temető szélén pihen egy kő, melyen nem található felirat. Senkiről nem állít emléket. Viszont amikor közelebbről megvizsgálja az ember, észre vesz benne egy virág és egy béka fosszíliát. A kétéltűnek már hiányos a feje. Nem az idő, de nem is huligánok rongálták meg, csak a fájdalommal küzdő emberek simogatása. Úgy tartja a szóbeszéd, hogy a csodatévő kő ,amelyre  ha leülsz, vagy megérinted az aktuális fájdalmad megszűnik, enyhül.

Kincses Nagy Zoé

Forrás: wikipedia; csatolna.hu