IX. évfolyam 9. szám

 Európa kék szalagja a Duna

Búcsú a hegyektől

*****

Ahol a víz az úr

A Dráva menti WISEDRAVELIFE

projekt eredményeinek bemutatása.

*****

Duna-Dráva Nemzeti Park 1996 tavaszán jött létre a park, hogy több olyan területet beolvasztottak, amelyek korábban már védetté lettek nyilvánítva. A Duna és a Dráva mentén 50.000 ha területén található. Természeti képének a főbefolyásoló eleme a víz. A folyók víz tömege meghatározza számos különféle élőhely kialakulását, sok védett és ritka növény- és állatfajjal. A két folyón kívül a park területe az egész Dél-Dunántúlra kiterjed, illetve az öt tájvédelmi körzetet (Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet, Dél-Mezőföld Tájvédelmi Körzet, Kelet-Mecsek Tájvédelmi körzet, Zselici Tájvédelmi Körzet, Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet) és tizenkilenc természetvédelmi területet is magába foglalja. Felügyelő szervezete a A Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság. A Nemzeti Park tájegységei

Gemenc A Duna-menti Sárköz területén található, amely már 1977-ben védett területté lett nyilvánítva. Az ártéri növényvilágának meghatározó társulásai a bokorfüzesek, a puha- és keményfa ligeterdők. A nagy vadaknak kiváló búvóhelyet ad a szinte megközelíthetetlen ligeterdő. Őz és vaddisznó állománya is említésre méltó, de világhírűvé a gímszarvasai tették. Védett értékei a jégmadár, a rétisas, a fekete gólya, és a kerecsensólyom. Sajátossága még ezen területnek, hogy „fokok” szövik át, melyek részben természetesen kialakuló keskeny csatornák, amit a régen ott élő és gazdálkodó embert segítette, egyfajta folyószabályozás. Béda-Karapancsa 1989-ben tájvédelmi körzet. Két lényeges részre osztható, a bédai részre, mely a Duna jobb partján található a Mohácstól a déli országhatárig, és a karapancsi bal part rész és hozzátartozik a Karapancsai-halastó. Itt van hazánk rétisasok és fekete gólyák által egyik „legsűrűbben lakott” területe. A háborítatlan ártéri erdők mélyén zavartalanul pihennek meg hatalmas csapatokban a gémfélék, kis és nagy kócsagok, kanalas gémek. Az erdeiben vadmacska él, és értékes emlősök közül a vidra otthona is. Védett növénye a réti iszalag. Dráva A Dráva és mellékfolyóinak árterét holtágakat és galériaerdők kísérik. Kolokán, tündérálom, rucaöröm, sulyom állomány tarkítja a holtágakat. Halban leggazdagabb vizeink egyike a hazai Dráva szakasz és ritka fajok is előfordulnak. Otthont ad a kecsegének, Petényi-márnának, lápi pócnak és réti csíknek. A rendkívül ritka tarajos gőte is megtalálható itt. Kis lile és a billegetőcankó, a jégmadár, gyurgyalag kedvelt költési és tartózkodási helyei a Dráva homok- és kavicspadjai. Énekesmadarak nagy számban élnek a galériaerdőkben, úgymint a fülemüle, énekes nádiposzáta, barátposzáta, csilpcsalpfüzike, kárókatonák. Védett ragadozó a nyuszt és a vadmacska. K.N.Z. Forrás:

https://www.ddnp.hu/termeszetvedelem/vedett_termeszeti_teruletek/nemzeti_park_-_duna_menti_teruletek

https://hu.wikipedia.org/wiki/Duna%E2%80%93Dr%C3%A1va_Nemzeti_Park

https://magyarnemzetiparkok.hu/npi/duna-drava-nemzeti-park/#about

IX. évfolyam 8. szám

Európa kék szalagja a Duna

Nagyon szoros

***** 

A Dráva menti WISEDRAVELIFE projekt eredményeinek bemutatása.

A lankóci láperdő vízellátásának helyreállítása.

*****

A WWF Magyarország

A WWF egy nemzetközi alapítvány (World Wide Fund for Nature, magyarul Természetvédelmi Világalap) a világ legnagyobb természet védelmi szervezete, amely 1961-ben alakult. A fenttartható jövőért és a természeti értékek védelméért több mint 100 országban dolgoznak 6000-nél is több munkatárssal. Az alapítvány küldetése az, hogy olyan jövőt teremtsen, amiben harmóniában él egymással az emberiség és a természet. Kiemelik, hogy nem állatvédő szervezet, mert egységként tekint az élővilágra és így törekszik megóvni. Céljuk a „biológiai sokféleség megőrzése, a környezeti szennyezések csökkentése, a természeti erőforrások hosszú távon fenntartható használatának elősegítése, a megújuló energiaforrások használatának ösztönzése, valamint a fenntartható élelmiszertermelés.” Ez a nemzetközi szervezet ide haza 1991-ben kezdte munkáját WWF Magyarország néven, és 1998 óta kiemelten közhasznú alapítványként tevékenykedik. A természetvédelmi törekvésekkel összhangban dolgozik az alapítvány, de figyelembe veszik a hazai szükségleteket is, így ezen elvek mentén meghatározott célkitűzéseik vannak. Munkájuk több rétű és beletartozik a természetes erdeink és vizesélőhelyek védelmére, ezen belül is különös fontosággal a folyóvízi és ártéri rendszerekre, valamint megóvása a védett és veszélyeztetett élőhelyeknek, fajoknak, illetve környezetbarát, fenntartható mezőgazdaság és vidékfejlesztés területe. Fontos számukra, hogy a környezettudatosság, mint szemlélet minél több emberhez eljusson, és nagy hangsúlyt fektetnek még az éghajlatváltozás hatásainak csökkentésére. Magyarország természeti értékeinek védelmében négy kiemelten fontos területre figyelnek: éghajlatváltozás és energia, erdők védelme, folyók és vizesélőhelyek megőrzése, nagyragadozó fajok védelme. Következő eszközökkel dolgoznak programjaik során, amely a terepmunka, a természetvédelmi érdekérvényesítés, és a szemléletformálás. Együttműködnek oktatási intézményekkel, más civil szervezetekkel, nemzeti parkokkal, természetvédelmi hatóságokkal, üzleti élet képviselőivel, valamint a helyi lakossággal. Regionális szinten a WWF európai irodáival és más nemzetközi civil szervezetekkel. A WWF Magyarország továbbá a WWF CEE tagja (korábban WWF Duna-Kárpátok Regionális Iroda). K.N.Z. forrás: https://wwf.hu/rolunk/; https://www.facebook.com/wwfhungary/; https://hu.wikipedia.org/wiki/WWF

*****

Körmenet - Decs

2024-03-31

*****