IX. évfolyam 5. szám

 Európa kék szalagja a Duna

Háború és háború

*****

Pete János népi citerás

A múlt nyomában sorozat

*****

Citera

Magyar népi húros hangszer a citera, melyet pengetéssel szólaltatnak meg. Legegyszerűbb változata, téglalap alakú hasáb formájú, és asztalra téve játszanak rajta. Citerának sok változatát ismerik és a világ számos táján fellelhető. Közös jellemzőjük az, hogy nyakuk nincs és a húrok a hangszer test felett van. Legelterjedtebb fajtája a "Dunántúli hasas" és az "Alföldi kölyökfejes" keveréke. 1774-ből származik magyar nyelvterületről az első megemlítése a hangszernek.  Érdekesség, hogy az 1940-50-es évekig a tambura kifejezést használták a citerára az Alföldön. A Dunántúlon megjelenő salzburgi citera hozza magával a kifejezést a 19. század elején. Valószínűsíthető, hogy az európai citera ókori hangszerből a monochordból fejlődött ki. A hasábciterát a történeti adatokból következtetve a 18.szászadban szlovák,
cseh, morva közvetítéssel került országunkba, először az Alföldre és a későbbiekben onnan terjedt el hazánkban.

Felépítése: A hangszer körülbelül fél méter hosszú és téglalap alakú. Hosszanti oldala egyenes vonalú, illetve itt helyezkedik el a fogólap.
A fogólapon helyezkedik el a két sor érintő különböző távolságra egymástól. Külső soron a hét törzshang található, két és fél oktáv szélességben. A belsőn a kromatikus hangok vannak. Két hangsoros felosztás a zongorán található fekete fehér billentyűk szerepéhez hasonló. A fogólaptól jobbra az oldalrészen pengetnek. A citera jobb kezünk felőli végében találjuk a húrtartó szegeket, a bal felőliben a fejet. Itt vannak a hangolószegek. A szemben lévő oldal a fejtől lépcsőzetesen szélesedik. Az oldalrészek által bezárt részt hangszertestnek vagy hangszekrénynek nevezik. A hangszekrény két végén két húremelő bak is van. A citeráknak három lábuk van, kettő a fogólap felőli két végén, a harmadik a szemben lévő oldal közepén.

K.N.Z.

Forrás: Wikipedia

*****

Ábrahám Exit Béla: A kitaszított (I-II.)

50×40 cm, olaj, farost

30×60 cm, olaj, farost

*****

IX. évfolyam 4. szám

Európa kék szalagja a Duna

Királyok futása

*****

Egy téli árvíz a Gemencben

Felső Barnabás filmje

*****

Gondolattöredékek áradáshoz

Nem a víztől félsz csak attól, hogy szépen lassan bekebelezi és láthatatlanná teszi, ami eddig látható volt.
Egyre terjeszkedik és nem tudni mikor áll meg. Amikor a víz nyaldossa a sínpár dombját, és a kis halász ház hosszú gólyalábai eltűnnek, valahogy rájössz, hogy az elemek mellett te mennyire kicsi és végtelenül sebezhető vagy. A hordalékos, tajtékzó víz mindent visz. Szép a Duna, de csak a medrében. És vajon mit hoz, és mit visz? Mert mindig ad, és elvesz. Átrendez mindent, mint egy fel nem kért tájépítő. Saját ízlésének és erejének megfelelően.Talán még ez benne a flusztráló, hogy nem tudjuk mi marad utána. Könyörtelenül szembesít a veszteségeinkkel.

Szeretem a vizet, de csak a megzabolázható formáját.
Már ha van ilyen...

Kincses Nagy Zoé

*****

Ábrahám Exit Béla: Idill

50×40 cm, olaj, farost

IX. évfolyam 3. szám

Európa kék szalagja a Duna

Homokhatár

*****

Ifj. Pete Jánosné csuhéfonó népi iparművész

A múlt nyomában sorozat

*****

Szuhanics Albert: Megérett a kukorica

Megérett a kukorica,

gyere, törjük együtt, Ica!

Húzd csak le a csuhét róla,

vetkőztesd le profi módra!

Megkérem én szomszéd Jutkát,

morzsoljunk le minden csutkát!

Amíg peregnek a szemek,

addig vele szemezgetek...

Van sok csibénk, siess, Klári,

kukoricát kell darálni!

