VI. évfolyam 13. szám

 *****

Séta a lombok között a Jeli arborétumban

 *****

Ég és föld között

Ma már nem csak a szerelem vagy boldogság miatt lehet az ember pár méterrel a föld fölött. A lombkoronasétányok és tanösvények kiváló alkalmat teremtenek arra, hogy a kiránduló madártávlatból lássa a gyönyörű tájat. Tulajdonképpen ez egy olyan tanösvény amely a fák magasságában van kiépítve többnyire fából készült szerkezettel és a földi társához hasonlóan információs táblák vannak kihelyezve a fel lelhető állat- és növényvilágról. Sok helyen ügyességi feladatokkal teszik izgalmasabbá és vannak ahol kilátótoronyba végződik az út ahol lélegzetelállító kép tárul elénk.

Milyen jól hangzik, kicsit eltávolodva, elemelkedve kémlelni világunkat. Gyerekkoromban gyakran foglalkoztatott, hogy szárnyas barátaink milyennek látnak minket, a dolgainkat onnan fentről. Írhatnám, hogy ezért felnőtt fejjel elmentem repülőtanfolyamra vagy hőlégballonozni, de az már túl magas nekem. Ezért is szimpatikusabb annyira a gondolat, hogy a fák koronái közt lófráljak. Ugyan még nem sikerült eljutnom, de ez nem annak köszönhető, hogy kevés lehetőségem lenne. Magyarországon számos helyszín van erre. A teljesség igénye nélkül: Makói lombkorona sétány, Pannonhalmi lombkorona tanösvény, Jeli arborétum lombkoronasétány, stb.

Most üt szeget a fejembe a gondolat. Lombkorona sétány bakancslista. A kisgyerek is bennem ígéretet kap én pedig célt. Hajrá a fák csúcsáig mi földhöz ragadt nép!

Kincses-Nagy Zoé

Forrás: csodahelyek.hu

*****

Mezei varfű

Vadvirágok sorozat

*****

Gödöllő - Domonyvölgy
Lázár Lovaspark

A fotókat és a bemutatót Zalakovicsné Kovács Klára készítette

VI. évfolyam 12. szám

Zalaszántói Béke-sztúpa

*****

Ercsi - Szigetújfalu között

Komppal a Dunán sorozat

*****

Csiffáry Zoltán: Kezed

Puha bársonyos kéz,
lágyan simogat.
Érzem benne az erőt,
mi szeretetet ad.

Kortól és nemtől
független ez érzés.
Bőrömön érzem
a szíved melegségét.

Lágyan átölelve,
szíved közelében
melegséget érzek
a lelkem mélyében. 

*****

Ábrahám Exit Béla: Szürke gém
50×40 cm, olaj, vászon

*****
 

VI. évfolyam 11. szám

Virágba borult a Jeli Arborétum
(Vas megye)

*****

Mesebirodalom a Jeli arborétum

A Jeli arborétum megteremtését egy legendás botanikusnak köszönhetjük, Ambrózy-Migazzi Istvánnak. A „virágos gróf” Nizzában született majd Tanán (Vas megye) éltek, ahol édesanyja jóvoltából tanulta meg a virágok szeretetét. Középiskolába Bécsben járt, de ide is kísérte az öröksége így a kedvenc tantárgya a botanika lett.

Miután bejárt számos országot a gróf fejébe vette, hogy Magyarországra elhozza az örök tavaszt a virágok segítségével. A felvidéki Malonyán hozták létre feleségével az első arborétumukat 1500 növény fajtával, ami többnyire külhoni fajta. Az I. világháború a csodakert történetének is végett vetett. Házaspár elvesztette otthonát, mert ragaszkodtak magyar állampolgárságukhoz. A kert gondozását a főkertészére bízta. Megőrzése sikeres volt ezért mai napig látogatható a malonyai Arborétum.

