Zöldpont Magazin

2017. szeptember 25., hétfő

II. évfolyam 36. szám

Tisztelgés az aradi vértanúk előtt

Emlékmű: Arad

*****

Csiffáry Zoltán költő

Magamról mesélek sorozat

*****

Ete nevű Árpád-kori mezőváros emlékműve a tolnai Sárközben

Ete a középkori Sárköz központja

Ete település elhelyezkedésének köszönhette központi szerepét a 14. században. Ugyanis a környék dombsorának a legmagasabb domjára épült fel, amely a Sárköz nyugati szélétől a Sárvízig húzódott. Az akkori legjobb átkelőhely volt Sárvízen mert a dombsor lábától és a Sárköz belsejéből is könnyen meglehetett közelíteni. Egyik legjelentősebb és legnagyobb mezővárossá fejlődött a középkorban Sárköz területén.Virágkorát a középkor vége és a hódoltság elejére tehetjük. Az egyetlen vásároshely volt a Sárközben, ezt 1565-ben említik.

1398-ból származik az első írásos adat a településről. Ekkor a váci káptalanhoz tartozó birtok volt Deccsel együtt. A pápai tizedjegyzék említi elöszőr a Szentlélek tiszteletére szentelt templomot.Viszont a leletek arra engednek következtetni, hogy Ete már a 10-11. században is létezett.

Szigetvár elestéig a sárközi falvak túlnyomó része a szigetvári várnak is dolgozott és adózott.1566-ot követően a törökök uralkodtak. A török hódoltság elején Ete hanyatlása nem kezdődött el. A város elnéptelenedése 1620-1627 közöttre tehető.Etéről 1627-ben azt írták, hogy a lakosság Decsre költözött.Süle Viktória

forrás:
Library Hungarycana

https://hu.wikipedia.org/wiki/Ete_(S%C3%A1rk%C3%B6z)

*****

Mausz kápolna - ahogy a madarak látják

Szálka
*****

Ábrahám Exit Béla fotói

2017. szeptember 11., hétfő

II. évfolyam 35. szám

Hajózási múzeum (II.) Zebegény

*****

Dinnyevirág születik

Ritka pillanatok sorozat

*****

Vasmacska Vendégház a Gemencben

Programajánló sorozat

*****

Este az esztergomi bazilikánál

Városi séták sorozat

*****

2017. szeptember 1., péntek

Ősz, szüret, mustgáz

2017. augusztus 28., hétfő

II. évfolyam 34. szám

20. Gyergyószárhegyi napok (Románia, Hargita megye)

kitekintő sorozat

*****

Hajózási múzeum - Zebegény (I.)

*****

50 éves a Szőnyi István Múzeum

Zebegény

Szőnyi István festőművész és grafikus életrajza

Schmidt István néven született 1894. január 17.-én Újpesten. Az édes apja 1898.-ban magyarosította családnevét. Német származású római katolikus családban nevelkedett. Apja, Richárd vasúti tisztviselő, anyja Anna, háztartásbeli volt. A hét gyermek közül ő volt a legfiatalabb. Testvérei közül négy nővére megélte a felnőtt kort két bátyja még gyermekkorukban elhunytak.
Tanulmányait Budapesten és Nagybányán végezte. Tanárai felismerték és támogatták a fiatal tehetséges festőt. Képzőművészeti Főiskolára 1913-ban iratkozott be, ahol Ferenczy Károly lett a mestere.
Első feleségével köttöt házasságából, 1916-ban született lányuk Jolán. Viszont az anya korai halála miatt Anna nővére nevelte fel a gyermeket.
Részt vett az első világháborúban, és főhadnagyi rangban végigszolgálta. Magyarországi Tanácsköztársaság bukása után eltanácsolták a főiskoláról. Első gyűjteményes kiállítását az Ernst Múzeumban rendezte 1920-ban.
Leghíresebb rézkarccal készült képe a Behavazott falú című alkotása. Rézkarcok készítésének a tehetsége már pályájának kezdetétől kitűnt.
Újabb korszak festészetében akkor kezdődött, mikor 1923-ban Zebegénybe költözött. Ekkor készült képei harmonikusabb, líraibb hangulatúak lettek.Témavilágában főleg a paraszti lét mindennapjai és a zebegényi táj szépségei kaptak hangsúlyt.
Újranősül 1924-ben. Bartóky Melindát vette el. Két gyermekük született, Zsuzsa és Péter. Péter 19 éves korában betegségben elhunyt.
Az 1930-as években műveit többnyire temperával, finom, világos színekkel készítette. Ezen korszak legszebb alkotása a Szürke Duna címet kapta, amely a Dunakanyar táját eleveníti meg. Művészete a poszt-nagybányai stílust képviselte. Triznya Mátyás, Szász Endre mestere volt. Munkássága elismeréséül 1941-ben átvehette a Corvin-koszorút. A Kossuth-díjjal is kitüntették, amelyet 1949-ben kapott meg.1960. augusztus 30.-án Zebegényben hunyt el.

*****

Szarvasbőgés