A ráckevei hajómalom forgatásánál a malomba lépve különleges érzés kerített hatalmába. Egyik kedvenc regényem, Fekete István ; Hajnal Badányban című művének légkörét éreztem magam körül. Aki ismeri a regényt tudja, hogy a fő cselekmény mellett egy új malom születését és később "életét" is megismerhetjük. Voltam már múzeumi környezetben, malomban, de itt más fogadott. A malom működik, és ráadásul egészséges lisztet őröl. A fények, a hangok és a légkör engem teljesen elvarázsolt. Megbabonázva néztem a sok kis és nagy fogaskereket, a szerte ágazó és különböző hosszúságú, egyik lassan, a másik gyorsan futó szíjakat, melyek nem esnek le az egyébként sima kerekekről, a sok-sok izgő-mozgó alkatrészt. Ráadásul ott van a fából készült malom és az őrlés illata. Száz szónak is egy a vége, ez a helyszín igazán mély nyomot hagyott bennem, melyre sokáig fogok emlékezni.
Soha ne légy szomorú, ha a valóság túl rideg, s ne keseredj el, ha nem találod helyed. A valós élet olyan, mint a csörgedező patak, előfordul néha, hogy nehezebben halad. Ha nem találod céljaid, ne gyötörd magad, idővel majd alakul, mi e percben csak gondolat. Kérdezhetnéd, miért élünk, de senki nincs, ki választ ad, minden napunk küzdelem, mely mindhalálig megmarad. Ha csalódott vagy, s úgy érzed, hogy minden hullám összecsap, gondolj bele, mennyi ember vállalná sorsodat. Mindig csak a jóra figyelj, s hibáidat elfeledd, ha önmagadat elfogadod, könnyebb lesz az életed. Ha nem látod a fényt, a Napot, nyisd ki jobban a szemed, gondjaid közt tartogat még csodákat az életed. Mindig csak a mának élj, s az örök szabályt ne feledd: A holnap mindig tiszta, mivel nem szennyezi semmi tett.
Duna-Dráva Nemzeti Park
1996 tavaszán jött létre a park, hogy több olyan területet beolvasztottak, amelyek korábban már védetté lettek nyilvánítva.
A Duna és a Dráva mentén 50.000 ha területén található. Természeti képének a főbefolyásoló eleme a víz. A folyók víz tömege meghatározza számos különféle élőhely kialakulását, sok védett és ritka növény- és állatfajjal. A két folyón kívül a park területe az egész Dél-Dunántúlra kiterjed, illetve az öt tájvédelmi körzetet (Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet, Dél-Mezőföld Tájvédelmi Körzet, Kelet-Mecsek Tájvédelmi körzet, Zselici Tájvédelmi Körzet, Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet) és tizenkilenc természetvédelmi területet is magába foglalja. Felügyelő szervezete a A Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság.
A Nemzeti Park tájegységei
Gemenc
A Duna-menti Sárköz területén található, amely már 1977-ben védett területté lett nyilvánítva. Az ártéri növényvilágának meghatározó társulásai a bokorfüzesek, a puha- és keményfa ligeterdők.
A nagy vadaknak kiváló búvóhelyet ad a szinte megközelíthetetlen ligeterdő. Őz és vaddisznó állománya is említésre méltó, de világhírűvé a gímszarvasai tették. Védett értékei a jégmadár,
a rétisas, a fekete gólya, és a kerecsensólyom. Sajátossága még ezen területnek, hogy „fokok” szövik át, melyek részben természetesen kialakuló keskeny csatornák, amit a régen ott élő és gazdálkodó embert segítette, egyfajta folyószabályozás.
Béda-Karapancsa
1989-ben tájvédelmi körzet. Két lényeges részre osztható, a bédai részre, mely a Duna jobb partján található a Mohácstól a déli országhatárig, és a karapancsi bal part rész és hozzátartozik a Karapancsai-halastó.
Itt van hazánk rétisasok és fekete gólyák által egyik „legsűrűbben lakott” területe. A háborítatlan ártéri erdők mélyén zavartalanul pihennek meg hatalmas csapatokban a gémfélék, kis és nagy kócsagok, kanalas gémek.
