(Vas megye)
*****
Mesebirodalom a Jeli arborétum
A Jeli arborétum megteremtését egy legendás botanikusnak köszönhetjük, Ambrózy-Migazzi Istvánnak. A „virágos gróf” Nizzában született majd Tanán (Vas megye) éltek, ahol édesanyja jóvoltából tanulta meg a virágok szeretetét. Középiskolába Bécsben járt, de ide is kísérte az öröksége így a kedvenc tantárgya a botanika lett.
Miután bejárt számos országot a gróf fejébe vette, hogy Magyarországra elhozza az örök tavaszt a virágok segítségével. A felvidéki Malonyán hozták létre feleségével az első arborétumukat 1500 növény fajtával, ami többnyire külhoni fajta. Az I. világháború a csodakert történetének is végett vetett. Házaspár elvesztette otthonát, mert ragaszkodtak magyar állampolgárságukhoz. A kert gondozását a főkertészére bízta. Megőrzése sikeres volt ezért mai napig látogatható a malonyai Arborétum.
Abrózy a világháború alatt Tanán élt és közben kereste a megfelelő helyet a megyében a következő arborétumának. Végül Jeli pusztán találta meg számításait. 1922 tavaszától kezdte meg itt kertészeti munkálatai 5 hektárnyi területen, amelyet ma Felsőkertnek ismernek. Egészen 1933-ban bekövetkezett haláláig tevékenyen fejlesztette varázskertjét. Jelmondata olvasható sírján:”Semper vireo”- örökké zöldellek.
Alkotásban gazdag élete során Temes vármegyében is létre hozott egy kertet unokafivéreivel, amely ma az Újbázosi Arborétum.
A II.Világháború a Jeli Arborétumot sem kímélte majd a végével magára hagyták így a terület lassú haldoklásnak indult. 1953-ban jött a forduló pont, mert a kertet védetté nyilvánították. Ekkor az Ambrózy hagyatékból már csak 15 fenyő és 19 lombhullató fás növényfajta volt megtalálható. A hatvanas években újjászületett az arborétum. A területét tájkörzetekre osztották, amelyek Kína, Japán, Amerika, a Balkán és a Kaukázus. Az elkövetkezendő évtizedekben botanikusok egész sora dolgozott azon, hogy több mint 50 fenyő, 39 nyír, és 100 lágyszárú hagymás , hagymagubós valamint gyöktörzses faj legyen fel lelhető a növénypalettáján a varázskertnek. Ekkor készült el a látogatókat segítő útjelző táblák, sétautak, padok és esőházak.
Európa szerte ismert és egyben leglátványosabb az arborétum életében a havasszépe, ami egy különleges rododendron késő tavasztól tartó virágzása kora nyárig. Az egész kert virágba borul és a gyönyörű szín kavalkád mellett a finom, bódító illat várja az ide látogatókat.
Kincses-Nagy Zoé
Forrás: jelivarazskert.hu
*****
(híres fák sorozat)
*****
" RÚZSAFA (Rózsa Sándor fája)
Rózsa Sándor fáját a helyi, szögedies népnyelv hosszú ideje csak Rúzsafának nevezi.
A szürke nyárfát Kiss Ferenc jeles szegedi erdőmérnök adatai alapján kb. 220 évesre tehetjük.
Rúzsafa néven már a 19.század végi térképek is jelölik, szerepel a híres Jakabffy-féle 1907-es szegedi térképen is.
Levéltári dokumentumok bizonyítják, hogy Rózsa Sándor ezen a környéken élt, gyakran használta ezt az útvonalat,
így rendszeresen elhaladt ez előtt a nyárfa előtt, 1857.május 9.-én az innen mindössze néhány kilométerre található
Katona Pál ( Rózsa Sándor komája) tulajdonában lévő tanyán fogták el.
Juhász Antal néprajzkutató szerint"Amikor Rúzsa Sándort a pandúrok kergették, s a fa alatt elvágtatott, fölkapaszkodott
az ágakra. Lova tovább szaladt, a pandúrok az üres nyergű lovat üldözték. Rúzsa Sándor a nyárfárul nézte üldözőit."
A fa méreteiről tudjuk, hogy 1909-ben a kerületét 3,6 méternek mérték ( az átmérő 1,17 méter), a magasságát 23,2 méterben adták meg.
Az 1990-es évek elején a fa törzskerülete 4,72 méter, magassága 24,5 méter volt.1997-ben a törzskerületét 5,1 méternek mérték.
2014 tavaszán a törzs kerülete 5,39 méter volt ( az átmérő 1,72 méter), míg magassága napjainkban már nemigen változik
Az adatok alapján megállapítható, hogy a fa, ha lassan is, de még mindig fejlődésben áll. Ha a Rúzsafa tekintélyes méreteit,
mélyen barázdált kérgét szemléljük, jusson eszünkbe, hogy ez a fa két évszázada dacol a természettel a Homokhátság nyújtotta
szűkös életfeltételek mellett.
Az 1848-as szabadságharc hős szabadcsapatának, egyúttal a betyároknak legendás vezéréről, Rózsa Sándorról az Ásotthalom
központjában található Rózsa Sándor Élményházban tudhat meg többet az érdeklődő.
Andrési Pál és Toroczkai László írása alapján készítette: Ásotthalom Nagyközség Önkormányzata 2015 "
Forrás: teljes idézet a fa mellett álló információs tábláról.
*****
Ábrahám Exit Béla: Sólyom
50×50 cm, olaj, vászon
*****
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése