Minden kedves látogatónknak kellemes húsvéti ünnepeket kíván a magazin valamennyi munkatársa!
*****
Itt a virágos tavasz!
*****
Wass Albert: Első tavaszi vers
Szél jött. A Nagyerdőnek súgott valamit, Péterfián dalolt egy keveset, aztán végigszaladt a korzón: alighanem valakit keresett.
Lány ment a korzón. Szép szőke haja Könnyebb volt, mint a lepke lenge álma, Diáklány volt. Ez volt az első tavaszi délutánja.
Mellette egy legényke ballagott, poétaféle, nótázó diák, Szívében dal, a lány kezében korai virág.
Mi sem kellett több a jókedvű szélnek: beszáguldott a diákszívekbe, kiseperte a szürke ködöket, az ólomlábú gondokat kiverte, s beszórta őket tavaszi virággal. - Hohó! - riadtak össze a szívek. Hohó....a szél nevetve elszaladt... Két csodálkozó szempár összenézett, fény gyúlt: valahol tavasz lett ezalatt.
*****
Dámszarvas szobrok városa, Tamási
különleges szobrok sorozat
*****
A tamási dámbika szobor
A szobrot a város önkormányzata és az NKA segítségével állították. Ünnepélyes keretek között 2016. okt. 26-án adták át és rendhagyó trófea szemlét is tartottak. A mű a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. székházának parkjában kapott otthont a város frekventált pontján. Süttői mészkő talapzaton áll az élethű nagyságú bronz dám. Tamási címer fontos részét képezi eme nemes vad.
Úgy tartják, hogy Gyulaj és Tamási erdőterülete a dám paradicsoma. A világranglistán az első 50 dámtrófea 60 százalékát teszik ki a magyar dámlapátok. A gyulaji dám érdekessége, hogy 2014-ben Tolnai Értéktár Értékei közé vették, majd egy év sem kellett, és a kiemelkedő Nemzeti Értékek Listájára került, valamint Tolnaikum is lett.
Aranyérmes Tamási dámbikát 2014.szeptember 12.-én ejtettek, amelynek 24 órás súlya 4,99 kg volt, a pontszáma pedig 215,85.
Pár napja dudorásztuk családosan a mindenki által jól ismert szöveg kíséretében a .."Kossuth Lajos az üzente, elfogyott a regimentje"... valamint a ..."Esik eső karikára, Kossuth Lajos kalapjára, valahány csepp esik rája, annyi áldás szálljon rája"... Egyik óvó néni kedves ismerősünk azt mesélte, hogy annyira szeretik ezeket a dalokat a kicsik, de még a szülők is, hogy az év végi záróműsorba is be kellet rakni pár éve.
Visszagondoltam, ha nem lenne ez a világi kényszerszünetes helyzet a mai napot hogyan tölteném. Kézműves foglalkozás keretében háromszínű kokárdákat gyártanék gyöngyből, drótból vagy selyemszalagból gyerekekkel és megvitatnánk ismételten, hogy melyik színnel kell befelé haladva kezdeni, melyik a helyes piros kontra zöld. Amit azzal zárok, hogy mindegy a színek sorrendje amíg tudja az illető, hogy miért teszi ki.
Eszembe jutottak azok az évek is, amikor diákként lelkesen előadást csináltunk az ünnepre. Próbák alatt néha sikerült elképzelni azt, hogy én is osztottam a 12 pontot, majd a tömeggel elmentünk Táncsicsot kiszabadítani és hallgatni Petőfit, hogyan szavalja el művét. Márciusi ifjúvá válni pár percre. A lelkületében fürdőzni. Előadás során az izgalom ellenére is igyekeztem az eszmeiségét minél érzékletesebben megosztani.
Mit csinálnék vagy mit csináltam anno most mindegy is, jelenleg még párszor elénekelgetem a kedvenc huszáros dalaimat, megnézek egy jó magyar filmet és közben remélem, hogy jövőre nem csak nosztalgiázva élem meg március 15-e szellemiségét.
Kincses-Nagy Zoé
*****
Wass Albert
Rügyek
Az orgona-bokorra cinke szállt, s a kis rügyeknek halk titkot súgott: a dombon látta már a napsugárt, már jönni fog, s a lombok börtönére fényt havaz! Smaragd szívekben felpezsdült az élet. Csodás remény:valahol újra éled egy régi álom, csillogó tavasz.
Lelkünkben is ilyen rügyecske tán a gondolat. A jég alatt szellem-páncélzat védi: kőkemény.
Egy forró csókra hirtelen kipattan, s dalos tavasz lesz: csengő költemény
Nepp Dénes szekszárdi szíjgyártómester a Népművészet Mestere
országos eredménye
*****
A tél utolsó próbálkozása a "magyar tengeren".
*****
Hideggel tartósított tavasz
Van egy sajátos rajongásom a Balaton felé, amely annak is köszönhető, hogy nem csak a gyermekéveim nyarait élhettem meg partján, hanem kamaszkorom meghatározó négy évét. Ugyanis, ott jártam gimnáziumba. Így testközelből láthattam az évszakoknak viselt arcát. A tavasz arra felé csakis a csalóka jelzőt kaphatja. A kollégium régi, szocreál díszköves falai közül hívogatóan melegnek tűnt a kinti légkör. Mert ugye a napsugár átfurakodott az ablak üvegen, de a szél az kint maradt. Valahogy védett közegben sosem tűnt annyira erősnek a légmozgás, hiába ropogtatva táncoltatták meg a fákat. Megbeszéltük, hogy sétálunk tankör után a parton. Unaloműzőként és D vitamin gyűjtés gyanánt. Tinédzser fejjel nem feltétlen voltam a réteges öltözködés híve. Nem éreztem szükségét.
Arrafelé még nem is volt probléma, mert fűtött minket... nos nem az ifjonti hév, hanem a nemrég elfogyasztott meleg vacsora, valamint a zárt helyből raktározott hő. Lenn a parton figyeltük a sárgás, narancsos fényjátékot a vízen. Kószáltunk mindenfelé a természet lágy ölén, nem volt benne cél. Egy zöldebb résznél ibolya illata keltette fel érdeklődésünket. Persze megállapítottuk, hogy hideg van, mert az arcunk és az orrunk piros lett. Eljött viszont egy pont, ahol kevésnek tűnt a nap általi fűtés, nyert az ég általi klíma. Egymásra nézve minden szót elhagyva egyszer csak megindultunk alma-materünk felé, szinte versenyszerű, gyors gyaloglásba kezdtünk. Egymást túl licitálva, hogy ki, mit fog csinálni, ha védett közegbe kerül. Egyikünk: - Én forró csokit veszek az automatából! Másikunk: -Én hármat, sőt abban fogok fürdeni. Erre valaki: - Fürdeni, igen, én meleg zuhanyt veszek. Aztán jön az automata megszállása. Én előre törve, mint Zrínyi, mert a hideg csipkedte a combom, sikítom: A fürdőben fogom inni a töméntelen mennyiségű forró csokit.
A csapattal mikor beértünk lélekszakadva, megcéloztuk a sokat emlegetett gépet. Egy tépett cetlin gyermeki ákombákom piros írás jelezte, hogy szervizelés miatt nem működik. Az - ezt nem hiszem el, te csak szívatsz - megrökönyödés után kiröhögtük magunkat. Megjegyezték a fiúk nekem, hogy a következő futó felmérésnél testnevelésen meg van az ösztönzés. Miután mind lefürödtünk, a porta előtérbe leültünk a kis megszokott asztalunkhoz és néha felvihogva ittunk egy általam készített nagy adag, gőzölgő, jó cukros, indokolatlanul túl citromlevezett teát.
Kincses Nagy Zoé
*****
Wass Albert: Tavasz várás
Érzed? Jön a tavasz, a fák alá már tarka-fátylú verőfényt havaz. A messzeségből hírnök érkezett: madár lebeg a rónaság felett s fény szállt a holt avarra: Hóvirág.
Ugye, testvér, csábítanak most halk melódiák, ezer kis visszatérő róna-dal. S ugye, neked is tarka a világ, s az álmaid megannyi könnyű lepkék: már nemsokára zöldül a levél, és visszaszáll a tavasz és a fecskék, és a fecskékkel ő is visszatér...
Ha jönne már... ugye, testvér, megálmodod mi lenne?... S egy kis meleg belopódzik halkan a szívedbe...
Gemenc vizei sorozat.
Turisták által nem látogatható terület.
*****
Máriagyűd
Híres zarándokhelyek sorozat
*****
A mai Máriagyűd a hagyományok szerint nevét a magyar honfoglalók közt érkező Győd vezérről, Etu kun vezér fiáról kapta. Szent István király az 1000 körül Pécsváradra telepített bencés szerzetesekre bízta a vidéket, akik 1006-ban megtalálták a kegyelettel körülvett Mária-szobrot, és kápolnát emeltek fölé. 1148-ban II.Géza király templomot építtetett itt, és főnemeseivel gyakran látogatta. Az eredeti Mária-szobor átvészelte ugyan a tatárjárást, de a törökök ittléte alatt eltűnt. Ma Eszéken látható. 1711 után a gyűdiek visszakérték, de nem kapták meg., így Rudnay Mátyás más lépet állíttatott a gyűdi oltárra. A korabeli feljegyzések szerint Szűz Mária 1687-ben jelent meg fényözönben a kálvinisták kezében lévő apró templom ablakában egy Tamás nevű katolikus gazdának.Mátyás siklósi ispán is látta, de a vele lévő Huppi János kálvinista gazda azonban nem, csak Mátyás imádkozása után. Ezután Kraljevics Tamás ferences gvárdián személyesen a szigetvári Vecchi gróf generálishoz fordult segítségért. A gróf parancsára a templomot visszaadták a katolikusoknak. 1757 december 4.-én keletkezett irat szerint elismerő csodatévő szent hely lett a templom. 1805-től ismerte el hivatalosan VII.Pius pápa zarándokhelynek Máriagyűdöt. 2008 szeptember 14-ével bazilika címet adományozott a kegytemplomnak XVI.Benedek pápa.
Forrás: WIKIPÉDIA
*****
Csiffáry Zoltán: Csak remélsz
Örökké szeretni azt, ki nem szeret téged, könnyeket tagadni, mik szívedben élnek.
Kergetni egy álmot, mit soha el nem érsz, csalódott szívvel mindig csak remélsz.
Gemenc nem csak egyedi állatvilágáról híres, hanem arról is, hogy három világrekorder szarvasbika trófeát is adott. Az első a „Szálkai bika” volt amelyet 1891-ben ejtettek el és 243,89 nemzetközi ponttal értékeltek. Úgy tartják, hogy a gemenci erdőből vándorolt át az ott bérelt területre. Másodjára a dicsőség 1946-ban adódott meg a „Kazuki bika”, amely 248,55 pontos volt elejtésének helye ma már Szerbiához tartozik, így ott is tekinthető meg.
A harmadik trófea Bleier József karapancsai fővadászhoz fűződik. A gímszarvast 1986. szeptember 3,-án lőtte ki. A nagy terpesztésű agancs különlegessége, hogy jobb száron elágazó szemággal rendelkezik,valamint hátra ívelő farkasággal. Még abban az évben Magyarországon hívták össze a nemzetközi trófeabíráló bizottságot, ahol 271,000 nemzetközi ponttal értékelték, amellyel átvette akkor a világranglista elsőséget.
A következő paraméterekkel rendelkezik. Trófea tömege 15,195 kg, szárak hossza 133,6 és 127,8 cm, szemágak hossza 46,5 és 47,0 cm, középágak hossza 59,6 és 64,2 cm, rózsakörméretek 29,4 és 29,0 cm, alsó szárkörméret bal 18,8 cm, jobb 20,6 cm, felső szárkörméret bal 18,9 cm, jobb 19,0 cm, agancs terpesztése 106,5 cm, ágak száma páratlan 26-os, bal száron 10, jobbon 13.
Ezen trófeákat nemzeti kincsként őrzik hazánkban, akik elejtették a vadat csak a hiteles másolatot kapták meg. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum állandó vadászati kiállításán tekinthető meg az eredeti. A karapancsai vadászkastély előtt álló életnagyságú szobor ad emléket eme egyedülálló, nemes állat előtt. Jelenleg a világranglistán harmadik helyen áll, Magyarországon még mindig az első.
A hely neve délszláv nyelveken Vodica, ami "vizecskét" jelent. Az okmányokból csak annyi ismeretes, hogy az itt eredő két forrás a 18. században vallásos tiszteletnek örvendezett. Az imádságnak és a forrás vizének csodás gyógyulásokat tulajdonítanak. A kegyhely kialakulásáról több legenda is szól: - az első, miszerint egy szerb és egy magyar diák vándorolt arra amikor farkasok támadták meg őket. Amikor észrevettek egy Szűzanya-képet egy fán, hozzá kezdtek fohászkodni, és megmenekültek. A fa közelében találtak két forrást, és elhatározták, hogy a forrásokat saját vallásuk szerint Szűz Mária tiszteletére szentelik. - a második legenda szerint valamikor egy Mária-kép függött az egyik fán, és egy vándor pihent meg alatta. Amint szomorú sorsán sóhajtozott, érezte, hogy vízcseppek hullanak karjára. Mivel eső nem esett, úgy látta, hogy a Szűzanya szemeiből hullanak a könnyek. Mária megszólította, és kérte, hogy merítsen vizet a forrásból. A vándor a könnyekből fakadt forrásból merített, megmosakodott, és teljes lelki megújulást érzett. - a harmadik történet szerint pásztorok tanyáztak a vidéken, amikor nagy fényesség után egy nagy fa fölött megjelent a Szent-Szűz. A Szűzanya forrásokat fakasztott. Mások úgy tudják, hogy az 1700-as években, Urunk színeváltozásának ünnepén a kurucok a Bátmonostor közelében lévő Monostorac-kolostort feldúlták. A szerb-ortodox szerzeteseket miután megvertek, el is űztek. E helyen utolérve, meg is ölték őket. A bajai szerbek az itt felfedezett forráshoz, "Szent Kúthoz" kezdtek járni imádkozni a bunyevácokkal együtt. A betegek a gyógyulásuk reményében keresték fel eme helyet. Az egyik forráshoz a szerb-ortodoxok, a másikhoz a katolikusok járnak imádkozni.
Dunakanyar éke a visegrádi vár A vár tulajdonképpen erődítmény amely a Visegrádi-hegységtől egészen a Duna partjáig húzódott. A völgyzárófal kötötte össze a Fellegvárat és az Alsóvárat, amely őrtoronyba végződött. Az idők során több erődítményt is építettek az itt élő emberek, hogy a szoroson átvezető utat ellenőrizhessék. IV.Béla király építette a felesége Laszkarisz Mária királyné hozományából a tatárjárást követően a visegrádi kettős várrendszert 1250-1260 körül. A vár részei a két toronyból áll és egy lakópalotából valamint a hegycsúcsot övező erődítmény falakból. Későbbi bővítés Károly Róberthez köthető, amikor a főváros székhelyét ide helyezte. Az asszonyház elkészíttetése és a vár korszerűsítése Luxemburgi Zsigmondnak köszönhető. Mátyás király uralkodása alatt felújították a vár palotaszárnyait. Koronaőrző hely volt Visegrád 1490-1529-ig. A török idők során óriás pusztítást szenvedett el a vár. 1544-ben foglalták el a törökök. Nem csak a vár hanem a hozzátartozó város is elpusztult. Hosszú időbe telt az újra népesedése a helynek. Helyreállító törekvések 1870-től voltak, de érdemben 1960-tól indult meg a műemlékvédelmi helyreállítása. A várat 2017-től kezdődően a Nemzeti Várprogram keretében felújították. Forrás: https://hu.m.wikipedia.org/wiki/Visegr%C3%A1di_v%C3%A1r www.visegrad.hu
Kincses Nagy Zoé
*****
Csiffáry Zoltán
Téli tündér
Reggel felém tündér szállt, körötte sok hópehely járt. Arca piros volt a széltől, megremegett az érintéstől.
Meleg kabátba burkolódzott, teste melegét tartotta ott. Hópelyhek közt tovasuhant, követtem s Ő mutatta az utat.
Nem jár messze az igazságtól, szívesen látom Őt, bárhol. Jó érzés, hogy itt van a közelembe', rám tekint huncutul nevetve.
Bokrok közt ködfátyol járt, nem látni Őt, a függönyön át. Előttem titokban éli életét, de távolból is érezni szeretetét.
