A MIG-21 ( NATO kódja: Fisbed ) a Szovjetúnióban, a Mikojan-Gurjevics Tervezőirodában ( OKB-155 ) az 1950-es évek második felében kifejlesztett, teljesen fémtestű, félhéjszerkezetű, deltaszárnyú, behúzható futóművel, gázturbinás sugárhajtóművel, utánégetővel, hermetikusan zárható kabinnal, katapult üléssel ellátott egyszemélyes frontvadász feladatkörre kifejlesztett kis hatótávolságú, merevszárnyú repülőgéptípus. Sorozatgyártása ( F-J-7E ) 1959-2002, a ( J-7GB ) sorozatjellel, 2005-ig. Első felszállás: 1956. január 9. Szolgálatba 1959-ben állították. Szolgálatból kivonása az 1990-es évek második felétől folyamatosan.
A filmben felhasznált fotókat Pellionné Katona Mária bocsájtotta rendelkezésünkre.
*****
Vörösmarty fenyõfája
A görbői kúria az 1810-es évek elején épült. Építtetője Csefalvay Ferenc, saját kezűleg ültette a kastély mögötti fekete fenyőt. Az épületben mindig nemes emberek, alispánok laktak. Mint például Bene Lajos, Dőry Pál, Lippai Lajos.
Ebben a házban élt egy ideig hazánk egyik híres költője, Vörösmarty Mihály, aki itt készült ügyvédi pályájára. A diploma megszerzéséhez kellett a költőnek egy joggyakornoki állás.
Perczel Sándor - Csefalvay Ferenc sógora - jóvoltából került ide Görbőre Vörösmarty, Tolna megye alispánjának szolgálatába. 1822 novemberétől 1823 szeptemberéig tartózkodott itt. Görbő hegyei, lankás dombjai ihlették a költőt eposzának megírásához. A Zalán futásának elsõ énekét a már említett fekete fenyő alatt kezdte írni! Ebbe a fába véste bele monogramját, ami a kéreg elöregedéséig látható volt. A fekete fenyő több ágban pompázott, hordozván Vörösmarty és egyéb korok emlékét. A falu népe "csak" "Vörösmarty fának hívta". Egy viharos napon belecsapódott villám okozta kár miatt a fa, két ágúvá vált. Majd a kúria felé eső ág , korhadás miatt az épületre dőlt. A megmaradt egy ág, lefelé dőlt a völgybe, így megmentésre kényszerült, hogy ne törjön le. A mentése után 2020-ban elszáradt, kivágásra kényszerült.
Szekszárdi festők is biztosan készítettek képet a fáról, hiszen évtizedekig tábort tartottak sok társukkal együtt a kúriában.
Pellionné Katona Mária írása
*****
Csiffáry Zoltán: Magányos fa
Elbújnék a világ elől. sokszor úgy érzem. Keresve sem találnák meg eldugott kis fészkem. Lennék erdő sűrűjében egy magányos fa, melybe belevésik neved, melyet nem fúj el szél, nem mos le eső, s nem lep be moha. Mindig velem lennél. Kiállnám az élet bármely viharát, büszkén viselném e felírást: " Nem feledlek soha."
*****
Dunakeszi - Horány között
Komppal a Dunán sorozat
*****
Aranyosi Ervin: Ősz van
Ősz van, hűvös idő, didergős a reggel. Nem is találkozunk víg madársereggel.
Mogorva a kedvünk, a lelkünk is fázik. felhők mögött a nap, s a Föld könnyben ázik.
Ám az erdő, a szép, újra virágzott, színes levél formál ezernyi virágot.
A szélnek nem tetszik, nagyját leszaggatja! Gyászinduló lenne, a szarvasbőgés hangja?
Én nem így gondolom, inkább jövőt ígér, hogy egyszer véget ér, az a közeli tél.
Ha a tél közeleg, tavasz jár nyomában. A jövő csírája itt ébred a mában!
Szemed tükre mint a gyémánt, úgy tündököl, úgy ragyog… elmondtad már milliószor: legszebb kincsed én vagyok.
Mesét mondasz lefekvéskor, simogatsz, ha felkelek, s hogyha néha úgy visítok, hogy az ég is megremeg,
kifürkészed, mi a gondom, megtörlöd a szememet, hiszen tudod, mindent megold az anyai szeretet.
Elnézted, ha céklalével pacáztam az ebédnél, s éjjel, hogyha lázas voltam, borogattál, meséltél.
Ápolgattál, pátyolgattál, így telt sorra napra nap… most már tudom, hogy az anyák éjszaka sem alszanak.
Te vagy az én őrangyalom, hogyha hívlak nem késel. Tudod anyu, úgy szeretlek… nem mondhatom elégszer.
*****
Ábrahám Exit Béla: Rózsa feketében 30×40 cm, olaj, habkarton
*****
Adony - Lórév között
Komppal a Dunán sorozat
*****
Némán mesélő kövek
A grábóci ortodox temető
*****
Beszélő kövek
A tíz parancsolat kőtáblába vésve érkezett az emberekhez. Hammurabi törvényeit is kő oszlop őrizte. Úgy tűnik, ha valamit igazán tartósan szerettek volna, hogy fenn maradjon, akkor így oldották meg. Különleges anyag a kő, fél drága társaihoz gyógyító erőt tulajdonítanak, míg drága társai ékszerként vagyonokat érnek. Valamit mindig hordoz a legkisebb kavics is.
Grábóc községe is sok követ rejt, amely a múltját tartósítja. A helyiség életében az 1585 évhez kapcsolódik az a lényeges momentum, hogy szerbek települtek ide a török elől menekülve. Később svábok is csatlakoztak, akik az idők folyamán egyre nagyobb számban laktak itt.
Szerbekkel érkezett az ortodox vallás is. 1985-1994 között - az utolsó szerzetes haláláig- kolostor működött a településen. Jelenleg apácák élnek a kolostor falai közt. Vallási szempontból a grábóci szerb templom túl nőtte a határokat. Jelentősége a kártápmedence egészét érintette, ugyanis itt őriznek egy igen értékes Szent Borbála ereklyét is. Ekkor vált búcsújáró hellyé.
A templom mellett található a szerb temető. A régi ,düledező sírhelyek között a temető szélén pihen egy kő, melyen nem található felirat. Senkiről nem állít emléket. Viszont amikor közelebbről megvizsgálja az ember, észre vesz benne egy virág és egy béka fosszíliát. A kétéltűnek már hiányos a feje. Nem az idő, de nem is huligánok rongálták meg, csak a fájdalommal küzdő emberek simogatása. Úgy tartja a szóbeszéd, hogy a csodatévő kő ,amelyre ha leülsz, vagy megérinted az aktuális fájdalmad megszűnik, enyhül.
