VI. évfolyam 16. szám

 Különleges körforgalmak (I.)

Bajai körforgalmak

*****

Úton

Szeretek utazni. Volt egy időszak amikor csak azért ültem fel a buszra, hogy nézelődjek. Egyfajta sajátos kikapcsolódás a részemről. Ebben az is közre játszhat, hogy kilenc éves korom óta szelem az ország útjait valamilyen tömegközlekedési eszközön vagy személyautóival.

Múltkor mikor átmentünk a szomszédos városba megállapítottam, hogy végre zubog a víz a körforgalom közepén álló szökőkútban. Nagyon tetszik ahogy a virágok és pár nagyobb kő darab közre fogja. Mutatós darabja a városrésznek. Aztán eszembe jutott a csodás kecskeméti körforgalom ahol egy repülőgép körül körözhetünk majd a szőlőtőkés szekszárdi, mint egy jelezve, aki netán nem tudná merre jár, hogy itt bizony a bor, és borászok élnek.

Utána olvastam, hogy hazánkban elsőként a 1990-ben készült el az 53- as és az 55-ös számú főútvonal találkozásánál körforgalom. Győrben található az egyetlen fényjelzős készülékkel ellátott többsávos. Magyarországon több mint 500 körforgalom található, és szépségverseny is van számukra. Amellett, hogy csökkentik a balesetek számát és segítik közlekedésünk egyre több esetben az esztétikára is törekednek.

Ugyan amikor belehajt az ember kicsit feltörnek a ringlispíl emlékei, és, ha több sávos akkor jöhet az imádkozás, hogy jól és a helyes irányba menjünk ki, de még így is szerethető.  Sokat fel kell fedeznem. Kíváncsi vagyok a kazincbarcikai lovasosra és a szolnoki helikopteresre, de ami késik az nem múlik. Országjárásra, és körforgalom megfigyelésre fel!

Kincses-Nagy Zoé

Forrás: kresztanulasotthon.hu

*****

Boldog Mór kilátó - Pannonhalma

 Kilátók sorozat

*****

Ábrahám Exit Béla: Napraforgó szezon
40×40 cm, olaj, vászon

*****

VI. évfolyam 15. szám

Százhalombatta - Tököl között

Komppal a Dunán sorozat

*****

Csiffáry Zoltán: Tétova mozdulat

Meg nem gondolt szavak,
tétova gondolatok,
még jó dolgokat is
szerteroncsolhattok.

Szíveket tép, mardos,
pedig nem szeretne,
s fáj utána szíve,
könnyezik a lelke.

*****

Gróf Ambróczy-Migazzi István kilátó a Jeli arborétumban

Kilátók sorozat

*****

Ábrahám Exit Béla: Hamarosan...
50×40 cm, olaj, vászon

*****
 

VI. évfolyam 14. szám

Nagy bakszakáll

Vadvirágok sorozat

*****

Wass Albert: Dalol a honvágy ( részlet)

Szeretnék szántani,
hat ökröt hajtani,
régi eke szarvát
kezemben tartani.

harmatos hajnalon
régi utat járni.
Régi erdőszélen
virágot csodálni.

Szeretnék még egyszer
tavaszbúzát vetni!
Jó fekete földet
a kezembe venni.

Beszívni illatát
frissen kaszált fűnek,
mialatt a réten
tücskök hegedülnek...! 

*****

Pannonhalmi lombkorona tanösvény

 

*****

Csiffáry Zoltán

Remény

Hallgatom a szívem halk dobbanását,
erdőben sétálva a szellő suttogását.
Boldogan repülnek madarak az égbe,
és én csak hallgatom. Mikor hívsz már végre?

A fák között kereslek, kutatlak,
ágak közt csak sebek hasadnak,
mikor jő szellő, mely lágyan simogat.
Mikor érzem kezed, amely gyógyítgat?

Az életet néha sötétnek látom,
két szemed hoz bele világosságot.
Világos az éj is, ha szemedbe nézek,
azt, hogy én szeretlek, remélem, megérted.

*****

A Csókakői vár

Magyarország várai sorozat

*****

Majoros Árpád: Ihletem Csókakőről

Messziről tündököl Csókakő vára,
aki csak erre jár, szépségét megcsodálja.
Takaros kis falira leltem,
két csóka madár éneke hívogatott engem.