Az erdeiben vadmacska él, és értékes emlősök közül a vidra otthona is. Védett növénye a réti iszalag.
Dráva
A Dráva és mellékfolyóinak árterét holtágakat és galériaerdők kísérik. Kolokán, tündérálom,
rucaöröm, sulyom állomány tarkítja a holtágakat.
Halban leggazdagabb vizeink egyike a hazai Dráva szakasz és ritka fajok is előfordulnak.
Otthont ad a kecsegének, Petényi-márnának, lápi pócnak és réti csíknek. A rendkívül ritka tarajos gőte is megtalálható itt. Kis lile és a billegetőcankó,
a jégmadár, gyurgyalag kedvelt költési és tartózkodási helyei a Dráva homok- és kavicspadjai. Énekesmadarak nagy számban élnek a galériaerdőkben, úgymint a fülemüle,
énekes nádiposzáta, barátposzáta, csilpcsalpfüzike, kárókatonák. Védett ragadozó a nyuszt és a vadmacska.
K.N.Z.
Forrás:
A Dráva menti WISEDRAVELIFE projekt eredményeinek bemutatása.
A lankóci láperdő vízellátásának helyreállítása.
*****
A WWF Magyarország
A WWF egy nemzetközi alapítvány
(World Wide Fund for Nature, magyarul Természetvédelmi Világalap)
a világ legnagyobb természet védelmi szervezete, amely 1961-ben alakult. A fenttartható jövőért és a természeti értékek védelméért több mint 100 országban dolgoznak 6000-nél is több munkatárssal.
Az alapítvány küldetése az, hogy olyan jövőt teremtsen, amiben harmóniában él egymással az emberiség és a természet.
Kiemelik, hogy nem állatvédő szervezet, mert egységként tekint az élővilágra és így törekszik megóvni. Céljuk a „biológiai sokféleség megőrzése, a környezeti szennyezések csökkentése,
a természeti erőforrások hosszú távon fenntartható használatának elősegítése, a megújuló energiaforrások használatának ösztönzése, valamint a fenntartható élelmiszertermelés.”
Ez a nemzetközi szervezet ide haza 1991-ben kezdte munkáját WWF Magyarország néven, és 1998 óta kiemelten közhasznú alapítványként tevékenykedik. A természetvédelmi törekvésekkel összhangban dolgozik az alapítvány, de figyelembe veszik a hazai szükségleteket is, így ezen elvek mentén meghatározott célkitűzéseik vannak. Munkájuk több rétű és beletartozik a természetes erdeink és vizesélőhelyek védelmére, ezen belül is különös fontosággal a folyóvízi és ártéri rendszerekre, valamint megóvása a védett és veszélyeztetett élőhelyeknek, fajoknak, illetve környezetbarát, fenntartható mezőgazdaság és vidékfejlesztés területe. Fontos számukra, hogy a környezettudatosság, mint szemlélet minél több emberhez eljusson, és nagy hangsúlyt fektetnek még az éghajlatváltozás hatásainak csökkentésére. Magyarország természeti értékeinek védelmében négy kiemelten fontos területre figyelnek: éghajlatváltozás és energia, erdők védelme, folyók és vizesélőhelyek megőrzése, nagyragadozó fajok védelme. Következő eszközökkel dolgoznak programjaik során, amely a terepmunka, a természetvédelmi érdekérvényesítés, és a szemléletformálás. Együttműködnek oktatási intézményekkel, más civil szervezetekkel, nemzeti parkokkal, természetvédelmi hatóságokkal, üzleti élet képviselőivel, valamint a helyi lakossággal. Regionális szinten a WWF európai irodáival és más nemzetközi civil szervezetekkel. A WWF Magyarország továbbá a WWF CEE tagja
(korábban WWF Duna-Kárpátok Regionális Iroda).
K.N.Z.
forrás: https://wwf.hu/rolunk/; https://www.facebook.com/wwfhungary/; https://hu.wikipedia.org/wiki/WWF