Abrózy a világháború alatt Tanán élt és közben kereste a megfelelő helyet a megyében a következő arborétumának. Végül Jeli pusztán találta meg számításait. 1922 tavaszától kezdte meg itt kertészeti munkálatai 5 hektárnyi területen, amelyet ma Felsőkertnek ismernek. Egészen 1933-ban bekövetkezett haláláig tevékenyen fejlesztette varázskertjét. Jelmondata olvasható sírján:”Semper vireo”- örökké zöldellek.


Alkotásban gazdag élete során Temes vármegyében is létre hozott egy kertet unokafivéreivel, amely ma az Újbázosi Arborétum.

A II.Világháború a Jeli Arborétumot sem kímélte majd a végével magára hagyták így a terület lassú haldoklásnak indult. 1953-ban jött a forduló pont, mert a kertet védetté nyilvánították. Ekkor az Ambrózy hagyatékból már csak 15 fenyő és 19 lombhullató fás növényfajta volt megtalálható. A hatvanas években újjászületett az arborétum. A területét tájkörzetekre osztották, amelyek Kína, Japán, Amerika, a Balkán és a Kaukázus. Az elkövetkezendő évtizedekben botanikusok egész sora dolgozott azon, hogy több mint 50 fenyő, 39 nyír, és 100 lágyszárú hagymás , hagymagubós valamint gyöktörzses faj legyen fel lelhető a növénypalettáján a varázskertnek. Ekkor készült el a látogatókat segítő útjelző táblák, sétautak, padok és esőházak.

Európa szerte ismert és egyben leglátványosabb az arborétum életében a havasszépe, ami egy különleges rododendron késő tavasztól tartó virágzása kora nyárig. Az egész  kert virágba borul és a gyönyörű szín kavalkád mellett a finom, bódító illat várja az ide látogatókat.


Kincses-Nagy Zoé

Forrás: jelivarazskert.hu

*****

Rózsa Sándor fája - Ásotthalom
 (híres fák sorozat)

*****

" RÚZSAFA (Rózsa Sándor fája)

Rózsa Sándor fáját a helyi, szögedies népnyelv hosszú ideje csak Rúzsafának nevezi.
A szürke nyárfát Kiss Ferenc jeles szegedi erdőmérnök adatai alapján kb. 220 évesre tehetjük.
Rúzsafa néven már a 19.század végi térképek is jelölik, szerepel a híres Jakabffy-féle 1907-es szegedi térképen is.
Levéltári dokumentumok bizonyítják, hogy Rózsa Sándor ezen a környéken élt, gyakran használta ezt az útvonalat,
így rendszeresen elhaladt ez előtt a nyárfa előtt, 1857.május 9.-én az innen mindössze néhány kilométerre található
Katona Pál ( Rózsa Sándor komája) tulajdonában lévő tanyán fogták el.

Juhász Antal néprajzkutató szerint"Amikor Rúzsa Sándort a pandúrok kergették, s a fa alatt elvágtatott, fölkapaszkodott
az ágakra. Lova tovább szaladt, a pandúrok az üres nyergű lovat üldözték. Rúzsa Sándor a nyárfárul nézte üldözőit."

A fa méreteiről tudjuk, hogy 1909-ben a kerületét 3,6 méternek mérték ( az átmérő 1,17 méter), a magasságát 23,2 méterben adták meg.
Az 1990-es évek elején a fa törzskerülete 4,72 méter, magassága 24,5 méter volt.1997-ben a törzskerületét 5,1 méternek mérték.
2014 tavaszán a törzs kerülete 5,39 méter volt ( az átmérő 1,72 méter), míg magassága napjainkban már nemigen változik
Az adatok alapján megállapítható, hogy a fa, ha lassan is, de még mindig fejlődésben áll. Ha a Rúzsafa tekintélyes méreteit,
mélyen barázdált kérgét szemléljük, jusson eszünkbe, hogy ez a fa két évszázada dacol a természettel a Homokhátság nyújtotta
szűkös életfeltételek mellett.

