XI. évfolyam 13. szám

 *****

Apáink öröksége

Múlt- jelen

*****

Lakatosné Bungó Ibolya

Földünkért

Nem kell naponta túl sokat tenned,

Csak kukába raknod a szemetet,

Ügyelj környezet tisztaságára,

Pajkos társak csintalanságára!

Nem kell naponta túl sokat tenned,

Csak óvni az élő természetet,

Füvet vetni és fákat ültetni,

Kiskertben, meg virágot locsolni!

Nem kell naponta túl sokat tenned,

Csak madáretetőt készítened,

Boldogabban ébredsz a dalára,

Énekével mindezt meghálálja!

Nem kell naponta túl sokat tenned,

Csak a használt játék elemeket,

Gyűjtőjébe gondosan bedobni,

Társaidat is erre szoktatni!

Nem kell minden nap túl sokat tenned,

Csak élvezd a csodás természetet,

Óvd tiszta vizét, a levegőjét,

Egyetlen életterünk jövőjét!

2026. április 22.

Forrás: www.poet.hu / Természetvédelem versek

*****

*****

XI. évfolyam 12. szám

 *****

Glöckner Jánosra emlékeztünk

Mórágy, 2026.június 12.

*****

IX. varsádi Nemzetiségi Napok ( összefoglaló)

2026.június 13.

*****

A varsádi Remény Táncegyüttes fergeteges pillanatai

2026. június 13.

*****

Kamarás Klára

Lepketánc

A szerelem csak lepketánc,

rájöttem régesrégen.

Ezernyi pille éli át

a vadvirágos réten.

Ha megérett a nyáridő,

mindenki társra vágyna.

Ne gondolj rá, hogy csapda ez!

A természet csodája...

A vér tüzel, táncolni kell,

mert tél jön majd az őszre,

ki nyáron át magán búsul,

nem táncol tán` jövőre.

Forrás: www.poet.hu / Természet versek

*****

*****

XI. évfolyam, 11. szám

 *****

Áfonyás, tejszínes csirkemellragu

Gasztropercek sorozat

*****

Bepillantás az éjszakai erdőbe

Vadlesen sorozat

*****

Lecsek Ilona ( Ilpaki )

Bagolylak

Sötét lepel pihen a tájon,

fülesbagoly lapul az ágon.

Kémlelve tekinget szerteszét,

figyelve otthona erdejét.

Éles karma tapad a faágra,

pillantása saját odújára.

Drága, kicsi kincsét őrzi abban,

hisz fiókája van tollpamacsban.

Izgő-mozgó, aprócska madárka,

korog-morog a kis gyomrocskája.

Éhségét valahogyan leplezze,

kiabál a meleg kis fészekbe.

Odareppen hozzá a mamája,

apró falatkát rak a szájába.

Vadászott ő éjszaka leplében,

hisz fiókája járt az eszében.

Forrás: www.poet.hu / Gyerekvers

*****

*****