Ha elfárad az én kezem,

karcsú derekad ölelem.

Kis Katicám, arra kérlek,

etessük meg a csibéket!

Amíg fogy a finom dara,

puszilgassuk egymást, Kata!

Invitálom szép Iluskát,

szedjük fel a szétszórt csutkát!

Rásüt a nap a hasunkra,

míg összegyűl egy kupacba...

Forrás: www.poet.hu - versek

*****

Keresztes Zsuzsanna: Kukoricaszárítás
30×30 cm - ragasztott rongykép

*****

IX. évfolyam 2. szám

" Tisztelt Nézőink!

A  2023.08.21.-én megjelent számunkban rendhagyó módon ezzel a résszel indítottuk

az Európa Kék Szalagja sorozatot. Most elérkeztünk a Duna alsó szakaszának bemutatásához.

Emlékeztetőül nézzük meg a budapesti indulást újból, és kövessék velünk a Dunát a torkolatig 14 részen át."

Európa kék szalagja a Duna

Dunapest

*****

Dr. Szabó Géza régész, akinek 2-300 év egy pillanat

Magamról mesélek sorozat

*****

Prok Dávid: Feltárás

Egy szem varjú félve ül málló mészkövön...
Tisztára sepert, megkövült emlékek -
Csendben feltárul minden által rút ködön:
Csontok kúsznak elő - múlt üzenetek.

Múltban rejlő, szénfoltos, holt gondolatok
Agyag-tégla szándékolt soraiban -
Utókornak mégis tudatlan hagyatott;
Érmék sejlenek felemás alakban.

Kikopott réteg, forma, kontraszt: fény s árnyék;
Egykor, mint ma, keltek, éltek, reméltek -
Választ vár a feladvány: kirakós-játék
Folyton kutakodó régész-elmének...

Ember s állat - eggyé váló csontszilánkok...
Mind porrá leszünk, amik voltunk régen;
Mi mást érdemlünk? Akár hitehagyott bábok,
Bízunk oly vakon - holmi öröklétben...

Egy türjei régészeti ásatás ihlette

Forrás: www.poet.hu - versek

*****

Ábrahám Exit Béla: Ladik
50×40 cm, olaj, vászon

IX. évfolyam 1. szám

Czibere Anita: Újévi köszöntő

Adjon Isten kenyeret,

Bőségből eleget,

Szívből jövő álmokat,

Hozzá fénylő vágyakat.

Tűzből kelő szenvedélyt,

Siker-tengert, mind, mi szép,

Elveszettnek új utat,

Síróknak víg napokat.

Hitetlennek új hitet,

Bizalomból végtelent,

Egészséget, kegyelmet,

Istentől jött szerelmet.

Magányosnak gerlepárt,

Hontalannak meleg ház,

Árva gyermek mind legyen

Szeretetben védetten!

Kedvesség, mint lágy eső,

Mindenhová essen ő,

Mosolyvirág fakadjon,

Szívekben bimbót nyisson.

Vígságot, örömet

Egész évben tartsuk meg,

Pezsgő, bor, jókívánság,

Boldog légy, egész Világ!

Forrás: www.poet.hu - versek

*****

Fácán

Madárlesen sorozat

*****

Ábrahám Exit Béla: Belvárosi templom - Szekszárd

Hogyan készült sorozat

*****

VIII. évfolyam 26. szám

*****

Nótár Gyula: Óévbúcsúztató

Elfogyott az évnek hava,

Gyötrelme, sötét kora.

Számadásra gyűlünk össze,

Az óévet a tűz eméssze.

Tort ülünk a rossz felett,

Még pár nap, és jobb lehet.

Egy évet bár öregedtünk,

Az új évbe vígan lépjünk.

Az óév már a végét járja.

Menekül, fut a gyáva.

Ne is bánjuk, hadd szaladjon,

Tüzet alá, hadd ropogjon!

Nyomában virág nyíljon.

Szeretetet, békét hozzon.

Ami jön, jobb lehessen,

Mindenkinek szép teremjen.

Legyen áldás a házadon.

Családodon, az álmodon.

Szerelmet és boldogságot,

Egészséget, gazdagságot.

Önző módon hadd kívánjam.

Még pár szó, és nincs több vágyam.

Mindezt Neked, barátom,

Szeretettel kívánom.

Boldog új évet kívánok!

