Népi hangszerek (IV.) Előadó: Bognár Cecil népművelő
*****
Vizsga vörösen
Van egy dallam részlet, ami 7 éves korom óta megjelenik a gondolataimban. Azon kapom magam, hogy bevásárlás közben, takarítás során vagy sétálva elkezdem dudorászni. Időkapszulaként visszaránt a gyerekkoromba. Zenei tagozatos osztályba jártam. A kórustagságon és a több dupla énekórán kívül azt foglalta magába, hogy egy alaphangszeren, valamint egy választotton kellet megtanulni játszani. A furulya volt az, amin mindenki tanult zenélni.
Én szerettem a hangszeren játszani, mással nem is volt baj, csak a gyakorlással és a zenei elmélettel, ami a szolfézs néven ismert. Értettem, hogy vannak alap dolgok, amit kell ismerni az embernek, hogy megszólaltassa az eszközét, de az túl száraz volt nekem. Aktív gyerekként lenyomtam, amit láttam vagy látni véltem a kottában. Sokszor megkaptam, hogy értékelik a szenvedélyes előadás módomat és zeneiséget, csak a kotta mást mutat. Hosszú ideig nem foglalkoztam nyaggatásukkal, úgy voltam vele, hogy nem értik a művészetemet, meg jobb móka barátokkal ökörködni. Aztán elhangzott egy bizonyos mondat, hogy nem sokára jön a fél évi vizsga. Mindenki előtt. A mindenki az összes évfolyamot jelentette. Na erre a tudatra összerándult a gyomor. A maradék egy hónap próbáról szólt. Hazafelé menet a dombon, a másodikon lévő lakás kisszobájában a szomszédok, rajongó örömére, napköziben, az udvaron. Mire oda kerültem már álmodtam is vele.
Az előadás remekül sikerült csak utána kérdezte mindenki, hogy jól vagyok-e, mert olyan vörös vagyok, mint a rák. A videófelvétel és a felkészítő tanárom szerint csak a legelején vettem levegőt meg egy nagyobb szünetnél a felénél. Őszintén megvallotta, hogy ilyet még nem látott és nem is szeretne többet, mert lábon kihordott egy szívinfarktust. Lelki szemei előtt lezajlott egy fulladásos eset, ahol a mentőket tereli a színpadról. Sok mindenre nem emlékszem a vizsgáról csak arra, hogy dobog a szívem a fejemben, és veszek egy nagy levegőt, meghajolok és végre vége, kilépek a színről.
Kincses Nagy Zoé
*****
Fekete Gólya Pihenőház Baja - Dunafürdő
*****
Béla király téri tapintható láthatatlan
Farkas Pál szobrászművész alkotása Szekszárd egyik legszebb terén található a polgármesteri hivatal és a vármegyeháza szomszédságában, illetve a belvárosi templommal szemben.
2014-ben a szekszárdi Rotary Club ötlete alapján és támogatásával elkészült a város terének bronz makettje, melyet elsősorban a vakok és gyengén-látók számára készült. Az épületeken kívül még Braille-írással is olvashatók az ismertető szövegek.
https://www.kozterkep.hu/23449/bela-kiraly-teri-tapinthato-lathatatlan
(fotók: Ábrahám Exit Béla)
Különleges szobrok sorozat
*****
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése