Európa kék szalagja a Duna
Búcsú a hegyektől
*****
Ahol a víz az úr
Európa kék szalagja a Duna
Búcsú a hegyektől
*****
Ahol a víz az úr
Európa kék szalagja a Duna
Nagyon szoros
*****
A Dráva menti WISEDRAVELIFE projekt eredményeinek bemutatása.
A lankóci láperdő vízellátásának helyreállítása.
*****
A WWF Magyarország
A WWF egy nemzetközi alapítvány (World Wide Fund for Nature, magyarul Természetvédelmi Világalap) a világ legnagyobb természet védelmi szervezete, amely 1961-ben alakult. A fenttartható jövőért és a természeti értékek védelméért több mint 100 országban dolgoznak 6000-nél is több munkatárssal. Az alapítvány küldetése az, hogy olyan jövőt teremtsen, amiben harmóniában él egymással az emberiség és a természet. Kiemelik, hogy nem állatvédő szervezet, mert egységként tekint az élővilágra és így törekszik megóvni. Céljuk a „biológiai sokféleség megőrzése, a környezeti szennyezések csökkentése, a természeti erőforrások hosszú távon fenntartható használatának elősegítése, a megújuló energiaforrások használatának ösztönzése, valamint a fenntartható élelmiszertermelés.” Ez a nemzetközi szervezet ide haza 1991-ben kezdte munkáját WWF Magyarország néven, és 1998 óta kiemelten közhasznú alapítványként tevékenykedik. A természetvédelmi törekvésekkel összhangban dolgozik az alapítvány, de figyelembe veszik a hazai szükségleteket is, így ezen elvek mentén meghatározott célkitűzéseik vannak. Munkájuk több rétű és beletartozik a természetes erdeink és vizesélőhelyek védelmére, ezen belül is különös fontosággal a folyóvízi és ártéri rendszerekre, valamint megóvása a védett és veszélyeztetett élőhelyeknek, fajoknak, illetve környezetbarát, fenntartható mezőgazdaság és vidékfejlesztés területe. Fontos számukra, hogy a környezettudatosság, mint szemlélet minél több emberhez eljusson, és nagy hangsúlyt fektetnek még az éghajlatváltozás hatásainak csökkentésére. Magyarország természeti értékeinek védelmében négy kiemelten fontos területre figyelnek: éghajlatváltozás és energia, erdők védelme, folyók és vizesélőhelyek megőrzése, nagyragadozó fajok védelme. Következő eszközökkel dolgoznak programjaik során, amely a terepmunka, a természetvédelmi érdekérvényesítés, és a szemléletformálás. Együttműködnek oktatási intézményekkel, más civil szervezetekkel, nemzeti parkokkal, természetvédelmi hatóságokkal, üzleti élet képviselőivel, valamint a helyi lakossággal. Regionális szinten a WWF európai irodáival és más nemzetközi civil szervezetekkel. A WWF Magyarország továbbá a WWF CEE tagja (korábban WWF Duna-Kárpátok Regionális Iroda). K.N.Z. forrás: https://wwf.hu/rolunk/; https://www.facebook.com/wwfhungary/; https://hu.wikipedia.org/wiki/WWF
*****
Körmenet - Decs
2024-03-31
*****
Európa kék szalagja a Duna
*****
Ünnepi megemlékezés a középtengelici Csapó sírkertben
Csillagos égbolt a hívek felett
Megújult a decsi református templom kívül-belül
*****
Európa kék szalagja a Duna
*****
Pagi: Nyissátok ki a templomokat
Békét
Nyissátok ki a templomokat!
Hagyjátok ott a füstölgő romokat!
Menjetek be imádkozni,
a békéért fohászkodni.
Sok millió ember szava
messzire száll,
hömpölyög, mint a tisztító ár.
Lemossa a kormos falakat.
Nyissátok ki a templomokat!
Forrás: www.poet.hu - versek
*****
Ábrahám Exit Béla: Szent Dorottya
*****
Európa kék szalagja a Duna
*****
Pete János népi citerás
*****
Citera
Magyar népi húros hangszer a citera, melyet pengetéssel szólaltatnak meg. Legegyszerűbb változata, téglalap alakú hasáb formájú, és asztalra téve játszanak rajta. Citerának sok változatát ismerik és a világ számos táján fellelhető. Közös jellemzőjük az, hogy nyakuk nincs és a húrok a hangszer test felett van. Legelterjedtebb fajtája a "Dunántúli hasas" és az "Alföldi kölyökfejes" keveréke. 1774-ből származik magyar nyelvterületről az első megemlítése a hangszernek. Érdekesség, hogy az 1940-50-es évekig a tambura kifejezést használták a citerára az Alföldön. A Dunántúlon megjelenő salzburgi citera hozza magával a kifejezést a 19. század elején. Valószínűsíthető, hogy az európai citera ókori hangszerből a monochordból fejlődött ki. A hasábciterát a történeti adatokból következtetve a 18.szászadban szlovák,
cseh, morva közvetítéssel került országunkba, először az Alföldre és a későbbiekben onnan terjedt el hazánkban.
Felépítése: A hangszer körülbelül fél méter hosszú és téglalap alakú. Hosszanti oldala egyenes vonalú, illetve itt helyezkedik el a fogólap.
A fogólapon helyezkedik el a két sor érintő különböző távolságra egymástól. Külső soron a hét törzshang található, két és fél oktáv szélességben. A belsőn a kromatikus hangok vannak. Két hangsoros felosztás a zongorán található fekete fehér billentyűk szerepéhez hasonló. A fogólaptól jobbra az oldalrészen pengetnek. A citera jobb kezünk felőli végében találjuk a húrtartó szegeket, a bal felőliben a fejet. Itt vannak a hangolószegek. A szemben lévő oldal a fejtől lépcsőzetesen szélesedik. Az oldalrészek által bezárt részt hangszertestnek vagy hangszekrénynek nevezik. A hangszekrény két végén két húremelő bak is van. A citeráknak három lábuk van, kettő a fogólap felőli két végén, a harmadik a szemben lévő oldal közepén.
K.N.Z.
Forrás: Wikipedia
*****
Ábrahám Exit Béla: A kitaszított (I-II.)
Európa kék szalagja a Duna
*****
Egy téli árvíz a Gemencben
*****
Gondolattöredékek áradáshoz
Nem a víztől félsz csak attól, hogy szépen lassan bekebelezi és láthatatlanná teszi, ami eddig látható volt.
Egyre terjeszkedik és nem tudni mikor áll meg. Amikor a víz nyaldossa a sínpár dombját, és a kis halász ház hosszú gólyalábai eltűnnek, valahogy rájössz, hogy az elemek mellett te mennyire kicsi és végtelenül sebezhető vagy. A hordalékos, tajtékzó víz mindent visz. Szép a Duna, de csak a medrében. És vajon mit hoz, és mit visz? Mert mindig ad, és elvesz. Átrendez mindent, mint egy fel nem kért tájépítő. Saját ízlésének és erejének megfelelően.Talán még ez benne a flusztráló, hogy nem tudjuk mi marad utána. Könyörtelenül szembesít a veszteségeinkkel.
Szeretem a vizet, de csak a megzabolázható formáját.
Már ha van ilyen...
Kincses Nagy Zoé
*****
Ábrahám Exit Béla: Idill
Európa kék szalagja a Duna
*****
Ifj. Pete Jánosné csuhéfonó népi iparművész
*****
Szuhanics Albert: Megérett a kukorica
Megérett a kukorica,
gyere, törjük együtt, Ica!
Húzd csak le a csuhét róla,
vetkőztesd le profi módra!
Megkérem én szomszéd Jutkát,
morzsoljunk le minden csutkát!
Amíg peregnek a szemek,
addig vele szemezgetek...
Van sok csibénk, siess, Klári,
kukoricát kell darálni!
Ha elfárad az én kezem,
karcsú derekad ölelem.
Kis Katicám, arra kérlek,
etessük meg a csibéket!
Amíg fogy a finom dara,
puszilgassuk egymást, Kata!
Invitálom szép Iluskát,
szedjük fel a szétszórt csutkát!
Rásüt a nap a hasunkra,
míg összegyűl egy kupacba...
Forrás: www.poet.hu - versek
*****
Keresztes Zsuzsanna: Kukoricaszárítás
30×30 cm - ragasztott rongykép
Európa kék szalagja a Duna Búcsú a hegyektől ***** Ahol a víz az úr A Dráva menti WISEDRAVELIFE projekt eredményeinek bemutatása. ***** Du...