Forrás: www.poet.hu - versek

*****

Európa kék szalagja a Duna

Dunakanyar 

*****

140 éve született Babits Mihály író, költő

Babits Mihály ülő szobra - Farkas Pál alkotása

Szekszárd szobrai sorozat

*****

Szervezett tűzvédelem 150. évfordulóját ünnepelték Szekszárdon.  

A tűzoltók biztosan a mennyországba kerülnek, mert munkájukat a pokolban végzik. Király Zsolt tűzoltó őrnagy.

 

VIII. évfolyam 25. szám

Európa kék szalagja a Duna (IX. rész)

Várak és templomok

*****

"Azt álmodtam, hogy két macska voltam és játszottam egymással." (Karinthy Frigyes)

Cicakedvelőknek II.

*****

Eljövetel Ez a szó nekem idén nem csak az adventet jelenti. Ismét fogtam a batyumat és elköltöztem a családi fészekből. Sokadjára leszek egyedül. Nehéz a hétköznapokon azon a határon mozogni, hogy azt tudjam mondani, egyedül, de nem magányosan. Főleg ebben az időszakban. Ahol minden arról szól, hogy közösségben eltöltött pillanatok azok, amik éltetnek. És ebbe belekapazkodva és megfordítva tehetek érte, hogy jobban érezzem magam. Az emlékeimbe kapaszkodva készülök az ünnepre. Apró kis műtyűröket gyártok az új otthonomba és a régibe egyaránt. Közben felidéződnek azok az idők, mikor a volt munkahelyemen a főnököm gondosan mutatta, hogyan kell fonalból manókat csinálni. Miközben degeszre ettük magunkat lilahagymás zsíros kenyérrel, amit leszorítottuk egy kis tiramisuval és nagyon citromosra, édesre ízesített teával öntöttük le. Persze közben az elengedhetetlen magyar és nemzetközi - unásig hallgatott- karácsonyi dalok mentek a számítógép lejátszóján. Mégis mindig volt valaki, aki dúdolja vagy azt mondja félig elnevetve, már csak ez hiányzott, mert ez fog menni minimum három napig a fejében. Egyeztetek időpontot barátnőmmel a mézeskalács sütésre. Lassan már 8 éve december közepén lesütünk egy nagy adag mézest a gyerekei és párja örömére. Miközben serénykedünk, kávézunk és beszélgetünk. Először a közelmúltban történtkeről és a tervekről, majd amikor ebben a témában kiveséztünk mindent. előjönnek az első közös sütögetések emlékei, amikor elszámoltuk magunkat és a szomszéd nénitől kértünk lisztet, vagy amikor háromszor fordultunk meg a szomszédos kis boltból mert elmaradt mindig valami... fahéj, méz vagy szódabikarbóna. Próbálok többet beszélgetni, és ezáltal igazán kapcsolódni, jobban figyelni mert megtanultam, hogy talán ez a legnagyobb ajándék. A saját időnkből adni, ami véges. Volt mikor kórházban töltöttem ezt az időszakot. Mégis a legszebbek között szerepelt számomra, semmi szomorú felhangja nem volt. Ott szembesültem az igazi beszélgetés gyógyító erejével, ahol az ebédlő asztal mellé bárki leülhetett, és bármikor elmehetett, és bármiről is szólt a diskurzus valahogy mindig nevetés lett a vége. Ekkortájt különösen sokat hallgatok egy számomra igen kedves zeneszámot, az Eleven holdtól a Hóból takarót, amiből egy részt sokszor versként mormogok magam elé a tömegközlekedés során, akkor is amikor épp nem hallgatom: Néha ráeszmélek, Hogy kívül nincs karácsony, Mert a lelkünk az ami örvend És a lelkünk az ami fáj. S ha egy ablakból szép dal szól és Csillagszóró sírja lángját... Tőlem függ csak, hogy meddig rejtőzik Még az a "szebb világ"! Hisz' az ünnep csak úgy szép, Ha képes vagyok szeretni még. Mert nincs karácsony, ha magam bezárom És nem teszem ki eléd! Szólj, hát ölelés, de hagyj békén, sár! Fagyos könny, hullj az égből, De ajándékkal várj! Végső konklúziója számomra mi lehetne más ennek a várakozásnak, készülődésnek..., hogy a családunkkal, szeretteinkkel együtt töltjük majd az ünnepet. Kincses Nagy Zoé