Szigetvári vár
Magyarország várai sorozat
*****
Zrínyi IV. Miklós gróf, Szigetvár hőse
1508-ban született Horvátországban, Zrínyi III.Miklós Korbáviai Ilonával kötött frigyéből. Születésének időpontja nem ismert, ezért a halálakor megadott korához viszonyítva következtethető ki, amely 58 év.
A család apai ága ősi horvát brebiri Subics famíliától eredezteti magát. Nagyapja Korváviai Károly a horvát arisztokrácia legbefolyásosabb alakja Hunyadi Mátyás király uralkodása alatt. Az oszmánok elleni harc egészen a 15. századig visszanyúlik a családban.
Gyermekkoráról nem maradtak fent adatok, így az akkori szokásokra lehet támaszkodni. Feltételezhető, hogy nagybátyja udvarában kapott lehetőséget arra, hogy elsajátítsa a fegyverforgatás, birtokigazgatás,és politizálás fortélyait.
Az ifjú gróf karrierjét két dolog ágyazta meg, hogy gyűlölte a törököket, valamint mindvégig kitartott I. Ferdinánd mellett, ugyanis kortársainak több tagja elég gyakran váltott pártot. Ennek a konok hűségnek köszönhette, hogy 1542-ben a király horvát-szlavón-dalmát bánná nevezte ki.
Zrínyi Miklós kétszer házasodott. Első felesége Frangepán Katalin. A házasságból tizenhárom gyermeke született nyolc lány és öt fiú. Ebből a frigyből egyetlen férfikort megért fia Zrínyi IV. György, aki török elleni harcokban szintén jelentős sikereket ért el, és tárnokmesteri címet is megörökölte apjától. Felnőtt kort megért hét lánya, akik magyar főurakkal házasodtak. Második felesége Rosenberg Éva, akitől egy fia Zrínyi III. János született. Férje halálát követően az asszony a gyermekkel Csehországba költözött.
Zrínyi Miklós dunántúli főkapitány 1566-ban, egy hónapon át védte Szigetvárt a Szulejmán szultán által vezetett sereggel szemben. Végül szeptember 7.-én kitört katonái élén, és hősi halált halt.
„Az elmúlt évszázadokban többször felvetődött, hogy vajon kit és mit tisztelünk Zrínyi Miklósban. Annyi bizonyos, hogy nem csupán önfeláldozó halála tette példaképpé... Zrínyi Közép-Európa közös hőse. A horvát grófból magyar arisztokratává emelkedő, elkötelezett törökellenes katonára és politikusra így joggal lehet büszke minden magyar és horvát, sőt osztrák és cseh állampolgár, minden szigetvári, zágrábi vagy csáktornyai lokálpatrióta. Egyszerre tarthatjuk őt a történeti Magyar- és Horvátország, illetve az egykori Habsburg Monarchia közös hősének.”
Kincses Nagy Zoé
Forrás: Benda Kálmán, Zrínyi Miklós a szigetvári hős, Szigetvár 1993 (A Szigetvári Várbaráti Kör Kiskönyvtára 17); Varga Szabolcs: Vár és mezőváros története 1526 és 1566 között. In: Bősze Sándor – Ravazdi László – Szita László szerk.: Szigetvár története. Tanulmányok a város múltjából. Szigetvár Város Önkormányzata – Szigetvári Várbaráti Kör, Szigetvár, 2006. 45-91. ISBN 963 06 0726 3; Varga Szabolcs: Leónidasz a végvidéken. Zrínyi Miklós (1508-1566). Pécs, 2016. Kronosz Kiadó ISBN 9786155497834; Wikipedia
1508-ban született Horvátországban, Zrínyi III.Miklós Korbáviai Ilonával kötött frigyéből. Születésének időpontja nem ismert, ezért a halálakor megadott korához viszonyítva következtethető ki, amely 58 év.
A család apai ága ősi horvát brebiri Subics famíliától eredezteti magát. Nagyapja Korváviai Károly a horvát arisztokrácia legbefolyásosabb alakja Hunyadi Mátyás király uralkodása alatt. Az oszmánok elleni harc egészen a 15. századig visszanyúlik a családban.
Gyermekkoráról nem maradtak fent adatok, így az akkori szokásokra lehet támaszkodni. Feltételezhető, hogy nagybátyja udvarában kapott lehetőséget arra, hogy elsajátítsa a fegyverforgatás, birtokigazgatás,és politizálás fortélyait.
Az ifjú gróf karrierjét két dolog ágyazta meg, hogy gyűlölte a törököket, valamint mindvégig kitartott I. Ferdinánd mellett, ugyanis kortársainak több tagja elég gyakran váltott pártot. Ennek a konok hűségnek köszönhette, hogy 1542-ben a király horvát-szlavón-dalmát bánná nevezte ki.
Zrínyi Miklós kétszer házasodott. Első felesége Frangepán Katalin. A házasságból tizenhárom gyermeke született nyolc lány és öt fiú. Ebből a frigyből egyetlen férfikort megért fia Zrínyi IV. György, aki török elleni harcokban szintén jelentős sikereket ért el, és tárnokmesteri címet is megörökölte apjától. Felnőtt kort megért hét lánya, akik magyar főurakkal házasodtak. Második felesége Rosenberg Éva, akitől egy fia Zrínyi III. János született. Férje halálát követően az asszony a gyermekkel Csehországba költözött.
Zrínyi Miklós dunántúli főkapitány 1566-ban, egy hónapon át védte Szigetvárt a Szulejmán szultán által vezetett sereggel szemben. Végül szeptember 7.-én kitört katonái élén, és hősi halált halt.
„Az elmúlt évszázadokban többször felvetődött, hogy vajon kit és mit tisztelünk Zrínyi Miklósban. Annyi bizonyos, hogy nem csupán önfeláldozó halála tette példaképpé... Zrínyi Közép-Európa közös hőse. A horvát grófból magyar arisztokratává emelkedő, elkötelezett törökellenes katonára és politikusra így joggal lehet büszke minden magyar és horvát, sőt osztrák és cseh állampolgár, minden szigetvári, zágrábi vagy csáktornyai lokálpatrióta. Egyszerre tarthatjuk őt a történeti Magyar- és Horvátország, illetve az egykori Habsburg Monarchia közös hősének.”
Kincses Nagy Zoé
Forrás: Benda Kálmán, Zrínyi Miklós a szigetvári hős, Szigetvár 1993 (A Szigetvári Várbaráti Kör Kiskönyvtára 17); Varga Szabolcs: Vár és mezőváros története 1526 és 1566 között. In: Bősze Sándor – Ravazdi László – Szita László szerk.: Szigetvár története. Tanulmányok a város múltjából. Szigetvár Város Önkormányzata – Szigetvári Várbaráti Kör, Szigetvár, 2006. 45-91. ISBN 963 06 0726 3; Varga Szabolcs: Leónidasz a végvidéken. Zrínyi Miklós (1508-1566). Pécs, 2016. Kronosz Kiadó ISBN 9786155497834; Wikipedia
*****
M 6-os autópálya alagútjai Baranya- és Tolna megye határán
Különleges utakon jártunk sorozat
*****
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése