***** Különleges Nepomuki Szent János szobor A Pest megyei Dunaharasztiban a Fő út mellett a Templomkertben áll Nepomuki Szent János szobra. Miért különleges e szobor? Mert a szobrot - mint a talapzat dátuma is igazolja - 1716-ban állították a helyi németek. Ezzel szemben a tények: Nepomuki Jánost 1721 március 31-én avatták boldoggá, szentté pedig 1729 március 19-én. Ezért különleges ez a szobor. Nepomuki, csehül Svaty Jan Nepomuky 1340-1350 között született a csehországi Pumuk, ma Nepomuk városában. 1380-ban szentelték pappá. IV. Vencel cseh és német-római király feleségének gyóntatója lett. A féltékeny férjnek nem árulta el felesége gyónását, ezért a király 1393-ban elfogatta, megkínoztatta, majd a Károly hídról a Moldva folyóba dobatta. A gyónási titkok mártírjaként tartják számon. A folyók, halászok, hidak, hajósok, vízimolnárok, vándorok és persze Dunaharaszti védőszentje. Földi maradványai a Szent Vítus Székesegyházban őrzi a rábízott titkokat. Gaál László *****
***** A horgászat feltételei Horgászpercek sorozat
***** Kont fa - Hédervár Híres fák sorozat
*****
Kont-fa
A Győr-Moson-Sopron megyei Hédervár szélén áll a Kont-fa. Itt szőtte összeesküvését királya, Luxemburgi Zsigmond ellen Héderváry Kont István. A fa láthatóan fiatalabb, mint a legenda. Ennek oka, hogy az eredeti fa hatalmas törzse a II. világháborúban kiégett. A fa azóta gyökérhajtások révén újból és újból megújult. Khuen-Héderváry Károly 1911-ben mellvédet építtetett a fa köré. A mellvédre bronz emléktáblát tettek, latin nyelven olvasható a fához fűződő legenda. Eszerint a fa olyan nagy volt, hogy 1241-ben Moson vármegye rendjei alatta gyülekeztek a tatárok ellen. Olvasható végül, hogy valahányszor meghalt a család egy-egy tagja, a fa mindannyiszor elvesztette egy ágát. A Héderváry család 1658-ban kihalt. A település védi, óvja a Héderváryak emlékét, és a Kont-fát. Végül felhívom a Kedves Odalátogatók figyelmét, hogy az emlékhelyet kizárólag a közterületen közelítsék meg!
Gaál László írása
***** Repülőgépek szerelmeseinek *****
Ábrahám Exit Béla:A repülés
A távoli horizont nem csak tekintetet vonz,
Mivel nincsen szárnyunk, képzeletünkkel szállunk,
Meglovagoljuk a szelet, megérintjük a végtelent,
Nincs már számunkra távolság, ha van elég bátorság,
Különös, új világokat látunk, melyek felett suhanva szállunk,
Lábunk súrolja a tűzhányó csúcsát, látunk sok szépet és furcsát,
Rájövünk, hogy ez csak tévedés, ha eljön a reggeli ébredés,
De jött egy gondolatom, hogy álmomat ébren folytatom,
Ecsetem megtölti a lapot, a színek közt válogatok,
Kialakul a festmény, s avval...
Már más is láthatja miket összeálmodom nappal...
