*****
Ősz a Gyilkos-tó partján
Erdély - Románia - Hargita megye
Kitekintő sorozat
Ősz a Gyilkos-tó partján
Kitekintő sorozat
*****
Gemenci erdőben járt a Mikulás
*****
Decemberi éjjel
Fehér hópelyhek fel-fel csillámlottak az éjszakai utcai lámpák fényében. Kukucskálva az ablakon, kikívánkoztam még, hogy a hóemberemet javítsam, mert a hasa lehetett volna kerekebb is. Mindenki aludt már a családban csak engem nem hagyott az izgalom álomra szenderedni. Gondoltam, hogy a művem megvár, holnap is faraghatok rajta, de a Télapó akkor kellet érkezzen. Megint mind a két cipőmbe tesz valamit, mint tavaly. Az ablakban lévőbe és a párjába, ami bent maradt az előszobában. Fent akartam maradni, megvárni Őt. Megköszönni és mondani neki, hogy tudom, hogy tudja rossz is voltam, de higgye el, próbálkoztam én jó lenni, de hát a többi gyerek és sok felnőtt ezt nem teszi annyira könnyűvé számomra. Főleg a hittan órák. Na, az megterhelő. Viszont tudom, hogy biztosan az igyekezetet is számba veszi az esetembe. Pontosabban remélem.
Miközben visszasomfordáltam testvérem mellé az ágyba, azon morfondíroztam, hogy vajon mit hoz nekem idén? Számba vettem az eddigi évek termését. Ahogy fejtegettem, hogy mikorra mi tehető elszenderedtem. Álmomban szánkón jött és mosolygós volt. Egy teljes piros plüssbe öltözött fehér szakállas bácsi, aki leginkább nagypapámra emlékeztetett. Amikor próbáltam volna magyarázni az éves viselkedésem, kedvesen legyintett egyet és nevettet egy jó nagyot, amivel tudtam, hogy jobban tudja a dolgaim, mint én. Egy aranyszínű csomagot adott át nekem és tovább csúszott a havas tájba a nagyobbacska fa szánkón. Ekkor felébredtem. Szomorúan vontam le a következtetést, elaludtam. Bágyadtságomban kimentem a mosdóba és közben összefutottam Apukámmal. Olyan volt, mintha ő is oda készülne, de engedte, hogy én menjek előbb a mellékhelyiségre. Majd dolgom végeztével visszafeküdtem. Túl álmos voltam, hogy bármit észre vegyek vagy gondoljak.
Reggel mindenhol volt meglepetés. Édesapám addigra elment dolgozni, de délután úgy lépett be a bejárati ajtón, hogy megkérdezte kaptunk-e valamit? Mondtam visongva, hogy igen. Soroltam az ajándékokat. Türelmesen végig hallgatta kis mondókámat. Persze nagyon meglepődtem, nem volt benne virgács. Pedig ugye Mikulás azért járt volna Nekem is, de te igazán jó voltál hozzám.
Kincses Nagy Zoé
*****
Reneszánsz táncok kedvelőinek
A király fogadására - Előadja az Arany Griff Rend
*****
Ábrahám Exit Béla: Sapka
30×60 cm, olaj, farost
*****
Gemenci erdőben járt a Mikulás
*****
Decemberi éjjel
Fehér hópelyhek fel-fel csillámlottak az éjszakai utcai lámpák fényében. Kukucskálva az ablakon, kikívánkoztam még, hogy a hóemberemet javítsam, mert a hasa lehetett volna kerekebb is. Mindenki aludt már a családban csak engem nem hagyott az izgalom álomra szenderedni. Gondoltam, hogy a művem megvár, holnap is faraghatok rajta, de a Télapó akkor kellet érkezzen. Megint mind a két cipőmbe tesz valamit, mint tavaly. Az ablakban lévőbe és a párjába, ami bent maradt az előszobában. Fent akartam maradni, megvárni Őt. Megköszönni és mondani neki, hogy tudom, hogy tudja rossz is voltam, de higgye el, próbálkoztam én jó lenni, de hát a többi gyerek és sok felnőtt ezt nem teszi annyira könnyűvé számomra. Főleg a hittan órák. Na, az megterhelő. Viszont tudom, hogy biztosan az igyekezetet is számba veszi az esetembe. Pontosabban remélem.
Miközben visszasomfordáltam testvérem mellé az ágyba, azon morfondíroztam, hogy vajon mit hoz nekem idén? Számba vettem az eddigi évek termését. Ahogy fejtegettem, hogy mikorra mi tehető elszenderedtem. Álmomban szánkón jött és mosolygós volt. Egy teljes piros plüssbe öltözött fehér szakállas bácsi, aki leginkább nagypapámra emlékeztetett. Amikor próbáltam volna magyarázni az éves viselkedésem, kedvesen legyintett egyet és nevettet egy jó nagyot, amivel tudtam, hogy jobban tudja a dolgaim, mint én. Egy aranyszínű csomagot adott át nekem és tovább csúszott a havas tájba a nagyobbacska fa szánkón. Ekkor felébredtem. Szomorúan vontam le a következtetést, elaludtam. Bágyadtságomban kimentem a mosdóba és közben összefutottam Apukámmal. Olyan volt, mintha ő is oda készülne, de engedte, hogy én menjek előbb a mellékhelyiségre. Majd dolgom végeztével visszafeküdtem. Túl álmos voltam, hogy bármit észre vegyek vagy gondoljak.
Reggel mindenhol volt meglepetés. Édesapám addigra elment dolgozni, de délután úgy lépett be a bejárati ajtón, hogy megkérdezte kaptunk-e valamit? Mondtam visongva, hogy igen. Soroltam az ajándékokat. Türelmesen végig hallgatta kis mondókámat. Persze nagyon meglepődtem, nem volt benne virgács. Pedig ugye Mikulás azért járt volna Nekem is, de te igazán jó voltál hozzám.
Kincses Nagy Zoé
*****
Reneszánsz táncok kedvelőinek
*****
Ábrahám Exit Béla: Sapka
30×60 cm, olaj, farost
