IX. évfolyam 9. szám

 Európa kék szalagja a Duna

Búcsú a hegyektől

*****

Ahol a víz az úr

A Dráva menti WISEDRAVELIFE

projekt eredményeinek bemutatása.

*****

Duna-Dráva Nemzeti Park 1996 tavaszán jött létre a park, hogy több olyan területet beolvasztottak, amelyek korábban már védetté lettek nyilvánítva. A Duna és a Dráva mentén 50.000 ha területén található. Természeti képének a főbefolyásoló eleme a víz. A folyók víz tömege meghatározza számos különféle élőhely kialakulását, sok védett és ritka növény- és állatfajjal. A két folyón kívül a park területe az egész Dél-Dunántúlra kiterjed, illetve az öt tájvédelmi körzetet (Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet, Dél-Mezőföld Tájvédelmi Körzet, Kelet-Mecsek Tájvédelmi körzet, Zselici Tájvédelmi Körzet, Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet) és tizenkilenc természetvédelmi területet is magába foglalja. Felügyelő szervezete a A Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság. A Nemzeti Park tájegységei

Gemenc A Duna-menti Sárköz területén található, amely már 1977-ben védett területté lett nyilvánítva. Az ártéri növényvilágának meghatározó társulásai a bokorfüzesek, a puha- és keményfa ligeterdők. A nagy vadaknak kiváló búvóhelyet ad a szinte megközelíthetetlen ligeterdő. Őz és vaddisznó állománya is említésre méltó, de világhírűvé a gímszarvasai tették. Védett értékei a jégmadár, a rétisas, a fekete gólya, és a kerecsensólyom. Sajátossága még ezen területnek, hogy „fokok” szövik át, melyek részben természetesen kialakuló keskeny csatornák, amit a régen ott élő és gazdálkodó embert segítette, egyfajta folyószabályozás. Béda-Karapancsa 1989-ben tájvédelmi körzet. Két lényeges részre osztható, a bédai részre, mely a Duna jobb partján található a Mohácstól a déli országhatárig, és a karapancsi bal part rész és hozzátartozik a Karapancsai-halastó. Itt van hazánk rétisasok és fekete gólyák által egyik „legsűrűbben lakott” területe. A háborítatlan ártéri erdők mélyén zavartalanul pihennek meg hatalmas csapatokban a gémfélék, kis és nagy kócsagok, kanalas gémek. Az erdeiben vadmacska él, és értékes emlősök közül a vidra otthona is. Védett növénye a réti iszalag. Dráva A Dráva és mellékfolyóinak árterét holtágakat és galériaerdők kísérik. Kolokán, tündérálom, rucaöröm, sulyom állomány tarkítja a holtágakat. Halban leggazdagabb vizeink egyike a hazai Dráva szakasz és ritka fajok is előfordulnak. Otthont ad a kecsegének, Petényi-márnának, lápi pócnak és réti csíknek. A rendkívül ritka tarajos gőte is megtalálható itt. Kis lile és a billegetőcankó, a jégmadár, gyurgyalag kedvelt költési és tartózkodási helyei a Dráva homok- és kavicspadjai. Énekesmadarak nagy számban élnek a galériaerdőkben, úgymint a fülemüle, énekes nádiposzáta, barátposzáta, csilpcsalpfüzike, kárókatonák. Védett ragadozó a nyuszt és a vadmacska. K.N.Z. Forrás:

https://www.ddnp.hu/termeszetvedelem/vedett_termeszeti_teruletek/nemzeti_park_-_duna_menti_teruletek

https://hu.wikipedia.org/wiki/Duna%E2%80%93Dr%C3%A1va_Nemzeti_Park

https://magyarnemzetiparkok.hu/npi/duna-drava-nemzeti-park/#about