TavaszomAmikor megjelenik a tavasz, mind ugyanazt érzékeljük. Kicsit hosszabbra nyúlnak a napok és a felhős kék égen mintha erősebben sütne a nap. Az üde zöldellő, rügyező fák és virágok illatát szökteti az enyhe szél. A madarak száma és csicsergésük is jelzi a jobb időt. Az utcákat és a tereket szépen megtöltik az andalgó vagy ücsörgő emberek. Mintha megszűnt volna a világ tetszhalott állapota. A tavasz ugyanígy őriz mindannyiunk számára egy személyes élményt is, amely minden egyes évben elhozza magával az akkori megélt érzéseket. Azon kapjuk magunkat, hogy egy jó nagy mély lélegzetvételt követően becsukjuk a szemünk, és hagyjuk, hogy pár pillanatig csupán, de vezessen az emlékezés. A személyes élményem abban a képben jelenik meg, mikor barna göndör fürtös kiskori énem éppen füvet szed a nagypapájával a zöldellő mezőn egy fehér nyuszi társaságában. Húsvét után voltunk pár nappal. A szüleim által kapott és régóta áhított hófehér kölyök nyuszival, valamint nagypapámmal útra keltünk. Gondolom, édesanyám kérhette meg őt, hogy vigyen el minket sétálni, hogy gondos háziasszonyként tudjon tevékenykedni, és mi ez idő alatt ne lábatlankodjunk. Ezzel a jelszóval fogtuk a sárga kis műanyag vödrömet, beleraktuk a nyulat, majd megfogtam a Papám kezét, és a második emeleti panellakásunktól meg sem álltunk az emeletes házunk előtt elterülő zöld területig. Mikor odaértünk, ő kirakta a vödörből a potyautasunkat. Én persze megijedtem, hogy kereket old az új kispajtásom, de nagyapa megnyugtatott, hogy annyira fog örülni a nagy mennyiségű ételnek, hogy nem fog messze menni, és ha netán futásnak iramodna is, ő még pici, nem olyan gyors, hogy ne kapnánk el. Megnyugodtam a magyarázatától. Viszont buzdított, hogy bizony a szállítóeszközt most meg kell szedjük, mivel azért küldtek le minket. Így nekikezdtünk a dolognak. Háromévesként a rét nagy zöld tengernek hatott, ahogy fújta a szél, még hasonlóan hullámzott is. Az akkori méreteimhez igazodva majdnem a térdemig felért. Munkánk közben néha azért fel-felpillantottunk, hogy megnézzük, bolyhos barátom merre jár. Ahogy telt a vödör, az én kezem úgy lett zöldebb és az orromban is úgy erősödött a frissen tépett fű illata. Igazán élveztem ezt a helyzetet, mert engedéllyel lehettem piszkos és együtt lehettem azokkal, akiket szerettem. Mikor megszedtük az eleséget, a papám magához vette a vödröt. A nyuszim az egyik kezembe adta, és a szabadon lévőt megfogta. Így indultunk haza, ahol anyukám várt minket. Számomra ez jelenti a tavaszt. A melegebb idő, a magasra nőtt fű, a fehér nyúl és az imádott Nagypapám, akit soha nem feledek, valamint annak a ténynek megerősítése, hogy a számunkra fontos emberekkel közösen eltöltött idő a legértékesebb. Süle Viktória írása
***** Az ország legöregebb fájaGyőr-Moson-Sopron megyében találjuk a közel 1100 fős községet, Hédervárt. Itt áll az egykor sudár, 15 méter magas kocsányos tölgy, mely mára a szó szoros értelmében töredéke önmagának. A koráról eltérő adatokat találtam, de nem tévedünk, ha úgy nézünk rá, hogy 700-800 éve áll e matuzsálem a Szigetköz szívében. Mivel a fa belseje teljesen elpusztult, így elvesztek évgyűrűi is. A legenda szerint ehhez a fához kötötte lovát Árpád fejedelem. Ha a fa törzsét megnézzük, jól láthatjuk a sérülést, melyet a "kantár okozott". Innen ered a fa neve: Árpád- fa. Szerencsére az önkormányzat mindent megtesz a fa megmentéséért. Már látni az előkészületeket, hogy a fából készült tartórészt egy újra cserélje, mely tartja a fa ma is aktív, élő oldalát. Remélem még sokáig gyönyörködhetünk az ország legöregebb fájában!
Gaál László
*****
Halak a patakban
A Víz Világnapjára - Ritka pillanatok sorozat
*****
Ábrahám Exit Béla: Balaton parton 70×50 cm, olaj, vászon
Szekszárd Megtekinthető: 2017. április 7-ig (ingyenes)
*****
Linz (Ausztria)
Városi séták sorozat
*****
Tavaszi találkozás a gímszarvassal
Vadlesen sorozat
*****
Egy kiállításra hívnám fel a látogatók figyelmét:
A kiállítás címe: Vizesblokk
Apropója: A Víz Világnapja
Helyszín: Szekszárdi Baka István Általános Iskola (Béri
Balogh Ádám utca 89. – korábban ÖTÖS Iskola)
A kiállítás 2017. március 22-től látogatható az iskola
nyitvatartási idejében (hétköznapokon 07:00-17:00 óráig).
A kiállító alkotók névsora:
Patkós Mária (festmény)
Juhász Ildikó (festmény)
Pribenszky Mária (festmény)
Németh Kata (festmény)
Kerekesné Varga Veronika (festmény)
Balogh László (festmény)
Rell Kata (rongykép)
Sütő Károly (festmény)
Szijjártó Terike (patchwork)
Laki Erzsébet (festmény)
Rimán Andrea (festmény)
Auth Lászlóné (festmény)
Micskei Erzsébet (festmény)
Kaiser Ferenc (festmény)
Pámerné Bükky Klára (fotó)
Bazsa Imre (festmény)
Ábrahám Exit Béla (festmény)
(öszzesen 44 alkotás)
Ábrahám Exit Béla: Kavicsos vízpart - 50×70 cm, olaj, vászon