Hej, be szép is tud itt lenni,
a Vértes ölelésében tündökölni.
Az ég kék, a nap ragyog,
a természet szépségébe beleolvadok.

örömmel sietek fel a várba,
múltunkat csendesen megcsodálva.
Időutazásban vagyon részem,
a szívem egyre hevesebben ver én nékem.

Fölérve megszólalni sem sem tudok,
a lelkem csordultig csillog.
Szép színekben pompázik minden,
a magyar zászló ringatózik a szélben.

A vár falait simogatom,
a sólyom hangját elfogadom.
Táncra perdülök, ringat a szerelem,
Csókakő szépségét sohasem feledem.

*****

VI. évfolyam 13. szám

 *****

Séta a lombok között a Jeli arborétumban

 *****

Ég és föld között

Ma már nem csak a szerelem vagy boldogság miatt lehet az ember pár méterrel a föld fölött. A lombkoronasétányok és tanösvények kiváló alkalmat teremtenek arra, hogy a kiránduló madártávlatból lássa a gyönyörű tájat. Tulajdonképpen ez egy olyan tanösvény amely a fák magasságában van kiépítve többnyire fából készült szerkezettel és a földi társához hasonlóan információs táblák vannak kihelyezve a fel lelhető állat- és növényvilágról. Sok helyen ügyességi feladatokkal teszik izgalmasabbá és vannak ahol kilátótoronyba végződik az út ahol lélegzetelállító kép tárul elénk.

Milyen jól hangzik, kicsit eltávolodva, elemelkedve kémlelni világunkat. Gyerekkoromban gyakran foglalkoztatott, hogy szárnyas barátaink milyennek látnak minket, a dolgainkat onnan fentről. Írhatnám, hogy ezért felnőtt fejjel elmentem repülőtanfolyamra vagy hőlégballonozni, de az már túl magas nekem. Ezért is szimpatikusabb annyira a gondolat, hogy a fák koronái közt lófráljak. Ugyan még nem sikerült eljutnom, de ez nem annak köszönhető, hogy kevés lehetőségem lenne. Magyarországon számos helyszín van erre. A teljesség igénye nélkül: Makói lombkorona sétány, Pannonhalmi lombkorona tanösvény, Jeli arborétum lombkoronasétány, stb.

Most üt szeget a fejembe a gondolat. Lombkorona sétány bakancslista. A kisgyerek is bennem ígéretet kap én pedig célt. Hajrá a fák csúcsáig mi földhöz ragadt nép!

Kincses-Nagy Zoé

Forrás: csodahelyek.hu

*****

Mezei varfű

Vadvirágok sorozat

*****

Gödöllő - Domonyvölgy
Lázár Lovaspark

A fotókat és a bemutatót Zalakovicsné Kovács Klára készítette

VI. évfolyam 12. szám

Zalaszántói Béke-sztúpa

*****

Ercsi - Szigetújfalu között

Komppal a Dunán sorozat

*****

Csiffáry Zoltán: Kezed

Puha bársonyos kéz,
lágyan simogat.
Érzem benne az erőt,
mi szeretetet ad.

Kortól és nemtől
független ez érzés.
Bőrömön érzem
a szíved melegségét.

Lágyan átölelve,
szíved közelében
melegséget érzek
a lelkem mélyében. 

*****

Ábrahám Exit Béla: Szürke gém
50×40 cm, olaj, vászon

*****
 

VI. évfolyam 11. szám

Virágba borult a Jeli Arborétum
(Vas megye)

*****

Mesebirodalom a Jeli arborétum

A Jeli arborétum megteremtését egy legendás botanikusnak köszönhetjük, Ambrózy-Migazzi Istvánnak. A „virágos gróf” Nizzában született majd Tanán (Vas megye) éltek, ahol édesanyja jóvoltából tanulta meg a virágok szeretetét. Középiskolába Bécsben járt, de ide is kísérte az öröksége így a kedvenc tantárgya a botanika lett.

Miután bejárt számos országot a gróf fejébe vette, hogy Magyarországra elhozza az örök tavaszt a virágok segítségével. A felvidéki Malonyán hozták létre feleségével az első arborétumukat 1500 növény fajtával, ami többnyire külhoni fajta. Az I. világháború a csodakert történetének is végett vetett. Házaspár elvesztette otthonát, mert ragaszkodtak magyar állampolgárságukhoz. A kert gondozását a főkertészére bízta. Megőrzése sikeres volt ezért mai napig látogatható a malonyai Arborétum.

Abrózy a világháború alatt Tanán élt és közben kereste a megfelelő helyet a megyében a következő arborétumának. Végül Jeli pusztán találta meg számításait. 1922 tavaszától kezdte meg itt kertészeti munkálatai 5 hektárnyi területen, amelyet ma Felsőkertnek ismernek. Egészen 1933-ban bekövetkezett haláláig tevékenyen fejlesztette varázskertjét. Jelmondata olvasható sírján:”Semper vireo”- örökké zöldellek.


Alkotásban gazdag élete során Temes vármegyében is létre hozott egy kertet unokafivéreivel, amely ma az Újbázosi Arborétum.

A II.Világháború a Jeli Arborétumot sem kímélte majd a végével magára hagyták így a terület lassú haldoklásnak indult. 1953-ban jött a forduló pont, mert a kertet védetté nyilvánították. Ekkor az Ambrózy hagyatékból már csak 15 fenyő és 19 lombhullató fás növényfajta volt megtalálható. A hatvanas években újjászületett az arborétum. A területét tájkörzetekre osztották, amelyek Kína, Japán, Amerika, a Balkán és a Kaukázus. Az elkövetkezendő évtizedekben botanikusok egész sora dolgozott azon, hogy több mint 50 fenyő, 39 nyír, és 100 lágyszárú hagymás , hagymagubós valamint gyöktörzses faj legyen fel lelhető a növénypalettáján a varázskertnek. Ekkor készült el a látogatókat segítő útjelző táblák, sétautak, padok és esőházak.

Európa szerte ismert és egyben leglátványosabb az arborétum életében a havasszépe, ami egy különleges rododendron késő tavasztól tartó virágzása kora nyárig. Az egész  kert virágba borul és a gyönyörű szín kavalkád mellett a finom, bódító illat várja az ide látogatókat.


Kincses-Nagy Zoé

Forrás: jelivarazskert.hu

*****

Rózsa Sándor fája - Ásotthalom
 (híres fák sorozat)

*****

" RÚZSAFA (Rózsa Sándor fája)

Rózsa Sándor fáját a helyi, szögedies népnyelv hosszú ideje csak Rúzsafának nevezi.
A szürke nyárfát Kiss Ferenc jeles szegedi erdőmérnök adatai alapján kb. 220 évesre tehetjük.
Rúzsafa néven már a 19.század végi térképek is jelölik, szerepel a híres Jakabffy-féle 1907-es szegedi térképen is.
Levéltári dokumentumok bizonyítják, hogy Rózsa Sándor ezen a környéken élt, gyakran használta ezt az útvonalat,
így rendszeresen elhaladt ez előtt a nyárfa előtt, 1857.május 9.-én az innen mindössze néhány kilométerre található
Katona Pál ( Rózsa Sándor komája) tulajdonában lévő tanyán fogták el.

Juhász Antal néprajzkutató szerint"Amikor Rúzsa Sándort a pandúrok kergették, s a fa alatt elvágtatott, fölkapaszkodott
az ágakra. Lova tovább szaladt, a pandúrok az üres nyergű lovat üldözték. Rúzsa Sándor a nyárfárul nézte üldözőit."

A fa méreteiről tudjuk, hogy 1909-ben a kerületét 3,6 méternek mérték ( az átmérő 1,17 méter), a magasságát 23,2 méterben adták meg.
Az 1990-es évek elején a fa törzskerülete 4,72 méter, magassága 24,5 méter volt.1997-ben a törzskerületét 5,1 méternek mérték.
2014 tavaszán a törzs kerülete 5,39 méter volt ( az átmérő 1,72 méter), míg magassága napjainkban már nemigen változik
Az adatok alapján megállapítható, hogy a fa, ha lassan is, de még mindig fejlődésben áll. Ha a Rúzsafa tekintélyes méreteit,
mélyen barázdált kérgét szemléljük, jusson eszünkbe, hogy ez a fa két évszázada dacol a természettel a Homokhátság nyújtotta
szűkös életfeltételek mellett.

Az 1848-as szabadságharc hős szabadcsapatának, egyúttal a betyároknak legendás vezéréről, Rózsa Sándorról az Ásotthalom
központjában található Rózsa Sándor Élményházban tudhat meg többet az érdeklődő.

Andrési Pál és Toroczkai László írása alapján készítette: Ásotthalom Nagyközség Önkormányzata 2015 "


Forrás: teljes idézet a fa mellett álló információs tábláról.

*****

Ábrahám Exit Béla: Sólyom
50×50 cm, olaj, vászon

*****

VI. évfolyam 10. szám

Tavasz a nagyvenyimi arborétumban

Programajánló sorozat

*****

Csiffáry Zoltán

A lélek kertje

Mint gondozatlan kert,
úgy néz ki ember lelke.
Mikor megszületik,
még nincs rendbe téve.

Gondozzák, ápolják,
többen is a kertet,
hogy hasznosat teremjen,
Istennek, embernek.

Kezdődik akkortól,
amikor felsírok.
Apám vigasztalt,
anyám ringatott.

Énekeltek szépen,
a mondtak egy mesét,
boldogan hallgattam,
mint később az Igét.

Mert lelkünk is ápolták
éveken keresztül,
nyesegették a vadhajtást
lelkükön belül.

Megtanítottak arra is,
becsüljük a társunk,
minden emberben él
egy másik felebarátunk.

Évek hosszú munkája:
kitisztultunk lélekben,
most már tudunk remélni
és bízni Istenben.

Ezúton köszönjük meg
a fárasztó munkát,
hogy gondozatlan kert,
virágos parkká vált.

*****

Pajkaszeg azaz Pilisszentlélek utcáin

*****

Filmsorozatok aranykora

Reneszánszukat élik a sorozatok. Bármerre megy az ember, vagy nézelődik a neten, belefut. Rajongóik és kritikusaik véleményüket hangoztatják róluk. Nagy embertömeg nézi valamelyiket. Lehet spanyol, török, amerikai, magyar, így a műfajuk is sokszínű krimi, dráma, vígjáték vagy ezek fura elegye. Azt vettem észre, hogy szépen bekúsznak a nézőik mindennapjaiba.

A kemény magos rajongóknak azon felül, hogy megszereznek pár emléktárgyat, felbuzdulnak és megkeresik a kultikus helyszíneket. Például Amerikában a Jó barátok szökőkútját, amiben fürödnek a szereplők a főcím dal alatt, rendszeresen meglátogatják. Hazánkban Pajkaszegre azaz Pilisszentlélekre vándorolnak a nézők. Valaki számára annyira meghatározó tud lenni egyes sorozat karaktere, hogy akár gyermekének is azt a nevet adja. Régen ez Borostyánokban, Eszmeraldákban, Brendonokban volt tetten érhető. Mostanság a MTA-hoz sok kérelem fut be török személy nevek elfogadásával kapcsolatban.

A sorozatoknak én a közösség teremtő erejét szeretem. Emlékeimben még most is aktívan él az, amikor a családom péntek este összegyűlt a nagyszobában. Mindenki elfoglalta a maga helyét és figyeltük az egy szem Orion tévénkben, ahogy a Jujingok élnek a rancson. Majd a Szomszédokat, valamivel később a Vészhelyzetet.

Egyszer volt egy furcsa élményem, amikor a helyi presszóba bementem és ahogy az ajtót benyitottam vagy húsz csitító férfi szem rám szegeződött. Hirtelen olyan kicsire összehúztam magam és óvatosan kezdtem mozogni. Ők visszatértek az eredeti pozíciójukhoz, ahol is feszülten várták a nagy képernyős készülék előtt, hogy mi lesz a Trónok harcának a vége. Férfi népet eddig csak nagy foci klubok meccsénél láttam ilyen állapotba. Egymást csitították, néha együtt felhördültek, vagy elégedetten kurjantottak. Miután vége lett a szériának a saját élményeik hangos megosztása történt egy pofa sör mellett. Elképedtem.

Mitől lehet ekkora hatással ránk? Csak sejtésem van. Igazából nem is számít, amíg szórakoztat.

Kincses-Nagy Zoé

*****