Az 1848-as szabadságharc hős szabadcsapatának, egyúttal a betyároknak legendás vezéréről, Rózsa Sándorról az Ásotthalom
központjában található Rózsa Sándor Élményházban tudhat meg többet az érdeklődő.

Andrési Pál és Toroczkai László írása alapján készítette: Ásotthalom Nagyközség Önkormányzata 2015 "


Forrás: teljes idézet a fa mellett álló információs tábláról.

*****

Ábrahám Exit Béla: Sólyom
50×50 cm, olaj, vászon

*****

VI. évfolyam 10. szám

Tavasz a nagyvenyimi arborétumban

Programajánló sorozat

*****

Csiffáry Zoltán

A lélek kertje

Mint gondozatlan kert,
úgy néz ki ember lelke.
Mikor megszületik,
még nincs rendbe téve.

Gondozzák, ápolják,
többen is a kertet,
hogy hasznosat teremjen,
Istennek, embernek.

Kezdődik akkortól,
amikor felsírok.
Apám vigasztalt,
anyám ringatott.

Énekeltek szépen,
a mondtak egy mesét,
boldogan hallgattam,
mint később az Igét.

Mert lelkünk is ápolták
éveken keresztül,
nyesegették a vadhajtást
lelkükön belül.

Megtanítottak arra is,
becsüljük a társunk,
minden emberben él
egy másik felebarátunk.

Évek hosszú munkája:
kitisztultunk lélekben,
most már tudunk remélni
és bízni Istenben.

Ezúton köszönjük meg
a fárasztó munkát,
hogy gondozatlan kert,
virágos parkká vált.

*****

Pajkaszeg azaz Pilisszentlélek utcáin

*****

Filmsorozatok aranykora

Reneszánszukat élik a sorozatok. Bármerre megy az ember, vagy nézelődik a neten, belefut. Rajongóik és kritikusaik véleményüket hangoztatják róluk. Nagy embertömeg nézi valamelyiket. Lehet spanyol, török, amerikai, magyar, így a műfajuk is sokszínű krimi, dráma, vígjáték vagy ezek fura elegye. Azt vettem észre, hogy szépen bekúsznak a nézőik mindennapjaiba.

A kemény magos rajongóknak azon felül, hogy megszereznek pár emléktárgyat, felbuzdulnak és megkeresik a kultikus helyszíneket. Például Amerikában a Jó barátok szökőkútját, amiben fürödnek a szereplők a főcím dal alatt, rendszeresen meglátogatják. Hazánkban Pajkaszegre azaz Pilisszentlélekre vándorolnak a nézők. Valaki számára annyira meghatározó tud lenni egyes sorozat karaktere, hogy akár gyermekének is azt a nevet adja. Régen ez Borostyánokban, Eszmeraldákban, Brendonokban volt tetten érhető. Mostanság a MTA-hoz sok kérelem fut be török személy nevek elfogadásával kapcsolatban.

A sorozatoknak én a közösség teremtő erejét szeretem. Emlékeimben még most is aktívan él az, amikor a családom péntek este összegyűlt a nagyszobában. Mindenki elfoglalta a maga helyét és figyeltük az egy szem Orion tévénkben, ahogy a Jujingok élnek a rancson. Majd a Szomszédokat, valamivel később a Vészhelyzetet.

Egyszer volt egy furcsa élményem, amikor a helyi presszóba bementem és ahogy az ajtót benyitottam vagy húsz csitító férfi szem rám szegeződött. Hirtelen olyan kicsire összehúztam magam és óvatosan kezdtem mozogni. Ők visszatértek az eredeti pozíciójukhoz, ahol is feszülten várták a nagy képernyős készülék előtt, hogy mi lesz a Trónok harcának a vége. Férfi népet eddig csak nagy foci klubok meccsénél láttam ilyen állapotba. Egymást csitították, néha együtt felhördültek, vagy elégedetten kurjantottak. Miután vége lett a szériának a saját élményeik hangos megosztása történt egy pofa sör mellett. Elképedtem.

Mitől lehet ekkora hatással ránk? Csak sejtésem van. Igazából nem is számít, amíg szórakoztat.

Kincses-Nagy Zoé

*****

VI. évfolyam 9. szám

Mentovics Éva

Az én anyukám

Szemed tükre mint a gyémánt,
úgy tündököl, úgy ragyog…
elmondtad már milliószor:
legszebb kincsed én vagyok.

Mesét mondasz lefekvéskor,
simogatsz, ha felkelek,
s hogyha néha úgy visítok,
hogy az ég is megremeg,

kifürkészed, mi a gondom,
megtörlöd a szememet,
hiszen tudod, mindent megold
az anyai szeretet.

Elnézted, ha céklalével
pacáztam az ebédnél,
s éjjel, hogyha lázas voltam,
borogattál, meséltél.

Ápolgattál, pátyolgattál,
így telt sorra napra nap…
most már tudom, hogy az anyák
éjszaka sem alszanak.

Te vagy az én őrangyalom,
hogyha hívlak nem késel.
Tudod anyu, úgy szeretlek…
nem mondhatom elégszer.

*****

Ábrahám Exit Béla: Rózsa feketében
30×40 cm, olaj, habkarton

*****
 

Adony - Lórév között

Komppal a Dunán sorozat

*****

Némán mesélő kövek

A grábóci ortodox temető

*****

Beszélő kövek

A tíz parancsolat kőtáblába vésve érkezett az emberekhez. Hammurabi törvényeit is kő oszlop őrizte. Úgy tűnik, ha valamit igazán tartósan szerettek volna, hogy fenn maradjon, akkor így oldották meg. Különleges anyag a kő, fél drága társaihoz gyógyító erőt tulajdonítanak, míg drága társai ékszerként vagyonokat érnek. Valamit mindig hordoz a legkisebb kavics is.

Grábóc községe is sok követ rejt, amely a múltját tartósítja. A helyiség életében az 1585 évhez kapcsolódik az a lényeges momentum, hogy szerbek települtek ide a török elől menekülve. Később svábok is csatlakoztak, akik az idők folyamán egyre nagyobb számban laktak itt.

Szerbekkel érkezett az ortodox vallás is. 1985-1994 között - az utolsó szerzetes haláláig- kolostor működött a településen. Jelenleg apácák élnek a kolostor falai közt. Vallási szempontból a grábóci szerb templom túl nőtte a határokat. Jelentősége a kártápmedence egészét érintette, ugyanis itt őriznek egy igen értékes Szent Borbála ereklyét is. Ekkor vált búcsújáró hellyé.

A templom mellett található a szerb temető. A régi ,düledező sírhelyek között a temető szélén pihen egy kő, melyen nem található felirat. Senkiről nem állít emléket. Viszont amikor közelebbről megvizsgálja az ember, észre vesz benne egy virág és egy béka fosszíliát. A kétéltűnek már hiányos a feje. Nem az idő, de nem is huligánok rongálták meg, csak a fájdalommal küzdő emberek simogatása. Úgy tartja a szóbeszéd, hogy a csodatévő kő ,amelyre  ha leülsz, vagy megérinted az aktuális fájdalmad megszűnik, enyhül.

Kincses Nagy Zoé

Forrás: wikipedia; csatolna.hu

VI. évfolyam 8. szám

Itt a virágos tavasz! (II.)

*****

József Attila: Tavasz van! Gyönyörű!

Tavasz van, tavasz van, gyönyörű tavasz,
A vén Duna karcsú gőzösökre gondol,
Tavasz van! Hallod-e? Nézd, hogy karikázik
Mezei szagokkal a tavaszi szél.

Jaj, te, érzed-e? Szerető is kéne,
Friss, hóvirághúsú, kipirult suhanás.
Őzikém, mondanám, ölelj meg igazán!
Minden gyerek lelkes, jóízű kacagás!

Tavasz van, gyönyörű! Jót rikkant az ég!
Mit beszélsz? korai? Nem volt itt sose tél!
Pattantsd ki a szíved, elő a rügyekkel-
A mi tüdőnkből száll ki a tavaszi szél!

*****

Szerb Ortodox kolostor - Grábóc

Híres zarándokhelyek sorozat

*****

A grábóci szerb ortodox kolostor és Templom (Manastir Grabovac) Tolna megye egyik, erdővel borított dombok között megbúvó kisközségében Grábócon található.
1580-ban a dalmáciai szerb Dragovity kolostorból érkeztek otrodox szerb szerzetesek. A településen akkor már éltek szerb családok, akik a török
elől menekültek hazánkba.
1994 óta a kolostor összes épülete a magyarországi szerb ortodox egyház tulajdona. Több évszázadon át a magyarországi szerb ortodox papképzés központja volt.
A szerzetesek először fatemplomot,majd a budai pasa engedélyével 1587-ben kőtemplomot (Szent Mihály és Szent Gábor arkangyalok-templom) építettek. 1593-tól íródik a krónikájuk.

Forrás: Wikipédia

*****

VI. évfolyam 7. szám

 Minden kedves látogatónknak kellemes húsvéti ünnepeket kíván a magazin valamennyi munkatársa!

 

*****

Itt a virágos tavasz! 

*****

Wass Albert: Első tavaszi vers

Szél jött.
A Nagyerdőnek súgott valamit,
Péterfián dalolt egy keveset,
aztán végigszaladt a korzón:
alighanem valakit keresett.

Lány ment a korzón.
Szép szőke haja
Könnyebb volt, mint a lepke lenge álma,
Diáklány volt.
Ez volt az első tavaszi délutánja.

Mellette egy legényke ballagott,
poétaféle, nótázó diák,
Szívében dal,
a lány kezében korai virág.

Mi sem kellett több a jókedvű
szélnek:
beszáguldott a diákszívekbe,
kiseperte a szürke ködöket,
az ólomlábú gondokat kiverte,
s beszórta őket tavaszi virággal.
- Hohó!
- riadtak össze a szívek.
Hohó....a szél nevetve elszaladt...
Két csodálkozó szempár
összenézett, fény gyúlt:
valahol tavasz lett ezalatt.

*****

Dámszarvas szobrok városa, Tamási

különleges szobrok sorozat

*****

A tamási dámbika szobor

A szobrot a város önkormányzata és az NKA segítségével állították. Ünnepélyes keretek között 2016. okt. 26-án adták át és rendhagyó trófea szemlét is tartottak. A mű a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. székházának parkjában kapott otthont a város frekventált pontján. Süttői mészkő talapzaton áll az élethű nagyságú bronz dám. Tamási címer fontos részét képezi eme nemes vad.

Úgy tartják, hogy Gyulaj és Tamási erdőterülete a dám paradicsoma. A világranglistán az első 50 dámtrófea 60 százalékát teszik ki a magyar dámlapátok. A gyulaji dám érdekessége, hogy 2014-ben Tolnai Értéktár Értékei közé vették, majd egy év sem kellett, és a kiemelkedő Nemzeti Értékek Listájára került,
valamint Tolnaikum is lett.

Aranyérmes Tamási dámbikát 2014.szeptember 12.-én ejtettek, amelynek 24 órás súlya 4,99 kg volt, a pontszáma pedig 215,85.

forrás: www.gyulajzrt.hu, www.oee.hu


Kincses Nagy Zoé

*****

Ábrahám Exit Béla: Vár a természet

25×65 cm, olaj, farost

*****